Az országban a tavaly február 24-én kiadott elnöki rendelet alapján az orosz invázió miatt tart az általános mozgósítás. A mobilizációt augusztus végén immár nyolcadik alkalommal hosszabbították meg. Legutóbb 90 napra, november 15-ig hirdették meg. A hadiállapot miatt a 18-60 év közötti ukrán férfiak többsége továbbra sem hagyhatja el az országot. A kijevi vezetés folyamatosan szűkíti azon hadkötelesek körét, akik felmentést élveznek a mozgósítás alól, újabban a másoddiplomások és a külföldre szökött hatkötelesek kérdése került napirendre. Ráadásul az elmúlt hetekben feltárt visszaélések miatt – amelyeket a toborzóirodák és a katonaorvosi bizottságok korrupt tagjai követtek el – felülvizsgálják az egészségügyi alkalmatlansági igazolásokat. A külföldre menekült férfiak hazatoloncolása is felmerült.
Az általános mobilizáció a háború kezdetétől folyamatos, ám az ukrán ellentámadás megindítása óta országos szinten mind nagyobb méreteket ölt. A katonai behívókat szinte mindenhol kézbesíthetik a hadköteles, 18 és 60 év közötti férfiaknak. Sőt, már a fogyatékosság sem jelent felmentést, még a katonai szolgálatra korlátozottan alkalmas személyek is mozgósíthatók, ugyanis a toborzó központok tájékoztatása szerint bizonyos feladatok ellátására az ilyen személyek is képesek.
Ukrajna az elmenekült férfiak kiadatását kéri
Mint kiderült, számos ukrán állampolgár kaphatott – jelentős összegekért cserébe – hamis alkalmatlansági igazolásokat, amelyekkel elhagyták Ukrajnát. A hadiállapot miatt a hadköteles férfiak azonban nem mehetnek külföldre, így az új javaslat szerint most ezen állampolgárok kiadatását kérné Ukrajna az európai országoktól. Az ukrán kormánypárt szerint ugyanis azok, akik hamis katonai alkalmatlansági igazolással hagyták el Ukrajnát, kiadhatók és felelősségre vonhatók hazájukban.
– Ukrajnának a mozgósítás elől elmenekültek kiadatásával az illegálisan külföldre távozók hazatoloncolásának a célja, hogy büntetőjogi felelősségre lehessen vonni őket
– jelentette ki az elmúlt héten Fegyir Veniszlavszkij parlamenti elnöki megbízott, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja egy televíziós műsorban.
Veniszlavszkij az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva azt mondta: „Ilyen mechanizmus akkor lehetséges, amikor valaki igazolást vásárolt, és a hamis okmányokkal illegálisan lépte át az államhatárt. Itt az a kérdés, hogy a bűnüldöző szervek milyen gyorsan indítják meg a büntetőeljárást és jelentik be a meggyanúsítást.”
A parlamenti elnöki megbízott szerint ahhoz, hogy Ukrajna állampolgárát kiadhassák más országok, büntetőeljárást kell kezdeményezni ellenük, és a konkrét személy bűncselekmény elkövetése miatt gyanúsítotti státuszba kerül.
„A lefizetett katonaorvosi bizottság alkalmatlansági igazolásainak felhasználása hamis okmányokkal való visszaélésnek minősül, ami önmagában is bűncselekmény”
– mutatott rá Fegyir Veniszlavszkij.
A nyugati országokban politikai döntésre, Ukrajnában büntetőeljárás megindítására van szükség ahhoz, hogy deportálni lehessen a hamis orvosi igazolással külföldre menekült hadköteles ukrán férfiakat – nyilatkozta Szerhij Szavinszkij. A Gracers ügyvédi iroda jogi szakértője szerint legalább két lehetőség van a büntetőeljárás megindítására: vagy hamisított igazolás felhasználása, vagy illegális határátlépés. „Valószínűleg pontosabb a hamisított igazolással összefüggésben minősíteni. Mivel a büntetőeljárásban gyanúsítottak keletkeznek, rájuk vonatkozhat a kiadatási mechanizmus. Az ilyen személyekkel kapcsolatban pedig kérelmet nyújtanak be a tartózkodási hely szerinti országnak, ha Ukrajna megfelelő megállapodást kötött azzal az országgal, ahol tartózkodnak” – tette hozzá az ügyvéd.
A jogász úgy vélte, lehetséges, hogy ez a mechanizmus beindul, de hogy a gyakorlatban pontosan hogyan fog működni, azt még nehéz megmondani.
