A munkaerő megtartását célzó lépések váltják fel a szociális irányt
A Nyugat kezd „belefáradni” az ukrán menekültek megsegítésébe. A kérdést minden ország igyekszik a maga módján kezelni. Hollandia ukrajnai nagykövete bejelentette: „megkezdődik a párbeszéd” az ukrán állampolgárok visszatérítésével kapcsolatban. Az Európai Unió 2025 márciusáig meghosszabbította az ukránok számára az ideiglenes védelmi státuszt, de az európai országok – Csehország, Lengyelország – fokozatosan csökkentik támogatásukat. Ugyanakkor Svájc külön fizet az ukránoknak, hogy minél hamarabb hazamenjenek. Norvégia és Írország is ezt az utat követi. Az USA-ban és Japánban pedig ez a folyamat 2024 után kezdődik. Eközben Nyugaton elkezdődött a harc a munkaerő-migránsokért.
Bujdosó Ivett
Csökken a segély, de nem mindenkinek
„Minden európai ország csökkenteni fogja a menekülteknek nyújtott támogatást – fogalmazott Vaszil Voszkobojnyik, a Nemzetközi Munkaadó Vállalatok Összukrán Szövetségének elnöke. – A menekülteknek felajánlják, hogy menjenek dolgozni, vagy térjenek vissza oda, ahonnan jöttek.”
2022. február 24-e után az ukránok szinte minden jogot megkaptak, amivel az európaiak rendelkeznek, kivéve a szavazás és a megválaszthatóság jogát. Szociális csomagot kaptak, és szabad mozgást biztosítottak számukra az EU-n belül. Azonban mindez ideiglenes, és – Németország kivételével – mindenhol fokozatosan mérséklődik.
A németországi kifizetések ugyanazok, mint tavaly. Lengyelországban azonban elkezdték csökkenteni a segély összegét, és megszüntették a lakásbérleti díj kompenzációját is. Sokan emiatt visszatértek Ukrajnába vagy átköltöztek Németországba.
„Az ukrán menekültek nem jelentenek terhet, dolgoznak és pénzt keresnek. Németország egyébként ezért is ösztönzi őket a maradásra, jobb feltételeket biztosítva a szocializációhoz és az elhelyezkedéshez. Valós verseny van ukránokért” – mondta Vaszil Voszkobojnyik.
Küzdelem az emberi tőkéért
Európa öregszik. Különösen Németország, ahol a természetes népszaporulat az 1970-es években megállt. Növekszik az idősek aránya, miközben csökken a munkaképesek száma. Csak a menekültek tudják kompenzálni a munkaerőhiányt. Lengyelország és Csehország már ezt az utat járja, magyarázta Voszkobojnyik. Szerinte Németország jövő nyáron az állampolgárság megszerzését is lehetővé teszi azoknak, akik több mint 3 éve tartózkodnak az országban.
„Az ukránok külföldön tartózkodása és munkavállalása kifizetődő. Csak 2022-ben 10 milliárd zloty adót (kb. 2,4 milliárd dollárt) fizettek Lengyelországban, ami jelentősen meghaladja a nekik nyújtott segély összegét – mondta a szövetség elnöke. – Ráadásul az ukránok körülbelül 2 milliárd dollárt küldtek Ukrajnába havonta. Ez nem csak Lengyelországra jellemző, hanem általános jelenség”.
Hogyan lehet visszavonzani az embereket Ukrajnába?
A Gazdasági Stratégiai Központ becslései szerint 1,3-3,3 millió ukrán nem térhet haza. Ez azt eredményezi, hogy Ukrajna a GDP 2,7 százaléka helyett 6,9 százalékát veszíti évente. Ráadásul minden további hat hónap hozzávetőlegesen 0,4-0,6 millió fővel növelheti a vissza nem térők számát.
A szociálpolitikai minisztérium demográfiai fejlesztési stratégiát dolgoz ki, melynek célja az ukrán állampolgárok hazatérítése, a további elvándorlás megakadályozása, a születésszám növelése és a halálozás csökkentése, a társadalmi támogatottság erősítése, az „emberbarát környezet” biztosítása, a társadalmi kohézió.
A stratégia részleteit még nem hozták nyilvánosságra, sőt, arról sincsenek egyértelmű adatok a kormánytól, hogy hány ukrán tartózkodik az országon kívül, és milyen arányban vannak köztük menekültek, munkavállalók és a mozgósítás elől külföldre távozók.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
