Interjú Dr. Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral
A háború fellendülést hozott Kárpátalja gazdasági életében. A régió előkelő helyen áll Ukrajna megyéi között az áttelepült vállalkozások számát illetően. Ebben közrejátszik az is, hogy Kárpátalja továbbra is a legbiztonságosabb régió az országban, a béke szigetének szokták nevezni. Ez komoly potenciált jelent a külföldi befektetők és a megyével szomszédos országok számára. A politikai súrlódások ellenére a gazdasági kapcsolatok mindig is előremutatóak voltak Magyarország és Ukrajna között – többek között ezekről a témákról beszélgettünk Dr. Csepeti Ádám, Magyarország Miniszterelnökségének stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkárával, aki kétnapos munkalátogatást tett Kárpátalján.
Szabó Sándor
– Milyen céllal, üzenettel érkezett Kárpátaljára?
– Lassan két éve tart az orosz–ukrán háború, és azt látjuk, hogy Ukrajna töretlen támogatása mellett, a magyar kormány példamutatóan teljesít a humanitárius segítségnyújtás területén. Ám sajnos a háború megakasztotta a két ország gazdasági együttműködését. Visszavetette a gazdaságfejlesztési projekteket, melyek például az Egán Ede gazdaságélénkítő program keretében elindultak az elmúlt 5-6 évben. Ugyanakkor azt látjuk, hogy más nemzetek, a lengyelek, a csehek, az osztrákok, a szlovákok kifejezetten aktívak Nyugat-Ukrajnában, Lemberg megyében és Kárpátalján. Mi sem dőlhetünk hátra, és támogatnunk kell egyrészt a helyi magyar vállalkozásokat, hogy megtalálják azokat a piaci réseket és támogatási eszközöket, amelyek révén a kárpátaljai magyar vállalkozások újra növekedési pályára tudnak állni. Másrészt segíteni szeretnénk a magyarországi vállalkozásoknak abban, hogyan tudnának befektetni Kárpátalján, illetve akár egész Ukrajnában, és rámutatni arra, hogyan tudná bővíteni a kereskedelmi kapcsolataikat magyar és ukrán partnerekkel. Kárpátalját kevésbé, de Erdélyt, Romániát viszonylag jobban ismerem ebből az aspektusból, az erdélyi magyar gazdaságfejlesztésben is részt veszek. A helyi ukrán partnerek bevonásával tervezzük folytatni a magyar segítséggel megvalósuló kárpátaljai gazdasági projekteket. Hiszen az infrastrukturális fejlesztések nem csak a magyar lakosok jólétét szolgálják, hanem javítják az ukrán állampolgárok mindennapjait is. Ez egy közös, nemes cél, és ennek érdekében dolgozunk mind az ukrán, mind pedig a helyi magyar partnereinkkel.
– Melyek azok a területek, amelyek gazdasági téren összeköthetik Magyarországot Kárpátaljával és Ukrajnával?
– Ukrajnának és az ukrajnai vállalkozóknak érdemes kihasználni azt, hogy Magyarország az európai közös piac egyik kapuja. Aki ebbe az irányba indul el, pontosan tudja, hogy az Európai Unió közös nagy piacára, a schengeni övezeten belülre kerül. Ez nagyon biztató azon ukrán vállalkozóknak, akik a nemzetközi versenyképességben gondolkodnak és piacorientáltak. Komoly lehetőséget látok például az ipari parkok fejlesztésében, abban, hogy közös logisztikai bázisokat létesítsünk a határ ukrán oldalán. Mivel a régióban a családok generációk óta foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermesztéssel nagy potenciál van a mezőgazdasági integrátor vállalkozásokban. Így helyben tudnák értékesíteni a magyar és ukrán gazdák a jó minőségű termékeiket, amelyek innen feldolgozó üzemekbe kerülnének. Itt megtörténik a transzformáció, ami magasabb hozzáadott értéket teremt, esetleg márkázott termékekké válnak, ami még nagyobb árprémium realizálását teszi lehetővé. Ukrajnában jelenleg nagy a kereslet a jó minőségű élelmiszeripari termékek iránt, de a globális piac is nyitott mindenki számára. Ugyanígy az állattenyésztésben, a húsfeldolgozásban lehetne előrelépni. Ittlétem során arról tájékoztattak, ezek a kapacitások jelentősen leépültek az elmúlt 10-15 évben. Ezen a téren új hűtőházak, hűtőtárolók létesítésében vannak kiaknázatlan lehetőségek. A beszállítói kapcsolatok és beszállító fejlesztés területén is lehet keresnivalója a kárpátaljai és ukrajnai vállalkozásoknak. Magyarország keleti, északkeleti felén jelentős fejlesztések történnek az autóipar, egészségipar, élelmiszeripar területén. El lehetne azon gondolkodni, hogy a határ ukrán oldalán milyen magyar és ukrán cégek vannak, melyeket a következő években potenciálisan felkészítünk, és megütik a nemzetközi sztenderdeket, akkor beszállítóivá válhatnak például a Magyarországra érkező nagy nemzetközi autógyártóknak. Ez nehéz feladat, ezt el kell kezdeni most, és akkor két-három éven belül lehetnek olyan ütőképes kárpátaljai kis- és közepes vállalkozások, melyek mondjuk a debreceni, miskolci vagy nyíregyházi nagyiparnak szállítanak be. Kárpátalja négy uniós országgal határos. A 460 milliós európai közös piacra Kárpátalja gyakorlatilag Ukrajnának az egyik kapuja. Rengeteg lehetőség kínálkozik itt, és a megyei vezetésnek is vannak preferált ágazatai, iparágai, ahová megpróbálnak külföldi tőkét bevonzani. Ezeket a terveket át fogjuk nézni, és közösen átbeszéljük akár a kormányzóval. Például olyan ágazatokban, mint a magánegészségügy, a rehabilitáció, a turizmus, vannak olyan magyar partnerek, olyan anyaországi vállalkozások, melyeknek know-how-ja van, és ukrán partnereket bevonva kifejezetten jövedelmező befektetéseket tudnának, itt Kárpátalján megvalósítani, ami, úgy tudom, kormányzó úrnak is célja.