Egyre több botrány üti fel a fejét a mozgósítás kapcsán
– Több korrupciógyanús esetet követően az RNBO múlt heti ülésén úgy döntött, hogy elrendeli a katonai orvosi bizottságok katonai szolgálatra való alkalmatlanságról szóló határozatainak átfogó felülvizsgálatát
– közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon. A bejegyzés szerint az ülés résztvevői jelentéseket hallgattak meg a belügyminisztérium, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az Állami Nyomozó Iroda, a hadsereg és az egészségügyi ágazat képviselőitől, továbbá az emberi jogi biztostól és a legfőbb ügyésztől olyan jogsértésekről, amelyekkel alkalmatlansági igazolások kiadásával hozzásegítettek egyes hadköteles ukrán állampolgárokat a katonai szolgálat elkerüléséhez.
A védelmi tanács döntése alapján Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdetétől átfogóan felül kell vizsgálni a katonaorvosi bizottságok által kiadott, rokkantságról, illetve más okból fakadóan katonai szolgálatra való alkalmatlanságról hozott határozatainak érvényességét. A rendvédelmi szerveknek pedig el kell járniuk minden olyan esetben, amikor a meghozott határozatok nyilvánvalóan megalapozatlanok és jogellenesek voltak – fűzte hozzá az elnök az RNBO döntését ismertetve. Hozzátette: az ellenőrzés eredményei alapján felelősségre kell vonni azokat a személyeket, akik hamis alkalmatlansági igazolással a háború kezdete óta eltelt időszakban külföldre távoztak.
Az államfő tájékoztatása szerint a tanács szükségesnek tartja, hogy minél szélesebb lehetőség nyíljon a katonai szolgálatra való alkalmassági vizsgálatok elvégzésére polgári egészségügyi intézményekben. Ezen túlmenően felül kell vizsgálni a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapításának rendszerét annak érdekében, hogy a parancsnokok több lehetőséget kapjanak a katonai állomány bevonására a feladatok ellátásába, valamint azért is, hogy kiküszöböljék a korlátozott alkalmasság fogalmával történő manipulációkat – tette hozzá az elnök.
„A rendfenntartók ellenőrizni fogják a katonaorvosi bizottságokat, és megtisztítják azoktól, akik pozíciójukat országunk biztonsága és védelme ellen használják fel”
– figyelmeztetett Zelenszkij.
Háromszorosára nőtt a másoddiplomások száma Ukrajnában
Kijevben azt is tervezik, hogy felülvizsgálják a második felsőfokú végzettséget szerző hadkötelesek mozgósításának elhalasztásáról szóló jogszabályt.
– Ukrajnában mintegy 60 ezer férfi használta fel az egyetemi tanulmányait arra, hogy elkerülje a mozgósítást, de a Legfelső Tanács már nyilvántartásba vette azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a törvény ilyen kijátszásának a megakadályozását – jelentette ki a hét elején Fegyir Veniszlavszkij. A parlamenti elnöki megbízott egy televíziós műsorban elmondta, hogy az Oktatási és Tudományos Minisztérium információi szerint 2019–2021-ben mintegy 40 ezer 25 éves vagy annál idősebb diák volt, miközben tavaly a számuk már elérte a 106 ezret.
„Idén a számuk megközelíti a 100 ezret. Ez azt jelenti, hogy 60 000 férfi döntött úgy, hogy kihasználja ezt a lehetőséget a behívás elkerülésére”
– tette hozzá. Mint megjegyezte, egyes egyetemek nappali tagozatra toboroznak fizetős diákokat, lehetővé téve a már diplomával rendelkező hadkötelesek felvételét, hogy halasztást kapjanak a mozgósítás alól.
A parlamenti elnöki megbízott szerint a felvételizők egy része alacsonyabb fokú oktatási intézménybe – például szakközépiskolába – jelentkezik, mint amilyet korábban már elvégzett. Azt is elmondta, hogy az általa beterjesztett törvénytervezet lehetővé teszi a kiskapu bezárását, amely az egyetemi tanulmányok végzésének örve alatt halasztást biztosított a mozgósítást illetően.
„Azt indítványoztam, hogy az egymást követő képzéstípusokban tanulóknak legyen halasztási joguk. Azok pedig, akik 30 év után léptek be a második, harmadik vagy negyedik felsőoktatási képzésbe, ne élhessenek ezzel a halasztási joggal”
– mutatott rá Fegyir Veniszlavszkij, emlékeztetve, hogy a törvénytervezet az elfogadását követően azokra a férfiakra is ki fog terjedni, akik 2022-ben használták ki a felsőfokú képzést a mozgósítás elkerülésére.
