A Hamász Izrael ellen elkövetett terrortámadása, azaz a közel-keleti konfliktus kiéleződése egyik pillanatról a másikra elvonta a nemzetközi média figyelmét az ukrajnai háborúról. A helyzet kísértetiesen hasonlít a Covidra. A világjárvány két éven át keserítette az életünket, aztán 2022. február 24-én, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, egyik pillanatról a másikra teljesen elfeledkeztünk a pandémiáról. A háború legyőzte a Covidot, tréfálkoztak oly sokan.
Dunda György
Most azonban egy másik háború írhatja felül az ukrán–orosz konfliktust. Ennek veszélye nagyon is reális. Éppen ezért kérdeztük olvasóinkat arról, szerintük is elvonhatja a figyelmet Ukrajnáról az Izraelben történtek?
Nem reprezentatív, reakciógombos Facebook-felmérésünk szerint a válaszolók túlnyomó többsége biztos abban, hogy ezentúl már sokkal kevesebb szó esik Ukrajnáról. Egyes kommentelők meg is jegyezték, a figyelem elterelődése már meg is történt. A csupasz tények is ezt támasztják alá.
Már több mint 600 napja tart az ukrajnai háború. Az elmúlt időszakban Izrael nélkül is érzékelhetően csökkent a nyugati közösség részéről megnyilvánuló szolidaritás. A nyári vilniusi NATO-csúcs, a G20-ak szeptemberi állásfoglalása, az őszi ENSZ-közgyűlés, az ukrán államfő washingtoni és kanadai látogatása nem úgy sikerült, ahogyan azt előzetesen várták Kijevben. Az amerikai kongresszus belpolitikai vitákra hivatkozva ideiglenesen elzárta a pénzcsapokat, a háború első szakaszában példás ukrán–lengyel kapcsolatok gyökeresen megváltoztak, a nagy reményekkel várt ukrán katonai offenzíva elakadt az alaposan megerősített orosz védelmi vonalakon. Sajnos, a negatív hírek, események kerültek döntő többségbe az ukrán–orosz háború tekintetében, s erre jött az izraeli-palesztin konfliktus előre nem látott fellángolása. A szentföldi események átvették a világ médiumaiban a vezető helyet, s mindez gyakorlatilag egyik napról a másikra történt. Még csak az ukrajnai híroldalakon is számottevően csökkentek a hazai háborús hírek, a lapok és online portálok is előszeretettel szemlézik a zsidó állammal történteket, azok geopolitikai következményeit.
Kijevnek elementáris érdeke, hogy ne essen ki a világsajtó polcairól. Eddig amikor csökkent a nemzetközi szereplők figyelme Kijev iránt, mindig történt valami olyan az ukrajnai fronton vagy a hátországban, ami visszairányította a központi érdeklődést. Ez a mostani azonban merőben más helyzetet teremtett, hiszen egy másik, ráadásul geopolitikailag súlyosabbnak ható háború írhatja felül az ukrajnai vérengzést. És Kijevből nézve nem is igen lehet mit szóvá tenni, hiszen a békés izraelieket ugyanúgy egy megalapozatlan külső agresszió érte, mint amikor az orosz csapatok betették a lábukat ukrán földre. A világ szolidaritása és figyelme Izraelre és az arab világra terelődik.
Mit tehet a hirtelen megváltozott helyzetben Ukrajna? Megpróbál alkalmazkodni az új valósághoz. A kijózanodás jelei máris érzékelhetők. Elég néhány ukrán vezető friss kijelentéseit idézzük. Különösen figyelemre méltók Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szavai. A Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva elismerte, egyre nehezebb a donorországoktól támogatáshoz jutni, merthogy figyelmüket lekötik a saját országukon belüli ügyek, a közelgő sorsdöntő választások (jövőre az USA-ban elnökválasztást, az EU-ban parlamenti voksolást tartanak, Lengyelország és Szlovákia is a saját kormányváltásával van elfoglalva – a szerző), és mindeközben a geopolitikai feszültség is fokozódik. Az ukrán tárcavezető elhatalmasodó fáradtságot és gyengeséget észlel partnereik körében, úgy tapasztalja, hogy sokan szeretnének már elfeledkezni az ukrajnai háborúról, csakhogy az tovább tart és annak brutalitása sem igen enyhül, tette hozzá. Marcsenko az ominózus interjúban elárulja, jelenleg kétszer nagyobb erőfeszítést igényel a pénzszerzés, mint tegyük fel tavasszal. A belpolitikai kihívások, a világpolitika turbulenciája csökkenti egyes országok adakozókedvét, húzta alá a miniszter.
A pénzügyi tárcavezető aggodalma jogos, hiszen jövőre 43 milliárd dolláros mínusszal számol az ukrán költségvetés. A deficit meghaladja a teljes büdzsé több mint ötven százalékát. S erre a rekordnagyságú hiánynak a fedezésére ígéretek ugyan vannak, de konkrét megállapodások még nincsenek. Márpedig amit önerőből elő tud teremteni az ukrán gazdaság, azt a kormány teljes egészében a háborús kiadások finanszírozására fordítja. Minden más kiadást – szociális szféra, egészségügy, a költségvetési dolgozók fizetése, a nyugdíjak stb. – csak a külföldi segélyekből és hitelekből képes fizetni a kabinet.
Ám nemcsak pénzre van szüksége a háborúban álló Ukrajnának. Ahhoz, hogy az ukrán hadsereg a továbbiakban is képes legyen feltartóztatni az orosz agresszió térnyerését, folyamatosnak kell maradnia a fegyver- és lőszerellátásnak. Márpedig Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke is elismerte, amennyiben néhány héten belül nem rendeződik az izraeli-palesztin konfliktus, vagy ne adj ég, az még tovább eszkalálódik, roppant nehéz helyzet áll elő, s veszélybe kerülhet a haditechnika utánpótlása. Mondjuk Joe Biden amerikai elnök hangsúlyozza, az USA képes lesz mindkét hadban álló partnere támogatására, ámde a kongresszusi erőviszonyok, a közelgő amerikai elnökválasztási kampány árnyalják a helyzetet.
Visszakanyarodva a nemzetközi figyelemre. Az elnöki hivatalban is azon dolgoznak, hogy Ukrajna ne tűnjön el a politikai hírek süllyesztőjében. Ennek jegyében Volodimir Zelenszkij elnök előszeretettel húz párhuzamot országa és Izrael között, hasonszőrű két áldozatról beszél. S Iránon keresztül Oroszországot igyekszik sejtetni a szörnyű terrorcselekmény mögött. Az államfő nem titkolt célja, hogy szolidaritási látogatást szeretne tenni Tel-Avivba és Jeruzsálembe, hiszen előnyére válna, ha Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tudna mutatkozni egy platformon. Az más kérdés, hogy az izraeli vezetés nem sietett elkötelezni magát Ukrajna mellett, Kijev kérése ellenére a Vaskupola rakétaelhárító rendszert sem engedte át, s az ukrán fővárosban sem járt a háború kitörése óta. Ezek után kérdéses, hogy belátható időn belül kész-e fogadni ukrán kollégáját? Izraeli sajtóhírek arról szólnak, hogy az ukrán elnöki hivatal valóban kapcsolatba lépett Zelenszkij esetleges izraeli útja okán, de Jeruzsálemben ezt elutasították, szerintük ennek most nincs itt az ideje… A megkeresés tényét közben Ukrajna izraeli nagykövete cáfolta.
Előző heti KISZó-kérdésünket itt találja:
KISZó-kérdés: A háború alatt ötszörösére nőtt a szegénység mértéke
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
