Viharos időket él a Tiszaújlaki kistérség. A háború kirobbanásakor azonnali segítségre szoruló menekültek ezrei özönlöttek keresztül a határmenti falun. Több sürgős és kevésbé sürgős felújítás várat magára, amihez a vezetőség igyekszik befektetőket találni.
Simon Rita
A Tiszaújlaki kistérséghez tíz település és 14 775 lakos tartozik. Nagyjából úgy saccolják, hogy a háború kirobbanása óta 10-15 százalékkal csökkent a térségben élők száma, viszont sokan ingáznak, illetve a háború befejezése után tervezik a hazatérést.
A régióban a magyarok még mindig többségben vannak. Csak Puskinón és Oroszvölgyben (Ruszka Dolina) vannak többségben az ukrán anyanyelvűek. A térségben, a központon kívül hat elöljárói körzetet hoztak létre (Tiszakeresztúr, Puskino, Salánk, Verbőc, Mátyfalva, Tiszaújhely).
Mint megtudtuk, a közigazgatási reformmal járó összevonás és átalakítás új kihívást jelentett a polgármesternek, ám mivel már az előző ciklusban is ő irányította Tiszaújlakot, volt tapasztalata, rendelkezett kapcsolatokkal. Kovács István elmondta, az volt a legnehezebb, hogy a megfelelő szakembereket megtalálja.
– Közel 70 ember dolgozik a kezem alatt – jegyzi meg a polgármester. – Az oktatási, pénzügyi és egyéb osztályokra a legjobb munkatársakat akartam.
Az oktatási osztály módszerészétől megtudtuk, a térségben 8 iskola és egy magánintézmény, valamint 6 óvoda működik. Összesen 1640 diák tanul a kistérségben (tavaly 1841), közülük az idén 240-en ballagtak (tavaly 195-en) – tájékoztatott Romanec Gyöngyi. A diáklétszám már az év elején is csökkent, az év végére pedig még 20-al kevesebben maradtak.
A térség három magyar iskolájában összesen 389-en tanulnak.
Az egyházi magánintézménynek számító Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumban az idén 164 tanuló volt, a Tiszújlaki 2. Sz. Széchenyi István Középiskolába 141, míg a Tiszakeresztúri Oktatási-Nevelési Komplexumba 84 gyerek járt.
A költségvetés legnagyobb bevételét a földadó és a személyi jövedelemadó nyújtja – közölte Viszokai Natália, a Tiszaújlaki kistérség végrehajtó bizottságának titkára. Salánk határában sok földterület már nem a helyiek kezén van. Hozzátette, 110 hektáros területen napelemet telepítettek a térségben, amivel fél Kárpátalját el tudnák látni energiával. Az áramszünetek idején viszont ők sem tudtak visszatermelni a központi elektromos hálózatban.
A kistérségnek sok terve van, s a költségvetésből mintegy 7-8 millió hrivnyát tudnának fejlesztésekre, felújításokra fordítani.
– Tervezzük a tiszakeresztúri menekültszálló létrehozását, a magyar iskola műfüves focipályájának megépítését, a másik, már meglévő felújítását, a salánki iskola teljes körű renoválását, a tiszaújlaki sóház rekonstrukcióját és történelmi emlékművé avatását – sorolta Viszokai Natália. – A projektek tehát megvannak, csak befektetők kellenének. Mi az önrészt álljuk. Romániai és magyar testvértelepülésekkel próbáljuk felvenni a kapcsolatot, hogy közösen pályázzunk európai uniós projektekre. A folyamatos fejlesztés és előrehaladás nagyon fontos.
A vállalkozásokkal kapcsolatban elmondták, a településen működő varroda még tavaly bezárt, az egyetlen cég, ami talpon maradt, az a fafeldolgozó üzem. A kisvállalkozók túlélték a nehezét, nem került sor tömeges bezárásokra.
A Tiszán átívelő, kulcsfontosságú híd állapotáról annyit mondtak, az objektum állami jelentőségű útvonalon áll, folyamatosan ostromolják levelekkel az illetékeseket, de a tavalyi aszfaltozáson túl egyéb felújítására nem számíthatnak, majd csak a háború után. Akkor nemhogy a több évtizedes szerkezetet nem újították fel, de még le sem festették, ám ebbe az önkormányzat nem szólhatott bele.
A háború kirobbanásával a határ menti falu nagy terhelés alá került. Több menekültszálló is működött a környéken. Voltak, akik csak egy éjszakát töltöttek itt, aztán átkeltek a határon.
Nagyjából 500 menekült tartózkodik még a kistérségben.
A keresztúri menekültszállón még 85-en vannak, a többiek a magánszektorban helyezkedtek el. Az elmúlt másfél évben összesen 1800 embert vettek nyilvántartásba, ám ennél jóval többen fordultak meg a térségben.
Míg a belső ukrajnaiak jönnek, a helyiek fogynak. Évek óta magasabb a halálozások száma a születéseknél. Koptyajeva-Ratkovszka Andreától, a kistérségi tanács jegyzőjétől megtudtuk, tavaly 176 haláleset történt, az idén június elejéig 52.
Ami a születésszámot illeti: a múlt évben 83-an regisztrálták be gyermeküket náluk, emellett külföldön még legalább 20-25 itteni adott életet gyermekének. Az éven eddig 21 gyerek született a kistérségben, külföldön pedig legalább 10.
