– A háború elhozta azt a fajta együttműködést Kárpátalja és Magyarország között, ami talán különlegesnek mondható, főleg annak fényében, hogy Budapest és Kijev között fennáll egy bonyolult viszonyrendszer – jelentette ki Magyar Levente hétfőn Ungváron, ahol megbeszélést folytatott Viktor Mikita katonai kormányzóval és Roman Szarajjal, a megyei képviselőtestület nemrég megválasztott új elnökével. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a tárgyalások kapcsán kifejtette, áttekintették a folyamatban lévő projekteket és azt, hogyan tudják fenntartani a megkezdett fejlesztéspolitikát Kárpátalján, ami alapjául szolgál az együttműködésnek.
Szabó Sándor
A találkozó elején a miniszterhelyettes részvétét fejezte ki a megye vezetőinek a 128-as hegyi rohamdandárt a napokban ért súlyos katonai veszteségek miatt. Kijelentette: átérzi azt, hogy most mit él át az ország. A béke mindennél előbbre való. A kormányzó nagyrabecsülését és köszönetét fejezte ki, amiért Magyarország a háború első napjától kezdve odaadóan gondoskodik az oda érkező háborús menekültekről, s emellett számtalan humanitárius projektet valósít meg itt Kárpátalján és az ország belső régióiban is. A találkozón a folyamatban lévő és a megvalósítás előtt álló humanitárius és beruházási projekteket vitatták meg. A több mint egyórás megbeszélést követő sajtótájékoztatón Magyar Levente elmondta, korábbi kárpátaljai látogatásaihoz hasonlóan most is számtalan közös projektről egyeztetett partnereivel.
– Amikor számba vesszük az eddigi eredményeket, hogy Magyarország és Ukrajna közösen mit tudott tenni a háborús károk, a szenvedés enyhítésére, akkor egy nagyon hosszú a lista
– fogalmazott a miniszterhelyettes. – Ugyanakkor nemcsak azzal foglalkozunk, hogy mit tudunk tenni a máért, hanem egyben építjük a jövőt is. Így számtalan olyan fejlesztésben gondolkodunk közösen, amelyek egy olyan időszaknak az előkészítését szolgálják, amikor újra békés körülmények között tudunk majd kereskedni és folytatni azt az együttműködést, amit kialakítottunk és elmélyítettünk a mostani nehéz időkben.
Magyar Levente elmondta, ennek jegyében egyeztették azokat a nagy volumenű közös közlekedésfejlesztési beruházásokat, amelyeknek a végrehajtása részben már zajlik is. Példaként említette azt a nagyszabású magyar–olasz–ukrán kormányzati beruházást, amelynek célja egy vasúti szállítási folyosó létrehozása Ukrajna és az olasz kikötők között. A projekt kárpátaljai munkálatait – ahogyan más fejlesztéseket is – Magyarország támogatja. A miniszterhelyettes fontos eredménynek nevezte, hogy az ukrán partnerekkel első ízben sikerült közösen jelentős európai uniós támogatást elnyerni.
– Ezt a pénzt megkaptuk, a közvetlen uniós támogatást a Beregsurány–Asztély határátkelő bővítésére fordítjuk – fogalmazott, s hozzátette, hogy a beruházás megvalósítása nagymértékben tehermentesíti majd a Záhony–Csap határátkelőt. Mint mondta, a munkálatok a magyar oldalon részben már folynak, Ukrajnában pedig remélhetően hamarosan megkezdődhetnek. A finanszírozás négyötödét az ukrán oldal fejlesztésére fordítják. A határfejlesztések terén nagyon közel kerültünk ahhoz, hogy megnyissuk az évek óta húzódó Nagypalád–Nagyhódos határátkelőt. Most már a technikai részleteken is megállapodtunk, nem látom annak akadályt, hogy 2024-ben megkezdje működését az átkelőhely. Ez a határállomás amellett, hogy a térségben élők életét megkönnyíti, tehermentesíti a nagy átkelőket. Részben magyar támogatással rövidesen elkészül Makkosjánosiban Kárpátalja első modern hulladék-feldolgozója, arról is egyeztettünk, hogy egy második ilyen projekt megindítását is megvizsgáljuk az Ilosvai járásban. Végezetül szó esett még arról, hogy milyen formában tudnánk támogatni az Ungváron létesülendő katonai rehabilitációs központ létrehozását.
