KISZó-kérdés: A háború alatt ötszörösére nőtt a szegénység mértéke

Az Ukrán Szakszervezetek Szövetségének honlapján A tisztességes munkáért és az emberi jólétért címmel megjelent közlemény leszögezi: az érdekvédelmi szervezetek a munkavállalók reáljövedelmének mielőbbi növelését támogatják, ellenkező esetben az alkalmazottak körében fennáll a szegénység elmélyülésének veszélye.

Magyar Tímea

Ennek apropóján is kérdeztük olvasóinkat online Facebook-felmérésünkben arról, vajon a háború kitörése óta romlott-e az anyagi helyzetük? Szavazóink 84 százaléka állította azt, hogy rosszabbul megy a sora.

Sajnálatos, de tény, hogy most, amikor az országban háború zajlik, az ukrán közép- és szegény réteg számos problémával szembesül: nőtt a munkanélküliség, a szegények aránya (5,5%-ról 24,2%-ra), s még azok is bevételcsökkenésről számolnak be, akik nem veszítették el állásukat.
A munkából származó jövedelem növelése és a lakosság fizetőképességének megőrzése érdekében a szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy a minimálbért 2024-re a munkaképes személyek tényleges létminimumára – előzetes számítások szerint 9257 hrivnyára – emeljék, de valljuk be, ez az összeg sem akkora, hogy érezhetően javítana az érintettek életszínvonalán.

A Világbank adatai alapján jelenleg hétmillió ember él a szegénységi szint alatt Ukrajnában. S a vészjelző előrejelzés szerint az év végéig számuk 55 százalékra nőhet, gyakorlatilag minden második állampolgárnak anyagi nehézségekkel kell majd szembenéznie, ezáltal nőni fog az adományokra, támogatásokra szorulók aránya.

A Világbank, az UNICEF a szegénységet olyan helyzetként határozza meg, amelyben a lakosság keveseb mint napi 5,5 dollárból él. Érdekes megvizsgálni, hogy alakult ez a szint a közelmúltban. 2006-2007-ben Ukrajnában a szegénységi szint még magasabb volt, mint most, a háború idején – 26,6%, illetve 26,4%. 2008-ban a szegénységi rátát 19,3%-ra becsülték. Ezután ez a mutató csökkent: 2010-ben 15,2%, 2011-ben 12,4%, 2012-ben 11%, 2013-ban 8,4%. 2014–2016-ban azonban ismét emelkedni kezdett, 2016-ban elérte a 15,4%-ot. 2017-től javult a helyzet, 10,8%, 2018-ban – 9,4%, 2019 – 2020 között – 7,1% élt a szegénységi küszöb alatt. Ez a mutató 2021-ben, a háború kitörése előtt volt a legalacsonyabb– mindössze 5,5%, mely tavaly, mint már említettük 24,2%-ra nőtt.

A háború következményeként jelentősen romlott az ország gazdasági helyzete. A másfél évnyi véres konfliktus alatt a megszállók több ezer ártatlan civilt öltek meg, több százmilliárd dolláros kárt okoztak, sok kis- és középvállalkozó veszítette el vállalkozását, és állampolgárok milliói kerültek külföldre menekültként vagy lettek belső menekültek. A hrivnya csaknem 40 százalékkal értékelődött le, az élelmiszerek ára pedig több mint 50-100 százalékkal nőtt. Ennek ellenére a kormány tisztségviselői a 2023-as költségvetés elfogadásakor nem irányozták elő sem a minimálbér, sem a létminimum felülvizsgálatát, amit az állami költségvetés jelentős hiányával magyaráztak, amelynek feltöltése nagyban függ a nemzetközi partnerek támogatásától is. Igen ám, de az emberek változatlan jövedelme tovább csökkenti a vásárlóerejüket.

Jelenleg Ukrajnában a minimálbér 6700 hrivnya (168 eurónak felel meg), a létminimum 2600 hrivnya (65 eurónak felel meg). Ugyanakkor, az adók levonása után a minimálbér gyakorlatilag 5394 hrivnyát (135 eurót) tesz ki. Ez napi 180 hrivnyát (4,5 eurót) jelent. Az átlag 3000 hrivnyás (75 euró) minimálnyugdíjjal sem jobb a helyzet.

A háború kitörése óta sajnos nem nő az átlagfizetés sem. Az Állami Statisztikai Hivatal hivatalos adatokat ugyan nem közöl, de a foglalkoztatási platformok becslései szerint annak összege nem haladja meg a 15 000 hrivnyát (375 eurót). Ezért olyan sürgős, hogy felülvizsgálják az ukránok legkevésbé védett kategóriáinak minimális jövedelmét, hogy javítsanak helyzetükön, amelybe a háborús körülmények miatt került.

Marija Repko, a Gazdaságstratégiai Központ igazgatóhelyettese szerint Ukrajnában szisztematikusan kellene változtatni a lakosság szociális támogatottságán, hisz a minimális bevétele egyáltalán nincsenek arányban az emberek szükségleteivel és a jelenlegi árakkal.

– Sajnos a létminimumot önmagában most nem lehet felülvizsgálni. Mert ha felemelik mondjuk 10 ezer hrivnyára, az négyszeresére növeli a költségvetési kiadásokat. A szükséges források előteremtéséhez adóemelésre lenne szükség, ami viszont az ukrajnai vállalkozások tönkretételét jelentené – magyarázza a szakértő, aki szerint a probléma megoldása csak a szociális támogatás átfogó reformjával lehetséges, s azzal nem kellene várni a háború végéig.