Az IMF becslései szerint 2023 végére 98,3 százalékra nőhet az államadósság GDP-hez viszonyított aránya Ukrajnában.
Figyelembe véve azt a tényt, hogy 2022-ben az ország az állami költségvetés csaknem egyharmadát a nemzetközi hitelezőkkel szembeni kötelezettségeinek kifizetésére fordította, az adósság növekedésének tendenciája kezd ijesztő méreteket ölteni. Ukrajna idén több mint 1,4 billió hrivnyát vonzott be a költségvetési hiány fedezésére, miközben az ország saját bevételei az egész éves eredmények alapján várhatóan jóval kisebbek lesznek.
Bujdosó Ivett
A háború kezdete óta az államadósság jelentősen megnőtt, és megközelíti a bruttó össztermék 100 százalékának rémisztő határát. Ukrajna a fejlődő országok kategóriájába tartozik, így esetében a maximálisan „megengedett” adósságküszöb az éves bruttó hazai termék körülbelül 65 százaléka. Függetlensége első évtizedében Ukrajna ezt a mércét többnyire próbálta betartani, ám a 2008-as világválság jelentős csapást mért a gazdaságra. Ennek hatására az államadósság GDP-hez viszonyított aránya fokozatosan növekedni kezdett, mígnem 2013-ban elérte a mintegy 40 százalékos szintet.
A méltóság forradalma, valamint a Krím és a Donbász egy részének Oroszország általi ideiglenes megszállása után az ukrán kormány jelentősen növelte hitelfelvételi volumenét, így az adósságráta 2016-ban a GDP 81 százalékára ugrott. A nehéz helyzetbe került ukrán kormány meglehetősen kiegyensúlyozott adósságpolitikát próbált folytatni, ami lehetővé tette, hogy az adósságteher 2021-ben a bruttó össztermék 43,3 százalékára csökkenjen.
A háború tavaly februári kiterjedésével azonban óriási hiány keletkezett az ukrán állami költségvetésben, ugyanis a kormánynak sürgősen további forrásokat kellett keresnie a védelmi erők fenntartásához. Az első hónapokban ez a pénznyomtatás terhére történt, majd az USA, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és más partnerek és hitelezők is
aktívan beavatkoztak Ukrajna pénzügyi stabilitásának egyengetésébe.
Kik a támogatók?
Összességében 2022-ben az államháztartási hiány fedezésére az ukrán kormánynak 51,3 milliárd dollárt sikerült begyűjtenie, ebből 12,5 milliárdot az NBU bocsátott ki, közel 12 milliárd dollárt pedig az Egyesült Államok biztosított. Ennek nagy részét Ukrajnának nem kell visszafizetnie. 8 milliárd az EU-tól, 7,7 milliárd dollár a katonai kötvények kihelyezéséből érkezett. 2,7 milliárd dollárt IMF-részletek tettek ki, további közel 2 milliárdot Kanada nyújtott támogatások és kedvezményes kamatozású hitelek formájában.
Ukrajnát jelentős összegű vissza nem térítendő segélyek formájában más országok – Németország, Nagy-Britannia, Japán, Franciaország, Olaszország, Hollandia – is finanszírozták, valamint nemzetközi pénzügyi szervezetek (a Világbank és az Európai Beruházási Bank) siettek a segítségére.
2023-ban Ukrajna már nem nyomtatott újabb bankjegyeket, és augusztus közepén a kormánynak több mint 39 milliárd dollár állt rendelkezésére az államháztartási hiány fedezésére. A tavalyi év folyamán a gazdaság csaknem harmadával történő visszaesése és a hrivnya leértékelődése miatt a GDP-arányos adósság 78,5 százalékra nőtt. És bár 2023-ban
a gazdaság a háború ellenére is fellendülésnek indult, az államadósság az év első felében további 15,6 százalékkal nőtt, és elérte a 128,8 milliárd dollárt.
Az adósságspirál fogságában
Amíg a háború zajlik, az államháztartás jelentős hiánya elkerülhetetlen. És ez nem csak a hadsereg támogatásának szükségessége miatt van így. A helyzet alakulását az újjáépítés és a szociális kifizetések finanszírozása is befolyásolja. Ez a folyamat a háború befejezése után sem áll meg.
A borús kilátások ellenére a gazdasági szakemberek bizakodóak. Szerintük a kiszolgálás (tehát csak a kamat visszafizetése a hitelösszeg csökkentése nélkül) és az államadósság törlesztése nem válik tarthatatlanná. A kifizetések a következő három évben a bruttó össztermék 12 százalékát alkotják majd. A törlesztések 2024-ben érik el a csúcsot, amikor is körülbelül 23 milliárd dollárt kell kifizetnie Ukrajnának.
Olekszandr Parascsij, a Concorde Capital Analytics igazgatója kifejtette, mivel ezek a hitelek 30 évre szólnak, az első kifizetések tíz év után várhatók, amikor az ország gazdasági helyzetének javulnia kell. Ráadásul az EU kompenzálja a kamatot, vagyis valójában kamatmentes hitelekről van szó.
„A probléma csak az, hogy mire eljutunk 2025-ig, az adósság még tovább duzzad. Ezért a kormány feladata az, hogy a fenntartási költségeket a lehető legalacsonyabb szinten tartsa” – tette hozzá Parascsij.
Jurij Buca, az államadósság kezeléséért felelős kormánybiztos szerint a háború alatt lehetetlen csökkenteni az adósság összegét, ezért annak a lehető legolcsóbban kiszolgálhatónak és minél hosszabb időtartamúnak kell lennie.
„El kell gondolkodnunk azon, miképpen fedezzük majd kiadásainkat anélkül, hogy újabb hiteleket vonnánk be a nemzetközi partnerektől” – mondta a kormánybiztos.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
