Tollal a békéért – Évet értékeltek az irodalmárok

Az Együtt folyóirat évzárója.

Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a 30 éves Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), a 15 éves Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI), valamint az Együtt szerkesztősége közös szervezésében került sor az Irodalmi Kilátó rendezvényére.

Hegedűs Csilla

A Tollal a békéért, Együtt irodalom-művészet-humán tudományok-kultúra folyóirat és a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozat 2023-ban megjelent legújabb kiadványainak bemutatóját a beregszászi külképviseleten tartották. A megjelenteket – az irodalomkedvelőket, a meghívott szerzőket, írókat, költőket – Albertné Simon Edina, az ungvári főkonzulátus konzulja köszöntötte, majd átadta a szót dr. Gyebnár Istvánnak. A beregszászi külképviselet ideiglenes ügyvivője kihangsúlyozta, fontos, hogy a jelenlegi nehéz időszakban a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége betöltse vezető szerepét, a művészet, az irodalom eszközeivel is utat mutasson az itt élő emberek számára a jövő alakítása érdekében.

– A ma bemutatandó művek meggyőzően bizonyítják, hogy a MÉKK nehéz időkben is betölti szerepét, aktívan hozzájárul a kárpátaljai magyarság kulturális jelenlétének erősítéséhez

– hangsúlyozta a diplomata, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik lehetővé tették a sok-sok érdekes és értékes kiadvány megjelenését, és azt, hogy közösen megszervezhették az év végi találkozót.

Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költő, főszerkesztő, az MMA irodalmi tagozat vezetője köszöntőjében kifejtette, a találkozó a kárpátaljai magyar irodalmat, a kortárs magyar irodalmat hivatott bemutatni, és

ezen belül az Együtt folyóiratot, amely évente hat alkalommal jelenik meg.

– Ez a rendszeres megjelenés 2002 óta tart, vagyis több mint húsz esztendeje. Kárpátalján irodalmi kulturális folyóirat ilyen hosszú ideig még nem létezett. Voltak, amelyek néhány évig fennmaradtak, aztán különböző okok miatt megszűntek – jegyezte meg az Együtt szerkesztőbizottságának elnöke. –  Amikor 2002-ben az Együttet létrehoztuk, feltétlenül szem előtt tartottuk azt az alapító eszmét, hogy irodalmat, kultúrát csak együtt lehet csinálni, mint ahogy a kiadvány címe is sugallja. Együtt, csak együtt, írta S. Benedek András alapító-főszerkesztőnk az első, próbaszámban.

Arra kért bennünket, hogy ebből ne engedjünk. Ne engedjük meg a széthúzást a kárpátaljai magyar kultúrában, a magyar irodalomban.

Igyekszünk tehát mind a mai napig együtt tartani a szerzőgárdát, de a lapnak a legfontosabb küldetése az, hogy különös figyelmet és gondot fordítsunk azokra a fiatal tollforgatókra, akik időközben nőttek fel, és gyülekeztek a lap vonzáskörébe. Háborúban hallgatnak a múzsák. Ez egy igen régi latin szállóige, jelentése tulajdonképpen annyi, hogy háborúban a költészet hallgat, amit nagyon sokáig sokan komolyan is vettek. Nagy volt a fájdalom, a szomorúság, és a költők nem találtak elegendő okot és késztetést arra, hogy írjanak.

De megváltoztak az élethelyzetek, nagyot változott a világ, és anélkül, hogy a szerzőinket biztattuk volna, már 2015-től elkezdtek megjelenni a háború témakörével foglalkozó írásművek: versek, kisprózák, karcolatok, esszék.

A szerzők a háború hatásait igyekeztek visszaadni az írásaikban. Ezzel kapcsolatban néhány hónapja elhatároztuk, hogy kiadunk egy vers és szépprózai antológiát, amely az Együtt szerzőinek a háborúval kapcsolatos írásait gyűjti össze – zárta gondolatait Vári Fábián László, aki ezután a nemrégiben megjelent, 2015-től napjainkig írt válogatott verses kötetéből olvasott fel néhány költeményét.

Dupka György felelős kiadó elárulta, december közepén Budapesten rendezték meg a mostani találkozó úgynevezett előestéjét, mert úgy gondolták, azokkal is foglalkozni kell, akik különböző okok miatt ideiglenesen Magyarországon élnek.

Az Együtt megjelenésével kapcsolatban elmondta, meggyőződése, hogy ez az elmúlt évtizedek legsikeresebb vállalkozása, hiszen több mint húsz éve nemcsak a kárpátaljai szépirodalmat képviselik, minden egyes számban jelen van a képzőművészet, a humán-tudomány, a kultúra.

– Csapatmunkában tevékenykedünk, és a háború ideje alatt sem álltunk le. A csapatmunka működésében nagyon sokat köszönhetünk az internetnek, ugyanis az internet révén össze tudjuk fogni a határon innen és túl élőket. Az Együtt háromlábú székre épül, az egyik lába azok, akik itthon maradtak, a másik az anyaországbeli alkotók, a harmadik pedig a kárpátaljai magyar irodalom barátai, akik a világ bármely helyén élnek, és szerepelnek a folyóiratban – jegyezte meg Dupka György, majd egy kis statisztikát ismertetve elmondta, 2002-2022 között több mint száz kiadvány jelent meg, s ezeket az interneten eddig 33 ezer 866-an töltötték le. Ez azt bizonyítja, hogy a folyóiratot az interneten is nagyon sokan olvassák, a világ legtávolabbi pontjain is.

Az Együtt műhelymunkát is végez, s olyan műhely ez, ahol nemcsak a szépirodalmat, szépprózát és poézist kell művelni, hanem kultúra más műfajait is: a hagyományőrzést, a helytörténetírást, a történetírást. A folyóiratban ezenkívül komoly, sorozatokat kitevő tanulmányok sora jelenik meg. Második éve például nyomon követhető Dupka György kutatómunkája, amely a Gulágra hurcolt magyar és más nemzetiségű foglyok életéről, sorsának feltárásáról szól. Emellett természetesen az említett fiatal írók, költők is számos kiváló írást jelentetnek meg. Az alkalmon a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság jelen lévő alkotói egy-egy versüket, prózarészletüket olvasták fel. Shrek Tímea naplójegyzeteiből olvasott fel, Szabó Kata prózarészletet, Marcsák Gergely három verse felolvasását követően gitárjátéka kíséretében alkalomhoz illő, megzenésített költeményeket énekelt. Kurmai-Ráti Szilvia a tizennégy éves fia szemszögéből látó világot, az erről szóló érzéseit vetette papírra, s olvasott fel ebből néhány gondolatot. Szemere Judit, a Hírmondó folyóirat főszerkesztője bemutatta a lapot, s ajánlotta mindenki szíves figyelmébe.

Végül bemutatásra kerültek a 2023-as esztendőben napvilágot látott kiadványok. A GULAG-GUPVI-kutatók 2022-es nemzetközi fórumát összefoglaló, Oroszföldön meggyötörve… című, Dupka György és Zubánics László A kárpátaljai magyar nyelvű helytörténeti, honismereti, tudományos könyvek válogatott bibliográfiája. Továbbá a Szolyvai emlékparkot bemutató könyv, Dupka Nándor Haklik Sándor vértanúról szóló kiadványa, illetve a Szülőföldünk: Tiszabökény és környéke honismereti olvasókönyv és munkafüzet.