A korai (foszlóshéjú) burgonya termesztése fóliasátorban, illetve szabadföldön sokáig rendkívüli népszerűségnek örvendett, ám előbbi módszer az elmúlt néhány évben látványos hanyatlásnak indult. A fokozatos visszaesés fő okaként az alacsony jövedelmezőséget és a kézi munkaerő hiányát nevezték meg, illetve a tapasztalatok azt mutatták, hogy más kultúrák – például a hónapos retek – termesztése sokkal kifizetődőbb. A szabadföldön a munkaerőhiány és a folyamatos szélsőséges időjárási viszonyok vették el a termelők munkakedvét.
Bujdosó Ivett
Molnár Ildikóval, a Pro Agricultura Carpatika falugazdászával arról beszélgettünk, hogy vidékünkön miért Nagydobronyban honosodott meg leginkább a burgonyatermesztés?
– Nagydobrony és körzete kifejezetten erre a korai kultúrára koncentrált, tudván azt, hogy a belső-ukrajnai területeken termesztett burgonya betakarítását 2-3 héttel meg tudták előzni. A jó fajtaválasztásnak, a megfelelő éghajlati tényezőknek, a technológiának és a modern gépparknak köszönhetően ez a kultúra jó pénzt tudott hozni a késő tavaszi időszakban, illetve a téli káposzta elé is remekül illeszkedett. Emellett a legfontosabb ok – az éghajlati adottságok mellett – a termőföld tulajdonságaiban keresendő, a megfelelő nedvességtartalmú talaj tavasszal gyorsan megművelhető és kiválóan alkalmas a gumós növények termesztésére – fejtette ki a falugazdász. Hozzátette,
Nagydobronyban már kora tavasszal elültették a burgonyát, míg például a Beregszászi kistérség területein erre csak 1-2 héttel később keríthetnek sort.
Mint megtudtuk, a vetés elcsúszása pontosan azt eredményezi, hogy a beregszászi gazdák már csak a dömpingre tudják betakarítani termésüket. Ennek következtében hiába próbálkoztak más járásokban a korai burgonya termesztésével, nem hozott megfelelő jövedelmet, illetve a termés kevesebb, a minőség gyengébb volt.
Molnár Ildikó elmondta, az elmúlt években a fóliasátorban termesztett korai burgonya átlagosan kilogrammonként 30-45 hrivnyás áron került a nagybani piacokra, míg a szabadföldi kilója 10-20 hrivnya között mozgott.
Ám a később piacra kerülő termés már csak 3-6 hrivnyáért kelt el.
– Ez idén megváltozott. A háború kitörését követően tavaly még nem volt tapasztalható ellátási probléma burgonyából.
Valamelyest mégis növekedtek az árak, ám az ágazat fellendüléséhez ez nem volt elegendő. Ezért a helyi termelők a 2023-as szezon kezdetén csak alig, vagy minimális mennyiségeket vetettek, ugyanis attól féltek, hogy az nem lesz kifizetődő. Tévedtek. A háború kiszámíthatatlansága, a területek elaknásítása, a gátrobbanás következtében rendkívül nagy területek váltak használhatatlanná, illetve sok helyen aszály fenyeget. Ukrajna több régiójában az öntözőrendszereket főként gátakkal és szivattyúállomásokkal működtették, ám a háború miatt ez most jelentősen korlátozódott. A hátországra hárul a lakosság élelmiszerszükségletének a kielégítése, s vidékünk kiváló adottságokkal rendelkezik a szabadföldi zöldségtermesztéshez – fogalmazott.
Mint megtudtuk, a 2023-as év a korai burgonya tekintetében igencsak változatos volt.
A fóliasátrak alatt kiváló minőségű termés lett, valamivel kevesebb a szokásosnál, mondták a termelők, ám az ár hagyott némi keserű szájízt.
– A termés mennyiségének csökkenését főként a hideg és csapadékos, napfényhiányos április és május okozták. A termelők bíztak a kedvező árban. Emellett a piac folyamatosan igényelte ezt a zöldséget, ám nagy dömping nem alakult ki – mondta a szakember.
Molnár Ildikó hangsúlyozta, május közepétől, miután már a fóliasátrak alatt betakarították a burgonyát, a piacon törés történt, az ár szinte a duplájára ugrott, majd a krumpli hiánycikk lett.
– Ez ékes példája annak, hogy a fóliasátrak alatt a termesztés nem csökkent jelentősen, ám a szabadföldi változat már hiánycikk lett.
Május végétől június folyamán megnövekedett a kereslet, ami akár kilogrammonként 50 hrivnyára is emelte az árat. Az ok az időjárásban keresendő. Február és március kifejezetten esős volt, a talaj nedves, így alig lehetett elültetni, megművelni a burgonyát. Az árpilis és május szintén esős, borús volt, a hideg éjszakák jelentősen lassították a növény fejlődését. A vetés elhúzódott, a betakarítás még inkább. A szabadföldi burgonya termesztői tehát idén „megütötték a főnyereményt”, amire az elmúlt 10-15 évben nem volt példa. Az előző években tapasztalt 3-5 hrivnya helyett közel tízszeres hasznot zsebelhettek be – magyarázta a falugazdász.
A jó burgonyaszezon a későbbiekben arra ösztönözheti a helyi termelőket, hogy e kultúra termesztése mellett döntsenek. Molnár Ildikó szerint Nagydobronyban már alig lehet kapni vetőgumót, sőt, a gazdák készleteznek is belőle.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
