Ha életmentő szervátültetésről, a megújult életről beszélünk, akkor elkerülhetetlen, hogy a halálról is szót ejtsünk. Mert történik ugyan élődonoros szervadományozás, azonban az átültetések nagyobb részét agyhalállal diagnosztizált személyek révén végzik világszerte. Egyéni és családi sorsok változnak meg egy nem várt tragédia, vagyis egy súlyos agykárosodás miatt. Az agyhalott működőképes szervei jelentik a szervadományozás csodáját! Mindenki lehet életmentő! Adományozó döntésével mintegy hat ember életét is megmentheti, hisz a donorból akár 6 szervet is lehet transzplantálni.
Magyar Tímea
Ukrajnában jelenleg 32 egészségügyi intézménynek van engedélye transzplantációs beavatkozás végzésére, vérképző őssejt-transzplantációt pedig 9 ukrán klinikán végeznek. A legtöbb átültetést a Lembergi 1. Számú Megyei Egészségügyi Egyesületben, valamint a Kijevi Salimov Nemzeti Sebészeti és Transzplantációs Intézetben hajtották végre. Tavaly 275 vese, 74 máj és 35 szív „cserélt gazdát” az országban, ami 20 százalékos növekedés 2021-hez képest. Eközben évente 200-400 szív-, 500-1200 máj- és 1000-3000 veseátültetést kellene végrehajtani, ha az adományozás és a transzplantáció szintje olyan lenne, mint az európai országokban.
Hogy Ukrajnában mekkora a hajlandóság a lakosság körében, arról múlt heti lapszámunk KISZó-kérdés rovatában írtunk, s felmérésünkből az derült ki, hogy olvasóink többsége halála után hajlandó lenne elajándékozni szerveit. A hivatalos statisztika ennek ellentmond, mivel a Nemzetközi Transzplantációs Nyilvántartás szerint 2022-ben Ukrajnában egymillió emberre számítva csupán 4,77 személy vállalta, hogy halála után eladományozza szerveit. Ám a tendencia biztató, ugyanis két évvel korábban ez a szám még csak 0,25 volt.
De lássuk, mi változott Ukrajnában a transzplantációs reform 2019-es érvénybe lépése után és milyen kihívások merültek fel e téren a háború kitörése miatt.
Jelentős változás, hogy 2020 óta állami pénzből senki nem utazhatott külföldre transzplantációs műtétre, holott 2019-ben a költségvetés még több mint egymilliárd hrivnyát utalt át erre a célra különböző külföldi klinikáknak. Az egészségügyi minisztérium magyarázata szerint, mivel nem egy esetben megtörtént, hogy a páciens hosszú hónapokat töltött a határon túl – elsősorban Fehéroroszországban, Indiában, Törökországban – várakozással, s végül meg sem kapta az áhított életmentő szervet, mivel minden ország a saját állampolgárait helyezi előtérbe, a szaktárca inkább az itthoni beavatkozások számának növelésére fókuszál.
A háborús kihívásokról beszélve Borisz Todurov professzor, a Szívsebészeti Intézet igazgatója a minap kifejtette, sajnos a háborús körülmények között a légi közlekedés nem használható szervszállításra, és ez rendkívüli mértékben bonyolítja a transzplantációs rendszert.
Például egy testen kívüli szív mindössze négy órán keresztül átültethető.
A logisztikára és a szállításra legfeljebb két óra áll rendelkezésre, mivel magára a műtétre is időre van szükség. Jelenleg a kijevi transzplantációs központba csak azokból a kórházakból lehet szívet küldeni, amelyek autóval két órányira vannak attól. Vannak esetek, amikor a kijevi egészségügyi intézmények orvosai a pácienssel együtt mennek abba a kórházba, ahol a donor tartózkodik. „Nemrég például szívátültetést hajtottak végre a Szumi Városi Kórházban. A Szívsebészeti Intézet orvosai a beteggel és a szükséges felszereléssel érkeztek oda. És a megműtött pácienst ugyanaznap átszállították a Szívsebészeti Intézetbe” – mondta el az igazgató.
Ugyancsak a háború kapcsán 2021 októberében a kormány határozatot fogadott el, amely lehetővé teszi a donbászi háború résztvevői számára a végtagátültetést. Tavaly azonban nem végeztek egyetlen ilyen beavatkozást sem Ukrajnában. 2021 őszén az egészségügyi minisztérium külföldi szakemberek bevonásával tervezte elindítani ezt a programot: együttműködést alakított ki azokkal a török orvosokkal, akiknek Ukrajnába kellett volna érkezniük és segíteniük az ukrán szakembereknek az ilyen típusú transzplantáció megkezdésében. A kormány megteremtette ennek jogi kereteit, így jelenleg nincs akadálya az ilyen jellegű beavatkozásoknak. Ennek ellenére, elég csekély azoknak a száma, akiknél ajánlott a végtagátültetés. Az ember ugyanis gyorsabban megtanulja a protézis használatát. Mert a transzplantáció után akár két év rehabilitációra is szükség van ahhoz, hogy a végtag beépüljön, és működőképes legyen. Ráadásul egy ilyen műtét nem is mindig sikeres. Világszerte a protéziseket választják, a végtagátültetés meglehetősen ritka műtét.
Felmerülhet a kérdés, mennyibe kerül egy életmentő átültetés? Az egészségügyi tárca tájékoztatása szerint a beavatkozás ingyenes mind a donorok, mind a szervekre szoruló személyek számára. Ha valaki például vesét kínáló hirdetést lát, forduljon a rendőrséghez, ez ugyanis törvényellenes.
Az Országos Közegészségügyi Szolgálat finanszíroz minden egyes transzplantációs műtétet, és azokat a kórházakat, ahol ezeket végzik. Ukrajnában a szervátültetésre a következő tarifák vonatkoznak. Az állami költségvetésből például 1 579 165 hrivnyát utalnak egy élő donoros májátültetésre, 1 428 734 hrivnyát egy elhunyt donor májtranszplantációjára, 801 071 hrivnyát elhunyt donortól származó vese-, 788 314 hrivnyát élő donortól származó veseátültetésre. A nem családtag donortól származó csontvelővel történő műtét díja 2 484 470 hrivnya; a családtag donortól származó csontvelő 1 874 969 hrivnya. Az idei költségvetésben több mint 615 millió hrivnyát különítettek el szervek és egyéb anatómiai anyagok átültetésére.
Mindenki beleegyezését adhatja a halála utáni szervadományozáshoz. Az adatokat a kórház transzplantációs koordinátorának kell átadni, így azok bekerülnek az Egységes Állami Transzplantációs nyilvántartásba. Ha valaki meggondolja magát, a transzplantációs koordinátor módosítja döntését. Elhatározásunkat életünk során többször is megváltoztathatjuk, ami érvényteleníti az előző döntést. A legegyszerűbb, ha megbeszéljük a hozzátartozóinkkal, hogy beleegyezünk-e a halálunk utáni szervátültetésbe. Hogy amikor eljön az a pillanat, ne nekik kelljen meghozniuk ezt a súlyos döntést…