Szerhij Babak, az ukrán parlament oktatási és tudományos bizottságának elnöke az egyetemisták ügyére reagálva azt közölte, hogy a hadköteles férfiak két módszerrel: törvénytelenül és törvényesen próbálnak kibújni a mozgósítás alól. Az utóbbiak a tanulásba menekülnek a mozgósítás elől oly módon, hogy második, harmadik stb. diplomájuk megszerzését célul tűzve egyetemekre, főiskolákra felvételiznek nappali tagozatra.
Idén eddig 76 ezer 25 éven felüli férfit vettek fel felsőoktatási intézménybe, számuk tovább nőhet, ugyanis a felvételi időszak még nem zárult le.
Hozzátette: kizárólag a parlament és az oktatási minisztérium dönthet a másoddiplomás képzésben részt vevő hadköteles férfiak jövőjéről. A politikus ugyanakkor megjegyezte, hogy ez veszélyezteti a szabad oktatáshoz való alkotmányos jogot. Mint kifejtette, amennyiben a vezérkar, a védelmi minisztérium vagy az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) módosításokat kezdeményez a mozgósításról szóló jogszabályokban, az felülírhatja az alkotmányos elveket és lehetőséget biztosít a másoddiplomások mozgósítására.
Már a tbc, a hepatitis és a HIV-fertőzöttség sem akadály
Az Ukrán Védelmi Minisztérium rendeletben frissítette a katonai állomány alkalmasságának felmérésére szolgáló betegségek listáját. Eszerint a korábban tbc-seket, a HIV-fertőzötteket, a hepatitisben szenvedőket is besorozhatják.
A katonaorvosi vizsgálatról szóló 402. számú szabályzat módosítása a szaktárca 2023. augusztus 18-i 490. számú rendeletével történt és augusztus 25-én lépett hatályba. Augusztus 25-én hatályba léptek a 456. számú rendelettel bevezetett egyéb változtatások is, amelyek a különleges időszak alatt a különleges erőknél és a tengerészgyalogságnál történő szolgálat követelményeinek egyszerűsítését írják elő.
A rendelet értelmében: frissítették a betegségek listáját, mely alapján szolgálatra alkalmasnak minősíthetik a hadköteleseket; részletezik a korlátozottan alkalmasak szolgálati helyének meghatározására vonatkozó eljárást; pontosításra került a betegségek, sérülés (sebek, zúzódások, csonkítások) katonai szolgálattal és a szülőföld védelmével való okozati összefüggéséről szóló katonaorvosi eljárása; pontosításra került a felülvizsgálatra benyújtandó dokumentumok listája stb.
Magyarán, míg korábban számos fertőző betegség megléte kizáró ok volt a szolgálatra, ezentúl nem jelent akadályt. Mégpedig a rendelet III. szakaszának 20.4. pontjában szereplők:
- 2-c – klinikailag gyógyított tuberkulózis,
- 4-c – vírusos hepatitis kisebb működési zavarokkal,
- 5-v – tünetmentes HIV,
- 13-c – az endokrin rendszer betegségei kisebb működési zavarokkal,
- 14-c – mentális zavarok enyhe, rövid távú fájdalmas megnyilvánulásai,
- 17-c – neurológiai, stresszel összefüggő és szomatikus rendellenességek (fóbiás, szorongásos, rögeszmés-kényszeres, adaptív, szomatikus és egyéb neurotikus rendellenességek, neuraszténia, súlyos stresszre adott reakciók), közepes, rövid idejű megnyilvánulásokkal,
- 21-c – a központi idegrendszer lassan előrehaladó betegségei,
- 22-c – epizodikus és paroxizmális rendellenességek.
A korlátozottan alkalmas személyek egy adott katonai szakterületre oszthatók be. Abban az esetben, ha az illetőt alkalmatlannak ítélik az adott katonai szakterületen való szolgálatra, az egységparancsnok a katonát más beosztásba való áthelyezése előtt a katonaorvosi bizottsághoz küldheti új katonai szakterületen való szolgálat alkalmasságának megállapítására.
Egyszerűsödtek az ejtőernyősökkel és tengerészgyalogosokkal szembeni egészségügyi követelmények: a korábban alkalmatlannak minősített katonák egy része mostantól alkalmas lesz ilyen szolgálatra.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
