Az utóbbi napokban szinte minden online és nyomtatott, televíziós és rádiós hírközlési felületen az új mozgósítási törvény lehetséges változásait elemezték. Az információhalmaz feldolgozhatatlan, így számos tévhit is kering az esetleges módosításokkal kapcsolatban. Sokan sokfélét tudni vélnek, ám lapzártánkig nem született végleges döntés az új törvénnyel kapcsolatban, így elemzésünkben igyekezünk a már ismert tényekre hagyatkozni. Csütörtökön azonban kiderült, visszadobták a kormánynak az új mozgósítási törvényt.
Bujdosó Ivett
A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán feltett kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink szerint hatékony lesz-e a mozgósítás szigorítása. Válaszadóink 87,7 százaléka úgy véli, nem célravezető a mobilizáció fokozása, míg 12,3 százalék eredményesnek gondolja a kiterjesztést.
Mint ismert, az Ukrán Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága január 4-én kezdte meg az új mozgósítási törvény megvitatását. A megbeszélés az Ukrán Fegyveres Erők parancsnokságával és a védelmi minisztérium képviselőivel már több napja tart.
David Arahamija, a Nép szolgája frakcióvezetője akkor közölte, a képviselőknek sok kérdésük van a mozgósítással kapcsolatban, melyek megválaszolása érdekében Valerij Zaluzsnij, a hadsereg főparancsnoka, Szerhij Saptala vezérkari főnök és Rusztem Umerov védelmi miniszter is részt vesz a bizottsági üléseken.
Egy nappal később kiderült, a szakbizottságnak a mozgósítási jogszabálytervezet mind a 73 oldalának tartalmával kapcsolatban van megjegyzése. Roman Kosztenko, a testület titkára hozzátette: a mozgósításra, a személyi állományra vonatkozó adatok nem publikusak, mivel a január 4-i ülés zárt volt.
Szavai szerint a szakbizottság eldönti, hogyan lehet átdolgozni a tervezetet. A parlamenti képviselők ugyanis visszaküldhetik azt a kormánynak, vagy szavazhatnak a dokumentumról, s dolgozhatnak a módosításokon annak első és második olvasatban való tárgyalása közben.
Időközben több hír is terjedni kezdett a világhálón arról, miszerint pénzért kiváltható lesz a katonai szolgálat. Ezt az információt Jaroszlav Zseleznyak, a parlament adó- és pénzügyi bizottságának helyettes vezetője azonban cáfolta. A képviselő elismerte, hogy az elnöki irodában valóban felmerült az ötlet, hogy akinek magas a jövedelme, s ebből adódóan sokat adózik, az felmentést élvezhessen a mozgósítás alól. Kiszivárgott információk szerint azokra vonatkozott volna ez a fajta felmentési kedvezmény, akik havonta legalább 6 ezer hrivnyát folyósítanak adó formájában. Ehhez azonban legalább 33 500 hrivnyát kellene keresni.
Zseleznyak elismerte, kollégáival arra jutottak, hogy ez a fajta elképzelés csak tovább mélyítené a társadalmi törésvonalakat, hiszen a gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a tehetősebbek helyett a szegényebb rétegek mennének el harcolni, ami szociális vonatkozásban súlyos kihívást jelentene. Szavai szerint a felmerült elképzelést már ejtették is, így az biztosan nem lesz benne az új törvénytervezetben.
Más hírforrások azt is meglebegtették, hogy blokkolnák a behívást elkerülők bankkártyáját. Erre Katerina Rozskova, az Ukrán Nemzeti Bank helyettes vezetője adott magyarázatot. Mint mondta, jelenleg nincs törvényes mód azon ukránok pénzügyi tranzakcióinak korlátozására, akik nem akarják átvenni a behívót.
Rozskova reményét fejezte ki, hogy a hatóságok képesek lesznek más módszereket találni a behívó kézhezvételét elkerülők befolyásolására. Szerinte banki információkat csak bizonyos esetekben, többnyire bírósági végzés után lehet nyilvánosságra hozni.
„Az egyes rendvédelmi szerveknek több lehetőségük van, de nem korlátlanok. Ezért a jelenleg érvényben lévő jogszabályok keretein belül nem látok ilyen lehetőséget” – mondta.
Január 11-én kiderült, egyelőre nem bocsátják parlamenti szavazásra a közfelháborodást kiváltó új mozgósítási törvényt.
Az előzetes információk szerint első olvasatban már a héten döntés született volna a szigorításról, de erre most még nem kerül sor.
David Arahamija, a kormánypárt frakcióvezetője arról számolt be, hogy a törvényhozás egyeztető tanácsa a hadvezetéssel konzultálva úgy döntött, a javaslatot visszaküldik a beterjesztő kabinetnek átdolgozásra, mert egyes pontos korrekcióra szorulnak. Bejelentése azért érdekes, mert egy nappal korábban még azt nyilatkozta, a parlament január 11-én tárgyalni fogja a javaslatot.
Elemzők szerint a háttérben az állhat, hogy a kormánypárton belül sincs meg a szükséges parlamenti többség az elfogadásához.
Január 12-én Rusztem Umerov bejelentette: a védelmi tárca elkészítette a mozgósítási törvénytervezet új szövegét.
E heti új kérdésünk a következő:
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
