Mint arról korábban beszámoltunk, hamarosan csak hatósági engedéllyel mozoghatnak az államhatártól számított öt kilométeres sávon belüli települések lakói. Ezzel kapcsolatban voltunk kíváncsiak olvasóink véleményére, és gyűjtöttük össze a legfontosabb hivatalos tudnivalókat. Ám egyelőre több megválaszolatlan kérdés akad, sok az egymásnak ellentmondó közlés.
Simon Rita
Nem meglepő módon az abszolút többség állítja, hogy nem célszerű a határzónában élők listázása. Egyesek szerint teljesen felesleges ez az engedély, ha a személyi igazolványban egyébként is fel van tüntetve a lakcím. Másik olvasónk úgy véli, inkább az ide ideiglenesen áttelepült belső menekülteket kellene nyilvántartásba venni, nem pedig a helyi lakosokat. „Szégyen! Mindent elkövetnek, csak hogy megnehezítsék az emberek életét” – szólt hozzá a témához egyik olvasónk.
Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, az intézkedés legalább 200 ezer embert érint.
Mint közölte, az engedélyek elsődleges célja az illegális határsértők kiszűrése, az embercsempészek munkájának megakadályozása, ám sajnos inkább az egyszerű emberek életét bonyolítják vele.
Jó hír azonban, hogy annak, aki csak a település határain belül mozog, nincs szüksége ilyen dokumentumra. Ugyanakkor ha át akar menni a szomszédos településre, már rendelkeznie kell engedéllyel, mert amennyiben út közben igazoltatják, és nem tudja felmutatni a szükséges iratot, 1700-tól 3400 hrivnyáig terjedő pénzbüntetést szabhatnak ki rá.
Engedély nélkül mozoghatnak ebben az öt kilométeres zónában azok is, akik állami jelentőségű úton közlekednek. De ha például letérnek egy mellékútra, ott már szükséges az engedély megléte. Az átutazási szándékkal, turisztikai, pihenési célból itt tartózkodók mentesülnek az igazolás beszerzésének hatálya alól.
A kérvényeket februártól lehet igényelni a két központi kárpátaljai határkirendeltség székhelyén, Csapon és Munkácson. Nemcsak személyesen, hanem postai vagy elektronikus úton is kérelmezhető lesz az engedély. Az Ungvári járásban a csapi kirendeltség az illetékes eljáró hatóság, minden más régió lakosainak Munkácson kell kérelmeznie a speciális engedélyt. A benyújtott kérvények elbírálási ideje 10 nap lesz, a kiadott igazolás ingyenes és határozatlan időre szól.
Hogy milyen települések tartoznak a határzónához, azt a kistérségek az illetékes szakemberekkel közösen határozzák meg január 31-ig.
A KHÖT igazgatója hangsúlyozta, az elnökséggel megfogalmaznak egy nyílt levelet, amiben arra kérik a kormányt, hogy a szabályozás alól vonják ki az állandó lakcímmel rendelkező lakosokat.
A Beregszászi kistérség polgármestere nyugalomra intette a lakosságot, és tudatta, a térségben élők többségének nincs oka az aggodalomra. Babják Zoltán úgy fogalmazott a közösségi oldalán olvasható bejegyzésében, hogy aki például Haláborról jár be dolgozni a Vérke-parti városba, annak nincs szüksége engedélyre.
– Az engedélyre azoknak a polgároknak lesz szüksége, akik például mezőgazdasági munkálatokat végeznek, horgásznak, vadásznak, erdőbe járnak azokon a területeken, amelyek a határőrszolgálat ellenőrzése alá tartoznak – jegyezte meg Babják Zoltán. – Ebbe az övezetbe nem tartoznak bele Makkosjánosi, Balazsér, Gát és Kígyós elöljárói körzetek földjei.
A polgármester hangsúlyozta: a változások a zöldturizmusra nem vonatkoznak, vagyis a közösségükbe más megyéből turistaként érkezett személyeknek nincs szükségük a határőrség engedélyére.
Hozzátette, nem kell Munkácsra utazniuk az embereknek, az elöljárói körzetek és a városi tanács munkatársai a helyszínen segítenek az engedélyigénylésben.
Aktuális heti KISZó-kérdésünk:
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
