Vidékünkön is terjed a szélhámosság. A csalók az emberi hiszékenységre alapozva a legkülönbözőbb trükköket vetik be, hogy megszerezzék mások pénzét. És sajnos mindig akad, aki bedől a trükknek. Az ügyeskedők, szélhámosok senkit nem kímélnek, főleg a magányosan élőkre és a nyugdíjasokra vadásznak. Módszereik egyre rafináltabbak, kifinomultabbak.
Varga Brigitta
Legutóbbi KISZó-kérdésünk is ehhez kapcsolódott. Online közvélemény-kutatásunk során azt kérdeztük olvasóinkat, hogy próbálták-e már átverni telefonos csalók? A nem reprezentatív felmérésben a válaszadók 75 százaléka felelte azt, hogy nem, míg 25 százalékukat már megpróbálták tőrbe csalni.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) felmérésében részt vevő 113 ezer ukrán polgármintegy 11 százaléka vált már csalók áldozatává a háború kitörése óta. A tanulmányból az is kiderült, hogy a szálhámosok leggyakrabban a 18-24 éves fiatalokat (a válaszadók 14 százaléka) és a 65 év felettieket (11,5 százalék) szemelték ki. Az átvertek csaknem egyharmada mintegy 500 hrivnyát veszített, a megkérdezettek negyede azonban több mint 5000 hrivnyától búcsúzott. A legtöbb eset internetes vásárlás vagy eladás során történt (52,7 százalék). Nagyon népszerű az adathalász linkek (18,6 százalék). A leggyakrabban előforduló csalási sémák listáján a közösségi oldalak fiókjainak feltörése (12 százalék) és a telefonos zsarolás (10,2 százalék) is szerepel.
A kiberrendőrség közlése szerint a háború sem gátolja a telefonos csalókat. 2021-ben 71 380 bejelentés érkezett az illetékes szervekhez, 2022-ben pedig 69 996-an kértek segítséget a hatóságoktól. A kiberrendőrség megjegyzi, hogy a bűnözők az ország helyzetéhez és a polgárok szükségleteihez igazítják módszereiket. Így például a háború kitörése után a csalók egyik legnépszerűbb „szolgáltatása” az ál-evakuációs járatok indítása volt.
Az ügyeskedők a telekommunikációs eszközökön keresztül emberek tömegeit célozzák meg, az esetek többségében viszont nem sikerül átverni a kiszemelteket. Megtévesztő trükkjeik nagyobb érték megszerzésére irányulnak, így, ha csak néhányan dőlnek be az átverésnek, az elkövetők akkor is jól járnak.
A legelterjedtebb eszközök, melyek tudatában felismerhetjük a csalók technikáit:
– hamis értesítést küldenek egy állítólagos nagyértékű nyereményről;
– olyan telefonszámról tárcsáznak minket, aminek előhívója ismeretlen, valószínűleg egy távoli országhoz tartozik;
– egyik ismerősünknek adja ki magát, vagy azonnali pénzbeli segítséget kér egy állítólagosan bajba került rokonnak;
– túlzottan kedvező hitel lehetőséget kínálnak vagy kihagyhatatlan (nagy haszonnal kecsegtető) befektetési ajánlatot tesznek;
– banki vagy kormányzati alkalmazottnak adják ki magukat, és személyes adataink megadását vagy szoftverek telepítését is kérik.
Utóbbihoz hasonló eset volt, mikor Viktor Mikita nevében kértek pénzügyi támogatást a polgároktól a katonaság számára. Erre maga a kormányzó hívta fel a figyelmet közösségi oldalán.
„Hangsúlyozom, soha nem kérek ilyesmit. Ezért felszólítok mindenkit, hogy legyen körültekintő, és tájékoztassa a bűnüldöző szerveket az ilyen jellegű próbálkozásokról. Amennyiben jótékonykodási felhívással keresik, melyet a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás számláira utalva kérnek megtenni, előbb mindenképp tájékozódjon hivatalos forrásból, és győződjön meg arról, hogy tényleg a megyei közigazgatással van dolga” – olvasható a bejegyzésében.
Rendkívül népszerűek Kárpátalján a befektetésekkel kapcsolatos hamis ajánlatok is. Olyan területeken kínálnak vonzó lehetőségeket, mint például részvények, kötvények, kriptovaluták, ritka fémek, tengerentúli ingatlanok vagy alternatív energia. A Nemzeti Rendőrség munkatársai nemrégiben épp egy ilyen call-centert lepleztek le a megyeszékhelyen. A központ munkatársai magyarországi és csehországi ügyfeleknek telefonáltak. Befektetési cégek képviselőinek adták ki magukat, kriptovalutát és részvényeket árultak. A cégvezető egy 34 éves ungvári és egy harkivi férfi volt, akik a nyomozók közlése szerint egy hónap alatt több tízezer dollárra tettek szert.
Az utóbbi hetekben nagy port vert fel a médiában egy ehhez hasonló eset, amikor egy anyától, aki elveszítette fiát a háborúban, 7,5 millió hrivnyát csaltak ki Kárpátalján. A 49 éves áldozat a donecki régióból települt át Ungvárra a háború kitörése után. Fia az ukrán hadseregben szolgált, a fronton életét vesztette. Miután fia halálát követően az édesanya megkapta a tetemes összegű állami segélyt, ügyeskedők csalták kelepcébe. Meggyőzték arról, hogy a pénzt veszélyes otthon tartania, s a bankok sem túl megbízhatók. Rábeszélték, hogy egy külföldi kriptovaluta számlán helyezzen el 5 millió hrivnyát, melyet majd ők felügyelnek. Később további 2,5 millió hrivnyát csaltak ki a donecki asszonytól. Az áldozat idővel szeretett volna hozzájutni a pénzéhez, ám addigra „ismerősei” köddé váltak. A nő ezek után a rendőrséghez fordult, ahol hosszas nyomozás után sikerült az elkövetők nyomára bukkanni.
Hogyan védekezhetünk a csalók ellen? Legyünk figyelmesek, járjunk utána a közölt információknak! Mielőtt hirtelen rossz döntéseket hozunk, ne szégyelljünk körbekérdezni az aktuális nyereményjátékokról, ismerősünk hogylétéről. Ne adjuk meg hívásban személyes és banki adatainkat, az SMS üzeneteket pedig mindig figyelmesen olvassuk el, miről szólnak pontosan. Ha felmerül bennünk a gyanú, hogy egy csalóval beszélünk, azonnal szakítsuk meg a hívást, és keressük fel a hivatalos ügyfélszolgálaton azt a szervezetet, akinek a nevében a hívó bemutatkozott!
Előző heti KISZó-kérdésünk az izraeli háború ukrajnai hatásait boncolgatta:
KISZó-kérdés: A háború alatt ötszörösére nőtt a szegénység mértéke
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
