„Folyamatosan fogy az időkeret, melyből még élhető és fenntartható jövőt tudunk teremteni mindenkinek” – olvasható az ENSZ legfrissebb klímajelentésében. S ezt a ténymegállapítást nagyon komolyan kellene venni már csak azért is, mert a 2015-ös klímaegyezményben kitűzött cél, hogy a Föld átlaghőmérsékletének növekedése ebben az évszázadban ne érje el a 2 Celsius-fokot, teljesíthetetlennek tűnik, hisz 2023-ban 1,1 foknál tartunk, s már öt éven belül elérhetjük 1,5 fokot.
Az ENSZ felhívja a figyelmet: többet kell tanulmányozni, mi lesz, ha elérjük az 1,5 fokos átlaghőmérséklet-növekedést. Mint ahogy azt is, milyen módszerek vannak arra, hogy a 2 fok felé való haladás üteme lassuljon, esetleg visszaforduljon.
Felmerül a kérdés, mi lesz, ha nem sikerül elérni ezt a 2 fokos vállalást. A NASA a tengerszint jelentős növekedésével, partszakaszok elárasztásával, vízhiánnyal, talaj-erózióval és összességében a természeti katasztrófák intenzitásának jelentős növelésével számol. Mindez emberek százmillióinak életére lehet kedvezőtlen hatással.
Nyilvánvaló, hogy 2015-ben senki nem számolt Oroszország Ukrajna elleni totális támadásával, s azzal a hatalmas rombolással, melyet a megszállók okoznak.
„Ebben a háborúban nemcsak az emberek szenvednek, hanem a természet is pusztul. A tájat hegek borítják, tüzek szenesítik, és az élettel összeférhetetlen vegyi anyagok mérgezik. Sok egyedi természeti területet már lehetetlen lesz helyreállítani” – állapítja meg egy, az orosz rombolást összegző tanulmány, mely a Kreml inváziójának ökoszisztémára gyakorolt hatását elemzi.
A dokumentum szerint, mely a 2022. február 24-től 2023. július 4-ig terjedő időszak történéseit foglalja össze, 222 nehézipari, 19 villamosenergia-termelő és 9 nukleáris létesítmény károsodott, illetve pusztult el. Csupán a kahovkai tározó felrobbantása következtében 77 település került víz alá. Az áradatban 81ezer hektárnyi természetvédelmi területen 1016 növény- és 1140 állatfaj élőhelye pusztult el. A létesítmények megsemmisítéséből és a vízkészletek károsodásából származó veszteség megközelíti a 8 milliárd dollárt.
6 millió ember nem vagy csak korlátozott mértékben fér hozzá a biztonságos vízhez.
A háborús cselekmények következtében 708 ezer tonna olaj, olajszármazék égésterméke, valamint 119,1 millió tonna üvegházhatású gáz került a légtérbe. Ez utóbbi Belgium egyéves kibocsátásának felel meg.
A tanulmányban az is szerepel, hogy Ukrajna területének 30 százaléka aláaknázott, ami Ausztria területének kétszeresét jelenti. A mentesítésre 30 évre lesz szükség.
„A nemzetközi jog szerint a környezet iránti törődést kell mutatni még az ellenségeskedések során is, és annak maradandó károsodása háborús bűn…” – figyelmeztet a dokumentum.
