Mi hangzott el a krakkói Nemzeti kisebbségi jogok Ukrajnában című fórumon?

Orosz Ildikó beszámolója a fórumról.

Az Európa Tanács és az Európai Unió közös támogatásával került megszervezésre a Nemzeti kisebbségi jogok Ukrajnában nevet viselő fórum. Az eseményt a lengyelországi Krakkóban tartották. A fórumon részt vett Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa, Macsej Jancsak, az Európa Tanács ukrajnai irodájának vezetője, Olekszandr Ilkov, európai és euroatlanti integrációt koordináló kormányhivatal főigazgatója, Asot Avanecján, a Legfelső Tanács Nemzeti Közösségek Központjának vezetője, Bocskor Andrea EP-képviselő, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Aurika Bozseszku, a bukovinai román közösség képviselője, valamint az Ukrajnában élő nemzeti közösségek képviselői, olvasható a főiskola honlapján.

Orosz Ildikó kiemelte, a fórum célja volt, hogy a felek az európai uniós csatlakozás kapcsán az ukrajnai kisebbségek helyzetéről tájékozódhassanak. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kisebbségek helyzetét illető kritikát ő maga, Aurika Bozseszku, valamint Bocskor Andrea fogalmazta meg.

„Előadásomat – melyet bemutattam a fórum résztvevőinek – három kérdés köré építettem fel. Az első, hogy milyen jogokkal rendelkeztek az Ukrajnában élő kisebbségek 1991 és 2017 között, a második, hogy milyen jogalkotási folyamat eredményeként mely jogok maradtak 2017 után, a harmadik pedig, hogy milyen jogokat biztosít Magyarország a területén élő kisebbségeknek, hisz Volodimir Zelenszkij elnök kárpátaljai látogatása kapcsán kiemelte, hogy Ukrajna mindent megad az itt élő kisebbségnek, amit az ukrán kisebbség megkap Magyarországon” – fogalmazott a főiskola elnöke.

Magyarországon négy típusú nemzetiségi iskolát lehet létrehozni:

• nemzetiségi teljes körű iskola – ahol a magyar nyelven és irodalmon, valamint az idegen nyelveken kívül minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak a gyerekek. Kötelező érettségi vizsgát kell tenniük magyar nyelvből és az anyanyelvükből, melyet Magyarországon nyelvvizsgaként is elfogadnak.
• Kéttannyelvű iskola – ahol bizonyos tantárgyakat magyarul oktatnak, bizonyos tantárgyakat a kisebbségek nyelvén. Kötelező érettségi vizsgát kell tenniük magyar nyelvből és az anyanyelvükből, melyet Magyarországon nyelvvizsgaként is elfogadnak.
• Nyelvoktató iskola – ahol heti 5 óraszámban oktatják a kisebbség nyelvét, valamint kötelezően a kisebbség népismeretét.
• Vasárnapi iskola – ahol a gyerekeknek népi kultúrát, népismeretet oktatnak.

„Előadásomnak erre a részére Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa reagált, aki szerint Ukrajnában a kisebbségi kérdésben nincs probléma, hisz a kisebbségek semmilyen panasszal nem fordultak a kisebbségi ombudsmanhoz” – emelte ki Orosz Ildikó. Hozzátette továbbá, hogy ez a magyar közösség számára figyelemreméltó, hiszen, ha mi egy jogállamban élünk, akkor a jog adta lehetőségekkel élni kell.

Kifejtette, a biztos sajátosan értelmezte a szinkron törvény lehetőségét, mivel – szerinte – Ukrajnában közel 80 magyar iskola működik, míg Magyarországon nincs ukrán iskola, így nem lehet tükör törvényeket alkalmazni. Orosz Ildikó válaszul elmondta, hogy a jog területén nem az számít, hány iskola vagy mennyi gyermek van, hanem ha Zelenszkij elnök komolyan gondolta ötletét, akkor meg kell adni a kisebbségeknek azt a jogot, hogy többféle iskolatípus közül választhassanak.

„Azt hiszem, nem épp a legbölcsebb, hogy a kisebbségi ombudsman úgy láttat minket, mintha mi nem adófizető, ukrán állampolgárok lennénk, hanem menekültek Ukrajnán belül. Mi nem vagyunk menekültek Ukrajnában. Mi adófizető állampolgárok vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy az oktatási intézményeinket és hálózatainkat nem kegyként kell fenntartania, hanem az adófizető állampolgárok adóiból kell visszaadni a lehetőséget az anyanyelvű oktatásra” – hangsúlyozta Orosz Ildikó.

Mindezek mellett a fórumon az elnökasszony kitért a magyar szimbólumok használatának problematikájára is, hisz ha az Európai Unió országaiban van lehetőség a különböző országok szimbólumainak használatára, és Ukrajna EU-s csatlakozásra törekszik, akkor biztosítania kellene a jogot kisebbségeinek arra, hogy használhassák saját nemzeti közösségük szimbólumait.

„Szeretném, ha Ukrajna csatlakozhatna az Európai Unióhoz, és úgy gondolom, ebben minden kárpátaljai magyar egyetért, de úgy csatlakozzunk, hogy az európai normákat is tartsuk be. Remélem, hogy ez a fórum egy lépéssel közelebb vitt ahhoz, hogy az álláspontok is közeledjenek az európai álláspontokhoz” – zárta beszámolóját Orosz Ildikó.