Magyarok kenyere: Búzaösszeöntő ünnepség Nagydobronyban ● Kárpáti Igaz Szó

A 15 millió búzaszem – az összetartozás jelképe 

A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében Kárpátalján felajánlott búzát augusztus 12-én immár kilencedik alkalommal öntötték össze. Az ünnepélyes eseménynek az idén is a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánius Gyermekotthon adott otthont.

Varga Brigitta (Nagydobrony)

A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program lebonyolítója a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ).

Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a kárpátaljai magyar gazdákat, felelevenítve, hogy tavaly népességarányosan e régió adományozta a legtöbb gabonát a Kárpát-medencében.

– Kárpátalján a háborús körülmények között az emberek tudják, mit jelent a szükség, mit jelent az, amikor nekem van egy kevés, és képes vagyok adni annak, akinek semmije nincs. A magyar kormány felelősséget vállal minden magyarért, éljen bárhol a világban. Magyarország történelme legnagyobb humanitárius segélyakcióját bonyolítja le, és kész kivenni a részét Ukrajna háború utáni újjáépítéséből is. Ez a dolgunk, ez a feladatunk európai emberként és magyarként egyaránt – fogalmazott.

Jakab István elmondta, a MAGOSZ, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával összefogva több mint 100 millió forint értékben hozott segélyt Kárpátaljára: lisztet, vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket. Most pedig egy agrárszakember-képző ösztöndíj programot indítanak, amelybe kárpátaljai fiatal gazdák is bekapcsolódnak. A közeljövőben pedig egyeztetéseket folytatnak a Hungary Helps program vezetőségével arról, hogy miként támogassák majd a kárpátaljai gazdákat az őszi vetések során.

– Felelősek vagyunk egymásért. Az itt élő és boldoguló emberek már tudják, hogy nemcsak békeidőben, de a bajban is számíthatnak ránk. Igazolja ezt az is, hogy amikor idén tavasszal jelezték, fogyóban a liszt, az egész ország szakmai közössége összefogott és egy hét alatt 50 tonna lisztet gyűjtött össze, hogy minden kárpátaljai család asztalára jusson friss kenyér – fejtette ki a MAGOSZ elnöke.

Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere program projektvezetője elárulta, e kezdeményezés 13 évvel ezelőtt indult útjára és nagy öröm számukra, hogy nemcsak országos szinten zajlanak a gyűjtések, hanem az évek során a Kárpát-medencei magyarság is hozzájárult a program sikerességéhez. Hozzátette: nemcsak a felajánlott búzát gyűjtötték be, hanem a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánius Gyermekotthonban nevelkedő csemetéket is meglepték egy kis ajándékkal.

– A MAGOSZ Gazdasszony Tagozata országszerte gyűjtést hirdetett az itt élő gyermekek támogatására. A felhívásban arra kértük a tagokat, hogy egy dobozba csomagoljanak be olyan cikkeket, melyeknek kis- és nagyobb lányok vehetik hasznát.

Szollár Tibor, az Országos Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint megható az a teljesítmény, melyre a kárpátaljai magyar közösség képes.

– E közösség példaként szolgál számukra. Megmutatja, hogy csak az összefogás az, ami előre visz. Hiszen együtt erő vagyunk – fogalmazott beszédében Szollár Tibor.

Ezt követően a Nagydobronyi kistérség Nefelejcs énekkara rövid műsorral kedveskedett a megjelenteknek.

Őrhidi László, a kárpátaljai gyűjtést és a búzaösszeöntést szervező Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke kiemelte, a háború miatt megfogyatkozott a magyarság lélekszáma, ennek ellenére mégis akadnak olyan kárpátaljai magyar emberek, akik nem hátrálnak meg. Ezt bizonyítja az is, hogy idén a megye magyarlakta településeiről 1997 gazda csaknem 160 tonna terményt adott össze, ami rekordmennyiség. Hidi László köszönetet mondott a felajánlóknak az önzetlen segítségért, a KMKSZ-nek, a civil szervezeteknek és a történelmi egyházaknak, valamint a MAGOSZ-nak és a magyar kormánynak a kárpátaljai magyar gazdatársadalomnak nyújtott széleskörű támogatásért.

A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársai már hagyományosan a Fekete-Tisza forrásából viszik a vizet a Magyarok Kenyerének dagasztásához. A háború helyzetre való tekintettel a forrásvíz biztosítását ezúttal a jótékonysági alapítvány Gazdaasszony Tagozata vállalta magára.

– Augusztus 5-én, hajnali öt órakor indultunk egy húszfős csapattal. Dél körül érkeztünk meg Kőrösmezőre. Onnan egy teherautóval folytattuk az utat a Tisza-forrásig. Az utolsó 600 métert gyalog tettük meg, hogy meríteni tudjunk a forrásból – részletezte Jávorszky Beáta, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdasszony Tagozatának alapító tagja.

Tokár Károly, „Katyó”, mint minden évben, most is kerékpárral hozta Aknaszlatináról a sót a magyarok kenyeréhez.

Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere beszédében úgy fogalmazott: a térség gazdái példásan helyt álltak.

– A Nagydobronyi kistérségből 160 gazda összesen 27,5 tonna gabonát ajánlott fel. Ez jelzi közösségünk aktivitását, erejét és összetartását – mondta a polgármester.

Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke szerint ma nincs fontosabb feladat, mint a nemzet összetartása, egységének a megőrzése.

– Ez az alkalom bizonyítja tettrekészségünket, ragaszkodásunkat szülőföldünkhöz. Kenyérre mindenkinek szüksége van, így e folyamat nem szakadhat meg háborús helyzetben sem. Ha szétnézünk, láthatjuk, hogy minden magyarok lakta járásból vannak itt gazdák, tehát lesz kinek újból vetni és aratni – mondta Sin József.

Katkó Andrea, a gyermekotthon igazgatója megköszönte, hogy a leányotthon részese lehet a Magyarok kenyere akciónak, mely jelentősen hozzájárul az intézmény működéséhez.

A magyarok kenyeréhez összegyűlt búzát Kolozsy András református lelkipásztor és a római katolikus egyház képviseletében Molnár János atya áldotta meg, majd az adományozók jelképesen öntöttek saját termésükből egy közös dézsába.

A hivatalos megnyitó után a gyermekotthon lakóinak kulturális programja következett.

A Kárpát-medencei központi búzaösszeöntő ünnepségnek idén Szolnok ad otthont, augusztus 19-én. Az új kenyérhez a Fekete-Tisza forrásából származó víz mellett Délvidékről viszik a kovászt, a sót pedig az erdélyi Parajdról.

Forrás:
KISZó
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó