Van megoldás, ha nem megfelelően fejlődik a gyerek │KISZó-háttér

Több terápiával is támogatni tudják az idegrendszeri érést.

A munkácsi Bóbita Lelkigondozó és Gyermekfejlesztő Központ 2015 óta működik a Kárpátaljai Református Egyházkerület és a Munkácsi Református Egyházközség fenntartásában. Lelkigondozás, mozgásterápia, Tomatis-terápia, logopédiai szolgáltatás, beszédindításban való segítségnyújtás, illetve állatasszisztált egyéni és csoportos foglalkozás szerepel a központ kínálatában. Azokat a családokat várják, ahol, segítségre van szükség a gyermek fejlődése támogatásában. A központ működéséről és a terápiákról Tihor Melinda vezetővel és Doktor Gyöngyi logopédussal beszélgettünk.

Simon Rita

Zenés fejlesztés: Tomatis terápia

– Több területen tudnak segíteni azoknak, akik hozzájuk fordulnak, főként a szorongó, figyelemzavaros, beszédhibás, illetve autizmussal élő gyerekeknek. Az egyik legnépszerűbb módszerük a Tomatis terápia. Mit foglal ez magába?

– A terápiát, vagyis az audio-pszicho-fonológia módszerét Alfred Tomatis francia fül-orr-gégész szakorvos dolgozta ki. Módszerét évtizedek óta világszerte sikeresen alkalmazzák, és ezt használjuk mi is itt, Munkácson – kezdi beszélgetésünket Tihor Melinda terapeuta, lelkigondozó. – A terápia hallástréningből áll, amikor is speciális beállításokkal zeneműveket hallgatnak – Mozart, gregorián ének –, illetve a terápia meghatározott szakaszában az édesanya saját, előre rögzített hangját hallgatják a kicsik. Ez támogatja az aktív odafigyelést és a kommunikációt. Napi két órát foglalkozunk a gyerekekkel. A terápia 31 napból áll. Vannak tervezett szünetek, 4-10 hét pihenőt tartunk egy-egy szakasz között, de vannak olyan blokkok, amikor egyhuzamban két hétig mindennap zajlik a fejlesztés.

Ezt a módszert egészen kicsi kortól felnőtt korig lehet alkalmazni, hiszen az agy bármilyen életszakaszban képes a változásra, tanulásra. Felnőtteknél például a stroke utáni rehabilitációban, a depresszió leküzdésében is segíthet.

– A gyerekeknél milyen esetekben nyújthat megoldást?

– Egyre több olyan gyermekkel találkozunk, akinél nem indul be a beszéd három-, ötéves korban sem. Hároméves korban még nem jellemző, hogy a szülők fejvesztve rohannak a gyógypedagógushoz, de előfordul. Viszont négyéves kor után, ha a gyerek még mindig nem mond szinte semmit, vagy csak egy-egy szót, akkor már érdemes szakemberhez fordulni. A zeneterápiával elsősorban az idegrendszeri érést segítjük és támogatjuk. Tehát a Tomatis terápia segít a beszédfejlődés, beszédértés, logopédiai problémák esetében, de jó eredményeket lehet elérni vele a figyelemhiányos hiperaktivitással küzdők (ADHD) körében, illetve a mozgás összerendezése, Down-szindróma, autizmus esetén is. Nagyon széles az a terület, ahol alkalmazhatjuk. A Tomatis terápia előtt mindig elbeszélgetek a szülővel, megkérdezem, miért jöttek. Aztán készítek egy hallásgörbét az audiométer készülékkel és az alapján figyelem, hogyan kell elkészíteni a beállításokat a zeneterápiához.

– Hány gyerek jár most ide?

– Egy-egy nap kevesen tartózkodnak itt, de egy hónap alatt nagyjából 40-50 személy fordul meg nálunk. Közülük néhányan rendszeresen járnak, mások ritkábban, és egy idő után mindig jönnek újak, némelyektől elbúcsúzunk, ha már többet nem tudunk segíteni, vagy ha sikeres volt a terápia és a kellő szintre fejlődött a gyermek.

