Miközben a kijevi vezetés folyamatosan hangoztatja önállóságát és függetlenségét a pénzügyminisztérium jelentése szerint Ukrajna államadóssága július végére elérte a 4,86 billió hrivnyát, azaz 132,92 milliárd dollárt. Ez az ország történetében az eddigi legnagyobb tartozás. Ukrajna a háború kitörése előtt is külföldi hitelekre szorult, de 2022 februárja óta az államháztartás hiánya havonta 4-5 millió dollárral nő. Ennek fedezésére pedig Kijev ismét csak a nyugati partnerektől és nemzetközi pénzügyi szervezetektől vesz fel hiteleket. Ha nincs az IMF-program, a partnerországok támogatása, kérdésessé válna a költségvetési alkalmazottak bérének, a nyugdíjasok juttatásának kifizetése, a szociálisan rászorulók támogatása.
Az ország mára soha nem látott módon eladósodott. De nem csupán állami szinten. A lakossági kommunális díjak terén felgyülemlett elmaradások összege ugyancsak jelentősen megugrott a háború alatt – 2022 januárjától ez év januárjáig 81 milliárdról 120 milliárdra. A kommunális szolgáltatások fogyasztói szövetsége szerint, ez az összeg akár 150 milliárd is lehet.
Az elmúlt években ugyanis a szolgáltatók jogellenesen az agresszor által elfoglalt területeken is „kipostázták” a számlákat a fűtési szezonban, így évente 25 milliárd hrivnyával gyarapodott azon ukrajnaiak hátraléka, akik a lerombolt infrastruktúra miatt nem is kapták meg a szolgáltatást vagy eleve elhagyták otthonukat. Szóval egyelőre nincs tiszta kép arról, tulajdonképpen mennyi is a jogos követelés. Holott a parlament tavaly nyáron megtiltotta a kommunális szolgáltatásokkal kapcsolatos tartozások behajtását azoktól a polgároktól, akiknek otthona a harcok sújtotta vagy ideiglenes megszállás alatt álló területeken található. 2022 áprilisában megtiltotta a közüzemi díjak beszedését az ideiglenesen megszállt területekről áttelepültektől is. Ez a kormányhatározat a hadiállapot végéig marad érvényben.
Persze nem csak azoknak van elmaradásuk, akik elvesztették otthonukat. A konfliktus kapcsán megszűnt munkahelyek miatt rendszeres megélhetés nélkül maradt emberek, a több millió sietve külföldre vándorolt ukrajnai számláján is gyűlik a hátralék. És vannak olyanok is, akik vérszemet kapva a fizetni képteleneknek járó engedményektől, úgy gondolják, maguk is beállnak az adósok sorába. Hátha sikerül valahogy elkerülniük a törlesztést. Szóval számos objektív, szubjektív ok is van a háttérben, de ez a helyzeten nem változtat.
A gond az, hogy ha a szolgáltatók befizetések nélkül maradnak, előbb-utóbb képtelenek lesznek ellátni feladataikat. A parlament energetikai és kommunáis szolgáltatásokkal foglalkozó bizottsága már megkongatta a vészharangot. A szakbizottság aggódik, hogy a szolgáltatók pénz híján áram, gáz, bérek, üzemanyag nélkül maradnak, és képtelenek lesznek ellátni feladatukat. Állítják, a kormány részéről eddig még kísérlet sem történt a helyzet rendezésére. A békésebb régiókban, ahol az emberek dolgoznak, nem beszélve a nyugati régiókról, ahol horribilis árakat kérnek az albérletekért, a különféle szolgáltatásokért, sokan ugyanúgy nem fizetik a rezsit. Mégsem kéri számon tőlük senki a restancia törlesztését.
Ezen a téren a költségvetés kétharmadát finanszírozó külföldi partnerekre sem lehet számítani, az általuk biztosított pénz a hadsereg szükségleteire megy. Ezen a téren Ukrajna csak magára támaszkodhat. És, nem mellesleg, lassan nyakunkon a tél…
