Ukrajnában elviekben idén október utolsó vasárnapján lenne esedékes a törvényhozási választás, míg jövő év márciusában kellene sort keríteni az elnökválasztásra. Ám ezek időben való megtartására jelenleg nagyon csekély az esély, idén szinte biztosan elmarad a voksolás. A hadiállapotról szóló törvény 19. cikke kimondja, hogy hadiállapot idején nem lehetnek választások, sőt annak visszavonása után még 90 napig sem. Márpedig az augusztus 18-án lejáró hadiállapotot nemrég hosszabbították meg újabb három hónappal, november 15-ig. Ez egyben azt is jelenti, hogy kevés az esélye annak, hogy 2023-ban urnákhoz járulnak az ukránok.
Hetek óta éles vita folyik arról, lehet-e választásokat tartani háború idején vagy sem. Legutóbbi KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, alternatív reakciógombos véleményszavazásunkon azt kérdeztük, olvasóink támogatnák-e a választások megtartását háború idején? Ez alkalommal nem kellett bonyolult százalékszámítást végezni ahhoz, hogy kiderüljön, milyen a támogatók és az ellenzők aránya. Ugyanis a nem reprezentatív felmérésünkből kiderült, a válaszadók 100(!) százaléka támogatja a választások megtartását háború idején is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyáron arról beszélt, hogy legkorábban 2024-ben lehetnek választások, ha véget ér a hadiállapot. Egy újságírói kérdésre válaszolva, miszerint jövőre lesznek-e választások Ukrajnában, közölte: „Ez egy globális kérdés. Ha győzelmet aratunk, akkor lesznek. Vagyis nem lesz háború, nem lesz hadiállapot. A választásokat pedig békeidőben kell megtartani, a törvények értelmében akkor, amikor nincs háború.”
Jövőre elnökválasztás kerülne sorra, hiszen a 2019 májusában megválasztott Zelenszkij hivatali ideje hamarosan lejár. Négy évvel ezelőtti megválasztásakor a regnáló államfő azt ígérte, hogy csak egy kadenciára tervez. Ám könnyen lehet, hogy a háború átírta a terveit és ismét ringbe száll. Jelenleg annyira magas a támogatottsága, hogy reális kihívója gyakorlatilag nincs is. Elemzők szerint Zelenszkijnek és csapatának az az érdeke, hogy a háború befejezése után azonnal választásokat tartsanak, mert ebben az esetben minden esélyük meglesz ahhoz, hogy újabb évekre bebiztosítsák hatalmukat minden szinten.
Az ukrán elnök erre is pénzt kérne a Nyugattól. Volodimir Zelenszkij államfő szerint a jelenlegi háborús körülmények között képtelenség megtartani a parlamenti és az elnökválasztást Ukrajnában. Az ukrán elnök ezt Lindsay Grimm amerikai szenátor felvetésére mondta, aki nemrég Kijevben tartózkodva a választások megrendezését szorgalmazta. Válaszában Zelenszkij kérdéseket intézett azokhoz, akik mindenáron megrendeznék a választásokat. Azt kérdezte:
Kész-e a Nyugat 5 milliárd dollárt adni Kijevnek a választások megrendezésére? Készek-e a nemzetközi megfigyelők a frontvonalba utazni, hogy ott ellenőrizzék a folyamat tisztaságát? Képes-e az Európai Unió, hogy a területén tartózkodó több millió ukrán állampolgár voksolását megszervezze? Mi legyen a katonákkal és a belső menekültekkel, számukra hogyan biztosítsák a választás jogát?
Érvelésében arra nem tért ki, Ukrajna miként tudná a megszállt területeken is biztosítani a választás jogát. A megfogalmazott kritikai kérdések ellenére hozzátette, azon dolgoznak, hogy egy éven belül megtarthassák a választásokat.
Az ukrán elnök egy hétvégi nyilatkozatában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy indul a második elnöki ciklusáért, ha 2024-ben választásokat tartanak az országban.
– Ha 2024-ben még háború lesz, és választásokat kell tartani, nos, én soha az életben nem fogom cserbenhagyni az országomat. Mert én vagyok az alkotmány garanciája, és meg kell védenem azt, bármi történjék is – fogalmazott Volodimir Zelenszkij, ismételten hozzátéve, hogy Ukrajnában a hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani, ám jelezte, hogy a jogszabályokat esetleg megváltoztathatják.
A témával kapcsolatban megkérdeztük Mihajlo Selemba politológust, aki jogi szempontból bonyolult kérdésnek nevezte a választások megtartását. A parlamenti és az elnökválasztást külön-külön kell kezelni.
– Az ukrán alkotmány egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben: hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani. Ehhez a hadiállapot bevezetéséről szóló jogszabályt kéne jelentősen módosítani. A legtöbb vita arról folyik, hogy technikailag hogyan lehet lebonyolítani a választásokat Ukrajnában. A szakértők legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a harci cselekmények övezetében lehetetlen választásokat tartani. De amennyiben megváltoztatnák a választási törvényt és a voksolás 2-3 napon át is tarthatna, ez megoldhatóvá válna. Meglátásom szerint sokkal fontosabb kérdés, hogy a választásokon a jelölési előírások szabályozzák, hogy egy jelölt vagy politikai párt milyen feltételek mellett jogosult indulni a választáson.
„A választásokon való indulás jogát passzív választójognak nevezik, és a hatályos törvények értelmében a mozgósított katonák nem indulhatnak a parlamenti választásokon csak úgy, mint békeidőben a rendőrök és az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársai, ez pedig több 100 ezer embert jelent. Ez kulcskérdés, amiről kevés szó esik”
– mondta a szakember.
Selemba kiemelte, kevés esélyt lát arra, hogy idén parlamenti vagy jövő tavasszal elnökválasztásokat rendeznének a hatályos törvények alapján.
Előző heti KISZó-kérdésünk elemzése:
KISZó-kérdés: a válaszadók többsége téli áramszünetekre számít
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