Otthon is végezhető: komplex mozgásterápia

– Mikor van szükség a komplex mozgásterápiára?

– Ez egy olyan neuropedagógiai eljárás, amely az idegrendszer plaszticitását, állandó változásra való képességét igyekszik kihasználni leginkább mozgásos, specifikus gyakorlatok segítségével. Ezt elsősorban az idegrendszer éretlen területeinek hiánypótlásában, a finommotorika fejlesztésében, a mozgásügyesítésben, a tanulási nehézségek, beilleszkedési probléma esetén, figyelemkoncentrációs zavar javításában, megkésett beszédfejlődés korrekciójában, iskolaéretlenség előfordulásánál érdemes alkalmazni. Ez előtt végzek egy kognitív felmérést annak érdekében, hogy lássam, honnan indulunk és hová jutunk el. Ez a terápia az 5-10 évesek körében működik a legjobban. A felmérés után összeállítok egy általában tíz gyakorlatból álló tornasort. Ezt megmutatom a szülőnek, begyakoroljuk a gyermekkel. Aztán egy hónapig nem találkozunk, ők ezt otthon gyakorolják legalább hetente háromszor, de még jobb, ha ötször. Ezt azért adom fel „házi feladatnak”, mert nem látom értelmét, hogy valaki másfél órát utazzon azért, hogy itt egy fél órát tornázzunk. Tudom, mekkora probléma egyeseknek az utazás megoldása. Sokkal hatékonyabb, ha ezt otthon végzik. Ám ehhez komolyan kell venni a terápiát.

Ahol a gyerek is jól együttműködik, ott ez napi 15 percet jelent. A fejlődés érdekében, úgy gondolom, ennyit érdemes rászánni a mozgásra.

Fontos megérteni, hogy tulajdonképpen az idegrendszerünk irányít mindent. A reakcióinkat, a gondolkodásunkat, a beszédünket, de még az emésztésünket és a vizelettartásunkat is. Tehát mindenre kihatással van, ezért fontos, hogy megfelelő támogatást kapjon. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a Tomatis terápia ad egy erős edzést, alapot az idegrendszernek, aztán pedig, ha még szükség van rá, jöhetnek a célzott fejlesztések, például a mozgásterápia vagy a logopédia.

Ne túl korán, ne túl későn: logopédia

– A szülő hogyan, mikor ismerheti fel, hogy logopédusra van szükség?

– Változó. Van olyan anyuka, aki igenis fontosnak tartja, hogy minden egyes hanghibát kijavítsunk a csemetéjénél még az iskolakezdés előtt – jegyzi meg Doktor Gyöngyi logopédus. – Ez a jobbik eset. Van azonban két véglet: az egyik, amikor még alig múlt két-hároméves a gyerek és máris szaladnak a logopédushoz, illetve a másik, amikor már csak a harmadik-negyedik osztályban fordulnak szakemberhez. Utóbbi esetben már nagyon nehéz kijavítani az l, a j, az s, sz vagy az r hang helytelen kiejtését, hiszen ők már így szokták meg. A kicsiket viszont még egy ideig hagyni kell, mert formálódhat, változhat a hangja, és fokozatosan érik az idegrendszerük. A lányok általában hamarabb érnek, a fiúknál ez kicsit kitolódik. Ne akarjuk görcsösen bepörgetni a gyerek nyelvét, de ha nagyon fontosnak érezzük az otthoni fejlesztést, akkor kereshetünk különböző gyakorlatokat is a nyelv edzésére, például sós pálcikával, lufifújással. Játékosan fejlesszük az arc- és nyelvizmokat.

– A központban hogyan zajlik ez a foglalkozás?

