Ukrajna már évekkel ezelőtt nemzetstratégiai célként deklarálta az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseit, de Kijev csak azután nyújtotta be csatlakozási kérelmét, hogy Oroszország 2022 februárjában inváziót indított az ország ellen. Ukrajna röviddel ezután meg is kapta a tagjelölti státuszt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már akkor ,,gyorsító sávot” ígért Kijevnek, vagyis azt, hogy lerövidítik a jogi procedúrát. Az EU 27 tagállama a tervek szerint a decemberi csúcstalálkozón dönt arról, hogy Kijev megkezdheti-e a csatlakozási tárgyalásokat. A döntéshez egyhangú támogatásra van szükség. Denisz Smihal ukrán kormányfő korábban azt nyilatkozta, hogy országa legkésőbb 2025-re az EU tagjává válhat. Legutóbbi KISZó-kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink reálisnak tartják Ukrajna gyors EU-csatlakozását?
Szabó Sándor
A Facebook-oldalunkon indított, reakció gombos, nem reprezentatív felmérésben részt vevők 88 százaléka pesszimista volt és mindösszesen 12 százalék bízik Ukrajna gyors EU-csatlakozásában. Ami azt is jelenti, hogy a többség szerint belátható időn belül nincs realitása az ország uniós tagságának. Az egyik kommentelő például úgy fogalmazott, hogy „sem gazdasági téren, sem a jogharmonizáció terén nem érett még az EU-csatlakozásra”. Míg más a kisebbségi jogok folyamatos szűkítése miatt, tartja alkalmatlannak Ukrajnát arra, hogy az Európai Unió tagja legyen. És van olyan vélemény is, hogy Ukrajna tényleges uniós csatlakozásáról csak a háború lezárása után lehet beszélni. Olyan hozzászóló is akadt, aki úgy gondolja, hogy az EU-tagsággal semmi nem változna az országban.
Szeptember végén az Európai Unió Tanácsadó Missziója megbízásából a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet végzett egy reprezentatív felmérést, amelyből az derült ki, hogy az ukránok mindössze 27 százaléka részesíti előnyben az európai integráció felgyorsult ütemét, és támogatja az összes törvény és egységesítési követelmény elfogadását. A többség (60%) ellenben készen áll az európai uniós tagság késleltetésére, hogy Ukrajna megvédhesse érdekeit a tárgyalások során. Megjegyzendő, az ukrán lakosság mindössze 27 százaléka részesíti előnyben az EU-ba való integráció felgyorsítását.
„A válaszadók 77 százaléka azt állítja, hogy fontos számára Ukrajna EU-ba való felvétele (51 százalékuk szerint ez nagyon fontos). Ugyanakkor Ukrajna keleti felében nem tartják annyira fontosnak a tagságot, ez mindössze 62 százalék számára elengedhetetlen” – áll a közleményben. Az emberek csupán 22 százaléka tartja Ukrajnát teljesen késznek a tagfelvételre, 43 százaléka pedig diplomatikusan a reformok szükségességéről beszél. További 25 százalék úgy véli, hogy Ukrajna általában nem áll készen az európai integrációra.
Oroszország háborúja nem fogja megakadályozni, hogy Brüsszel és Kijev tárgyalásokat kezdjen Ukrajna uniós csatlakozásáról – nyilatkozták diplomaták a Politico című lapnak. Az Európai Unió állítólag arra készül, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajnával az ország jövőbeli csatlakozásáról, amelynek hivatalos bejelentése már decemberben várható.
Három, a terveket ismerő diplomata szerint a vezetők arra készülnek, hogy még az év vége előtt zöld utat adjanak Kijevnek a 27 országgal való csatlakozásról szóló hivatalos tárgyalások megkezdéséhez – írja a Politico.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt hónapban az Európai Parlamenthez intézett éves beszédében kijelentette, hogy Ukrajna jövője az Unióban van. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna milyen messzire jutott a hét kritérium teljesítésében, az EU egyik tisztviselője azt mondta, hogy az előrelépés biztató, és csak egy terület, a kisebbségekkel kapcsolatos, tűnik rövid távon problémásnak. Itt fontos megjegyezni, hogy a magyar kormány számára ez a legfontosabb kérdés. Európai Bizottság 2022. június 17-én kelt, Ukrajna tagjelölt státusának megadásáról szóló véleményében hét pontban fogalmazta meg ajánlásait Ukrajna számára, amelyek közül az egyik, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően Ukrajna fogadjon el azonnali és hatékony végrehajtási mechanizmusokat a kisebbségi jogok biztosítására. Kijev enyhülést mutat a kisebbségi jogok terén, Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára az elmúlt hetekben az Ukrajinszke Rádiónak nyilatkozva, azt mondta, hogy Ukrajna kész kompromisszumot kötni Magyarországgal annak érdekében, hogy elérje a célját, és az Európai Unió tagjává váljon. Az ukrán sajtó feltételezései szerint Danilov Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon kijelentését kommentálta, miszerint Budapest blokkolja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, amíg a magyar igények nem teljesülnek a nyelvet és az oktatást illetően.
A nemzetbiztonsági és védelmi vezető egyben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha Ukrajna rövid időn belül teljesíti az uniós követelményeket, az európai közösség nem lesz a csatlakozás ellen.
Az Európai Bizottság november elején tette közzé a jelentését az Ukrajna és más tagjelölt országok által az EU-csatlakozás felé tett előrehaladásról, amelyben javasolta az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a bizottság javasolja az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését. Szerinte Ukrajna az Európai Unió által elvárt reformok 90 százalékát már végrehajtotta, a feltétel pedig az, hogy a jövőben is folytassa a befejezetlen reformok végrehajtását.
Az Európai Unió kormányfői idei utolsó csúcstalálkozójukat december 14-15 között tartják, ekkor eldőlhet Ukrajna sorsa.
Előző heti KISZó-kérdésünk elemzése:
Megtörtént az első szívátültetés Ungváron ● Kárpáti Igaz Szó
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
