A nagybégányi Mezei István három éve foglalkozik a lédús finomság termesztésével
Az ukrajnai dinnyetermesztés az utóbbi időben nagy változásokon ment keresztül, ami többek között a herszoni területek ideiglenes megszállása miatt alakult így. A nagybégányi Mezei István három éve vágott bele a görögdinnye-termesztésbe. A korábban agronómusként tevékenykedő férfi, aki az évek során folyamatosan a bővítésen gondolkodott, 4-5 fajtával vet. Az idén már három hektáron korai, közepes és késői érésű dinnyét termeszt. Sikerét bizonyítja, hogy tavaly a legnehezebb példány a 17 kilogrammot is elérte.
Bujdosó Ivett
– Korábban zöldségekkel foglalkoztunk, paradicsomot, káposztát termesztettünk. Idővel azt vettem észre, hogy ezek piaca nem hoz elegendő bevételt, így gondoltam egy merészet, és három évvel ezelőtt átálltam a dinnyére. Hosszú ideig kerestem a megfelelő technológiát, szerettem volna minőségi termékkel előállni. Korábban ugyanis nem találtam a szájízemnek megfelelő dinnyét, hiszen hiába volt megfelelő a termesztési technológia, a sokak által ismert herszoni dinnye hosszú utat tett meg, mire Kárpátaljára ért. A nem megfelelő tárolás, az egy helyben állás pedig rányomta bélyegét a minőségre. Majd kitört a háború, és a belsőukrajnai területen leállt a termesztés.
Mi ekkor már két hektáron alkalmaztuk a herszoni technológiát. Ez a feketefóliás, csepegtetőrendszeres módszer.
Az ehhez szükséges vetőmagokat is onnan szereztem be, a locsolóberendezés alkalmazását szintén tőlük vettem át, hiszen a sikerük vitathatatlan – fejtette ki a vállalkozó. Mint mondta, a legmegfelelőbb földterület a dinnyetermesztésre a homokos, nem túl nehéz talaj.
A korábbi két hektárról három hektárra bővült a termőterület. Ennek oka, hogy az évek során egyre közkedveltebb lett az István által termesztett dinnye.
– A szezon alatt egy hektárról a legjobb esetben 50-60 tonna gyümölcsöt tudunk betakarítani, így idén összességében 120-150 tonna görögdinnyére számítunk.
Tavaly 90 tonnát sikerült értékesíteni az akkori két hektárról, ezen felül legalább 10 tonnát a barátok, a család és a vendégeink számára osztottunk szét.
A jó terméshez azonban elengedhetetlen a kedvező időjárás, a dinnye ugyanis nem szereti a változékonyságot, a hőmérséklet drasztikus csökkenését. Az éghajlati változásoknak köszönhetően Kárpátalján is lehetséges a minőségi dinnyetermesztés – fejtette ki a gazda.
– Az idei szezonban május 18-án ültettem ki a dinnyét, így július 20-a körül érett be az első termés.
Mezei István szerint a minőségi dinnyetermesztés titka az odafigyelés, a kiváló eszközök használata, illetve a technológia betartása.
– Kezdetben 9-10 féle vetőmagot is kipróbáltam, hogy rájöjjek, mely fajták érzik jól magukat kárpátaljai földben. Fontos, hogy betartsuk az előírásokat, emellett a gondozást sem hanyagolhatjuk el. A gyomosodás nagy ellenség, a gyökéren felüli tápanyagellátás csak a hasznunkra válhat. Nitrogént viszont nem használok.
Minden vegyszeres vagy tápoldatos kezelést a betakarítás előtt egy hónappal befejezek, ezek után már csak a megfelelő vízellátással teszek az eredményért – magyarázta.
Mint megtudtuk, egy hektár megművelése hozzávetőlegesen 100 ezer hrivnyába kerül, ám a kiadások folyamatosan emelkednek.
A háború kitörésével egyre nagyobb a kereslet a kárpátaljai dinnyére. Mezei István elmondta, miután elmaradoztak a herszoni beszállítók, a helyiek és a turisták is átálltak a vidékünkön termesztett lédús gyümölcsre.
– A földem az országút mellett fekszik, nem messze a kaszonyi termálfürdőtől. Akik arra jártak, láthatták, hogyan zajlik a termesztés, saját szemükkel bizonyosodhattak meg a gyümölcs frissességéről. A kóstolás pedig meghozta a sikert, sok visszajáró vásárlóm lett. A viszonteladók is megkerestek. Jelenleg Ungváron, Técsőn, Csapon, Munkácson és néhány bevásárlóközpontban árulják a termésemet. Visszajáró viszonteladóim vannak, tetszik nekik a minőség, az ízvilág. Előfordult, hogy egy nap alatt 10 tonnát is elvittek. Az utcán a turisták vásárolják frissen a dinnyét, a termálfürdő vendégei is naponta keresik fel a standot – mesélte a dinnyetermesztő. Mint elmondta, idén az elmúlt évekhez hasonlóan a viszonteladók a megszokottnál magasabb, 18-20 hrivnya körüli kilogrammonkénti áron vásárolják fel a dinnyét, a piacon azonban 25 hrivnyát kérnek el érte. A szezon előrehaladtával azonban mindez csökkenhet.
Jelenleg a herszoni hiány fedezésére és a magas bevétel reményében egyre többen kezdenek dinnyetermesztésbe, ám ez még mindig nem elegendő a megye igényeinek teljes fedezésére. Ez azt jelenti, hogy biztosan lesz kereslet a minőségi nagybégányi dinnyére.