– Elég merész elképzelések ezek annak tükrében, hogy egy háborús országról van szó, és Ukrajna megítélése gazdasági szempontból korábban is megosztó volt. Hogyan lehet javítani a befektetői bizalmat Ukrajna iránt?
– El kell jönni és meg kell tapasztalni azt, hogy itt van egy felfelé ívelő gazdaság. Kárpátalja a pusztító háború ellenére is relatíve virágzó folyamatosan bővülő megyéje Ukrajnának. Azt látom, hogy a megyében javul az életszínvonal, az ide menekült több százezer ukrán fogyasztói réteg még magasabb vásárlóerőt képvisel. A bizalom növelése szempontjából nagyon fontosak azok az üzenetek, amelyeket Viktor Mikita kormányzó közvetít, hogy a különböző engedélyezéseknél, az adminisztratív eljárásoknál meggyorsítják az ügyintézést, tehát stabilitást garantálnak az ide érkező tőke működéséhez. Ugyanakkor a legtöbb európai uniós vállalkozónak kellenek az írásos garanciák, azok a jogszabályi keretek, ami adott esetben még jobban bebiztosítja őket, ami garantálja befektetésük stabilitását itt, Ukrajnában. Mélyről indulunk, de a következő hónapokban fel fogunk gyorsulni.
– A politikai kapcsolatok iránya ellenére a gazdasági kapcsolatok mindig is előremutatóak voltak Magyarország és Ukrajna között…
– Azt tapasztaljuk, hogy a gazdasági ügyekben, gazdasági projektekben általában hamarabb tudunk közös nevezőre jutni, mint adott esetben az élet más területein. Ugyanakkor még szükségesek magas szintű diplomáciai lépések, de közel vagyunk ahhoz, hogy ha nem is általános gazdaságfejlesztési programról gondolkodjunk, de ukrán partnerekkel közösen megvalósítsunk egyedi célzott projekteket, olyanokat, amiről beszéltem. Ez jelenleg a realitás, akár már rövid távon is.
– Mikorra várhatóak konkrét lépések ezen a téren?
– A következő látogatásomon talán már konkrétumok is elhangozhatnak. Most az a cél, hogy strukturáltabban, helyi és anyaországi szakértők bevonásával áttekintsük, hogy jelenleg milyen piaci lehetőségek vannak Kárpátalján, milyen ágazatokban, milyen iparágakban vannak olyan erőforrásaink, képességeink, amelyek befektetési potenciált jelentenek a számunkra. És ezt összhangba tudjuk-e hozni a megye, a kormányzó gazdaságfejlesztési elképzeléseivel. Ha ezt a szellemi, szakmai munkát elvégeztük, akkor lehet potenciális konkrétumokról beszélni vagy tárgyalni.
– Az Ungvári Nemzeti Egyetem 35 éve alapított Hungarológiai Központjának ünnepi tudományos konferenciáján mondott köszöntőbeszédet. Azt szokták mondani, hogy a fiatalok jelentik a sikeres jövő zálogát. Hogyan értékeli a magyar felsőoktatás szerepét Kárpátalján?
– Az oktatás nem csupán tudást közvetít, hanem formálja a fiatalok gondolkodását és szemléletét is, új inspirációkat gerjeszt és innovációt hoz létre, továbbá elősegíti az egyének személyes és szakmai fejlődését. Az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központja ennek a hosszú távú és széles körű célkitűzésnek a szolgálatában áll. Az egyetemek és a felsőoktatás szerepe minden társadalomban kiemelkedő fontosságú. Az egyetem itt, Kárpátalján az értékteremtés és az identitásmegőrzés egyik fellegvára, ami különösen fontos a határon túli magyar közösségek számára. Az ungvári magyar nyelvű egyetemi oktatás egyedi szereppel bír Kárpátalja magyar értelmiségének a képzésében. Itt nevelkednek azok a fiatalok, akik később tanárok, pedagógusok és kultúraőrzők lesznek. Az ő munkájuk létfontosságú a magyar nyelv és kultúra továbbéléséhez. Magyarország teljes mértékben kiáll a kárpátaljai magyarság mellett, minden körülmények között számíthatnak az anyaországra. Nem engedjük el egymás kezét!
Kapcsolódó:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