Magyar Levente kifejtette, Magyarország természetesen a felsoroltaktól függetlenül folytatja azokat a humanitárius akcióit, amelyeket részben itt, Kárpátalján, részben Ukrajna más részein végez immár lassan második éve, amióta tart a háború. A miniszterhelyettes megköszönte Viktor Mikita kormányzónak, hogy
„megőrzendő, fontos hozzáadott értéknek tartja a kárpátaljai magyarságot”,
és mindent megtesz annak érdekében, hogy a Kárpátaljára mindig is jellemző béke a háborús körülmények ellenére is megmaradjon.
Viktor Mikita kifejtette, hogy a megbeszélésen a határon átnyúló együttműködési kezdeményezések megvalósításáról tárgyaltak a logisztika terén. Elsősorban az ukrán–magyar határon lévő ellenőrzőpontok kapacitásának növeléséről, amelyek az ukrán mezőgazdasági termékek exportját szolgálnák.
– Az orosz–ukrán háborús veteránok rehabilitációját elősegítő ungvári központ létrehozásával kapcsolatban Magyarország kész átvállalni az erre a célra kijelölt hatemeletes épület egyik emeletének rekonstrukcióját – mondta a kormányzó, hozzátéve, több ország is jelezte, hogy kész részt vállalni ebben a nemzetközi projektben. A tervdokumentáció elkészítésére a megyei költségvetésből elkülönítettünk közel 10 millió hrivnyát, a projekt várhatóan még az idén elkészül. Beszéltünk az ukrán gyerekek támogatásáról, köszönetemet fejeztem ki azért, hogy több mint ezer ukrán gyermek üdülhetett nyáron Magyarországon
– fejtette ki Viktor Mikita.
Roman Szaraj, a megyei képviselőtestület elnöke arról beszélt, hogy Magyarország egyetlen, a teljes körű háború kitörése előtt megindított kárpátaljai projektjét sem állította le, amiért köszönetet mondott Magyar Leventének. Mint mondta, jelenleg 142 együttműködési megállapodás van hatályban a kárpátaljai önkormányzatok és a magyar fél között.
A megbeszélésen részt vett Julija Hrisina, a Nép Szolgája párt parlamenti képviselője, a Legfelső Tanács magyar–ukrán baráti tagozatának társelnöke, aki kifejtette, hogy a Kárpátalja és Magyarország közötti hagyományosan jó együttműködés és segítségnyújtás a háború kitörését követően össznemzeti szintre emelkedett. Magyarország a háború kezdete óta azon dolgozik, hogy segítséget nyújtson a háború sújtotta Ukrajnának. Emlékeztetett arra, hogy legutóbb a magyar kormány újabb száz lélegeztetőgépet ajánlott fel az országnak, amelyeket rövidesen eljuttatnak a súlyos károkat szenvedett kelet-ukrajnai egészségügyi intézményeknek.
– A megbeszélésen szó volt a két parlament közötti kapcsolatokról, ugyanis hiányosságok vannak ezen a területen. Azon leszünk, hogy újjáépítsük ezt az együttműködést, javítsuk a két ország kapcsolatát, ezen együttműködés egyes részletei voltak napirenden a találkozón – fogalmazott a képviselő.
A megbeszélést követően Magyar Levente a megye vezetőivel közösen az ungvári Kálvária temetőben lerótta kegyeletét a háborúban elesett katonák emlékművénél. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a helyszínen megrázónak nevezte a sokasodó sírok látványát, különösen azért, mert pár hónapja, amikor legutóbb itt járt még csupán 30-40 sírhant volt itt.
– Arról tájékoztattak, hogy épp ungvári látogatásom alatt temették el a századik ungvári katonát – mondta, hozzátéve:
itt lehet igazán megtapasztalni azt, hogy a háború pusztítása mivel jár.
– Ez a háború egyre intenzívebb az áldozatok számát tekintve, és ez még inkább alátámasztja azt a magyar narratívát, hogy a béke mindennél előrébb való. Amikor az ember olvassa a fiatalabbnál fiatalabb emberek neveit, akkor átérzi azt, hogy az ország most mit él át.
A kárpátaljai látogatás zárásaként a parlamenti államtitkár Korláthelmecen megtekintette a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében épülő és hamarosan átadásra kerülő negyven férőhelyes új óvodát. A beruházás kapcsán Magyar Levente megjegyezte:
„ez reményt és megerősítést ad mindannyiunknak, hogy van miért dolgozni, és van fény a sötét alagút végén”.
A magyar külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára nemrég exkluzív interjút adott lapunknak, a Kárpáti Igaz Szónak:
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
