A kormány úgy döntött, hogy augusztus elsejétől az ukrajnaiak széles körére kiterjeszti a 2022 októberében bevezetett kedvezményes jelzáloghitelezési programot, ami kezdetben még csak az állampolgárok négy kategóriája számára volt elérhető. A „jeOszelja” (Van hajlék – a szerk.) kezdeményezés keretében a katonai szolgálatot teljesítők, az orvosok, a tanárok és tudósok 20 százalékos önerő megfizetése mellett évi 3 százalékos jelzáloghitelt vehettek fel 20 éves időtartamra. A program sikeresnek indult, ugyanis már az első három hónapban 24 ezren jelentkeztek rá.
Bujdosó Ivett
2022 végén Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter bejelentette, hogy 2023 végéig 15 ezer ukrán családnak kívánnak megfizethető jelzáloghiteleket biztosítani. Ám az Opendatabot platform szerint idén júniusig mindössze 1666 támogatott jelzáloghitelt adtak ki összesen 2,3 milliárd hrivnya összegben. Tekintettel arra, hogy már túl vagyunk az év felén, kétségesnek tűnnek a kormány tervei, miszerint kielégítik további tízezer család igényeit.
A „jeOszelja” program teljes fennállása alatt csaknem 44 ezer állampolgár mintegy 140 ezer kérelmet nyújtott be. A kérelmezők és a tényleges igénylések száma közötti eltérés abból adódik, hogy egy személy egyszerre több bankhoz is folyamodhat, hogy növelje a hitelfelvétel esélyeit. Az Opendatabot szerint a pénzintézetek a kérelmek mindössze egyharmadát hagyták jóvá.
A program keretében három állami tulajdonban lévő (Oscsadbank, PrivatBank, Ukrgasbank) és két kereskedelmi bank (Globus Bank, Sky Bank) bocsáthat ki hiteleket. Közülük az előbbiek voltak a legbőkezűbbek.
A kölcsönök több mint egyharmadát Kijev és Voliny megyében, valamint a fővárosban adták ki.
„Érdekes, hogy még azok is igényeltek jelzáloghitelt, akik a Krím-félszigeten akartak házat venni. Tíz ilyen kérelem futott be, amelyre eddig még senki sem adott hitelt” – számolt be az Opendatabot.
A lakosság főként másodlagos lakásvásárlásra használná a programot: az összes jelzáloghitel 68 százaléka használt lakásra irányult. Csak a hitelek harmadát adták ki elsődleges piaci lakásvásárlásra.
Bővül az igénylők köre, növekszik a kamatláb
Augusztustól minden olyan ukrán állampolgár részt vehet a „jeOszelja” programban, akinek nincs saját otthona, vagy meglévő ingatlanjának területe nem lépi túl a meghatározott limitet. Az egy főre eső maximálisan megengedett terület 52,5 négyzetméter. Amennyiben több fős család igényel jelzáloghitelt, akkor minden további családtag után legfeljebb 21 négyzetméterrel bővül a megengedett terület.
Ugyanakkor a korábban meghatározott kedvezményes kategóriákba tartozó személyeken kívül a többiek magasabb kamatláb megfizetése mellett élhetnek a lehetőséggel. Számukra a ráta 7 százalék. A 20 százalékos önrész, illetve a 20 éves futamidő azonban egységes marad.
További fontos feltétel, hogy az igénylők három évnél nem régebbi épületben vagy a szerződés megkötésekor még építés alatt álló ingatlanban vásárolhatnak lakást. Ez a kormány tervei szerint élénkíti az új épületek iránti keresletet és a lakásépítések fejlesztését.
Szakértői vélemények
A program bővítése szükséges és régóta várt esemény, melyre a háború csak ráerősített. A bankokban meglévő jelzáloghitelezési programok a legtöbb átlagos család számára a magas kamatok miatt gyakran megfizethetetlenek voltak. Például 2021-ben az átlagos kamat elérte az évi 14-16 százalékot. Ez kétszer annyi, mint amennyit az ukrán állam ajánl a polgároknak.
Olekszandr Hmelevszkij gazdasági szakértő arra emlékeztetett, hogy a program megvalósítása tavasszal forráshiány miatt szünetelt, mivel a kormány nem utalt ki elegendő összeget az igények kielégítésére.
„Ebben a helyzetben meglepő a kormány azon döntése, miszerint a „jeOszelja” programot szinte a teljes lakhatásra szoruló lakosságra kiterjesztik” – mondja a szakember.
Szerinte a hitelnyújtás fontos feltétele a hitelfelvevő fizetőképessége, akinek olyan stabil jövedelemmel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a törlesztést és a kamatfizetést. Jelenleg a kérelmezők jelentős részét elutasítják, mivel nem tudják igazolni kötelezettségeik visszafizetésére való képességüket. Azonban még ha a fizetésképtelen állampolgárokat ki is zárják, még mindig több olyan kérelem van, amelynek teljesítése kétséges.
„Sajnos nem tudni biztosan, hogy a kormány honnan szerez majd forrást a program finanszírozására. Logikusabbnak tűnik, ha először a már jóváhagyott, illetve folyamatban lévő kérelmeket elégítik ki. Úgy tűnik, hogy a tisztviselők nagyszabású programokat hirdetnek meg, amelyeket később nem hajtanak végre” – fogalmazott Hmelevszkij.
Mint kifejtette, a program kibővítése előtt 12-15 ezer hitel biztosítását tervezte a kormány,
ám a valós szám így is jóval kisebb lesz. A program kibővítése után pedig több százezren igényelhetnek kedvezményes hitelt.
Szerhij Mamedov, a Globus Bank igazgatótanácsának elnöke megjegyezte, hogy a program időtartama alatt a jelzáloghitelek megszerzésére irányuló kérelmek összességének valamivel több mint 3 százalékát sikerült kielégíteni. A jövőbeli kilátásokat illetően azonban meglehetősen szkeptikus.
„Akár 200 milliárd hrivnyára is szükség lesz a jeOszelja iránti potenciális kereslet kielégítéséhez. Érthető, hogy ezt háborús körülmények között rendkívül nehéz lesz megvalósítani” – mondta.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
