Az ukrán parlament honlapján augusztus 28-án regisztrálták azt a törvénytervezetet, miszerint 5 százalékos adót vetnének ki a bankok kamatjövedelmére. A törvénytervezet készítői szerint Ukrajna bankrendszere a háború és az országban zajló gazdasági gondok ellenére már-már felháborító többletnyereséghez jut. Ez az egyik oka annak, hogy pluszadó bevezetését javasolják számukra.
Bujdosó Ivett
„2023 első félévének eredményei szerint a bankok nettó nyeresége 67,7 milliárd hrivnya volt. Ez a függetlenség óta mért legnagyobb, rekordösszegű jövedelem” – olvasható a törvénytervezet indoklásában.
Éppen ezért a képviselők szerint itt az ideje újabb adókat kivetni a pénzintézetekre: a szokásos 18 százalékos személyi jövedelemadó mellett további 5 százalékot terveznek beszedni a kamatbevételekből.
Sőt, bár a projekt csak 2024. január 1-jén indul, a törvényhozók valamiért már az idei év eredményei alapján mintegy 9 milliárd hrivnya bevételre számítanak.
A törvénytervezet készítőinek másik alapvető érve a bankok új adójának bevezetésével kapcsolatban a külföld, nevezetesen Csehország, Magyarország, Litvánia, Spanyolország és Olaszország tapasztalataira való hivatkozás.
Az újítást az indoklásban elegánsan „a társadalmi igazságosság megvalósítása hadiállapot idején” címszóval illették. De megvalósítható ez a jelenlegi helyzetben?
Vjacseszlav Cserkasin adóelemző szerint az ötlet eléggé meglepő, tekintve, hogy a bankpiac nagyobb része az állam tulajdona: a Sense Bank államosítása után ez az arány eléri az 53,2 százalékot. Így esetükben a megadóztatás többnyire pénzátutalás az állam egyik zsebéből a másikba.
Már itt megkérdőjeleződik a megadóztatásból várt 9 milliárd hrivnyás költségvetési bevétel. A legjobb esetben is, figyelembe véve a jegybank diszkontráta csökkentésére irányuló törekvéseit, illetve a számos adóelkerülési lehetőséget, jövőre a beékezett pluszösszeg legfeljebb a tervezett mutató ötöde-hatoda lehet.
Másodsorban, véli a szakember, az új adónem nem az első „háborús teher” lenne a bankok számára, amely intézmények egyébként stratégiailag fontosak Ukrajna számára a harcok idején.
Ilyen a valutaváltást sújtó adó is, amit 2023. január 1-jétől vezettek be. Ennek eredményeképp a folyó év mindössze hét hónapja alatt már csaknem 174 millió hrivnyát utaltak át az ukrán bankok az állami költségvetésbe.
Cserkasin szerint az új adó leginkább az államkötvények után járó kamatbevételeket sújtja. 2023. július 1-jén az állampapír-tranzakciók kamatbevétele elérte a 73,5 milliárd hrivnyát, vagyis
a bankok teljes kamatbevételének 52,1 százalékát adta.
Ebben az értelemben adózás alá vonják a katonai kötvények bankok által történő vásárlását, amivel jelentősen csökkenthetik eme értékpapírok iránti keresletet.
A hasonló adók más országokban történő bevezetésének következményeit elemezve az adózási szakértő kifejtette, a gazdaságot tekintve a hatások nem túl biztatóak, annál is inkább, mivel a legtöbb esetben nemcsak a bankszektorra vezették be azt, az újítások más ágazatokra is kiterjedtek (pl. Csehország, Magyarország és Spanyolország esetében).
Olaszország tőzsdei sokkot és negatív visszajelzéseket kapott a nemzetközi befektetőktől, majd kénytelen volt mérsékelni a bankokra kivetett új adót (bevezették a felső limitet). Spanyolország egy sor perrel nézett szembe, melyet vezető bank- és energiaszövetségek indítottak ellene a megszorítás alkotmányellenessége és diszkriminatív mivolta miatt, valamint az ország egyik legnagyobb cége, a Ferrovial székhelyét Hollandiába telepítette át. Németország, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya pedig teljesen elzárkózott az ilyen adónem bevezetésétől.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