– Itt is felméréssel kezdünk. Egy teszt segítségével megállapítom, milyen hanghibái vannak a gyermeknek, mennyire lusták a nyelvizmai, hiszen talán csak azt kell erősíteni. Ez után megkezdjük a gyakorlatokat, hangokat utánzunk, gyakoroljuk az artikulálást. Fokozatosan javítjuk a hangokat, nem lehet mindegyiket egyszerre, ezért

a szülőknek is meg kell érteniük, hogy nem varázsütésre történik a javulás, és nem tudjuk pontosan megállapítani, kinél mennyi időt vesz igénybe.

Szinte minden anyuka felteszi ezt a kérdést, de minden esetben az a válasz, hogy ez a gyerektől és az ügyességétől függ. Akad, akinek 3-4 foglalkozás után sikerül, viszont van, akinek 2-3 hónapba telik a helyes kiejtés elsajátítása.

A mozgás és a táplálkozás a kulcs

– Mire figyeljünk oda szülőként, hogy megfelelően fejlődjön a gyermekünk idegrendszere?

– A megfelelő táplálék- és vitaminbevitel, illetve az egészséges mozgás a kiindulópont – kapcsolódik be a beszélgetésbe Tihor Melinda. – Egyre több gyereknél és felnőttnél alakul ki ételintolerancia, ami szintén hatással van az idegrendszerre. Figyeljünk oda és szűrjük ki, ha valami rossz hatással van az emésztésünkre! A mozgás pedig azért fontos, mert leginkább ezáltal alakulnak ki az úgynevezett hidak a két agyfélteke között. És minél több ilyen összeköttetés van, annál könnyebben boldogul a gyerek.

– Mivel előzhetjük meg azt, hogy ne alakuljanak ki ilyen fejlődés-visszamaradási problémák?

– Akár genetika is lehet, de elsősorban most nagy problémát látunk a kütyük használatában. Leültetik a gyereket a tévé, telefon elé és alig kommunikálnak vele. A gyerek onnan hallja a hangokat, zörejeket, de nem látja, hogyan mozog a száj. Nem akarok egyetlen szülő fölött sem ítélkezni, mert tudom, milyen nehéz a gyereknevelés és mennyire jól jön néha a „tévészitter”, még akkor is, ha csak egy kávét akarunk nyugodtan meginni. Egyetlen szülőnek sem könnyű, de ha megteheti, játsszon minél többet a gyerekével vagy hagyja a testvéreket közösen szórakozni.

Sokszor azzal „védekeznek” a szülők, hogy csak mondókát hallgat, mesét néz a tévében a gyerek. Viszont említettem, hogy a gyermek hallás után tanulja meg kimondani a szavakat.

A televízióból mi, felnőttek már megfelelően halljuk a szöveget, mert nekünk már fejlett a hallásunk. De a gyermeknek még nincs kihegyezve erre az érzékszerve. Szóval a kütyük nagyon hasznosak, nekünk, felnőtteknek. Mi onnan megtanulhatunk egy mondókat vagy játékot, amit aztán szemtől szemben továbbadunk a gyereknek. Arra is érdemes figyelni, hogy például pihenés vagy játék, verstanulás közben ne szóljon a háttérben a tévé, mert az zavaró. A gyerek egyszerre egy dolgot végezzen. Ne próbáljuk megosztani a figyelmét, mert akkor ezzel arra tanítjuk, hogy majd az iskolában is nyugodtan ugrálhat a figyelme.

– Tudatosabbak a mai szülők?

– Azt mondanám inkább, hogy jobban fel merik vállalni, ha valami rendellenességet tapasztalnak. Régen szégyellték, hogy az ő gyerekük nem olyan ügyes, nem úgy fejlődik, és inkább titkolták a problémát. Ma már sokan időben szakemberhez fordulnak, és

ha a négyéves gyerek kap egy kis támogatást az idegrendszeri éréséhez, akkor hatévesen már nem lesz problémája az iskolában.

De ha csak 9-10 évesen hozzák el a gyerkőcöt, aki már rengeteg kudarcot megélt, és talán emiatt zárkózottabb is lett, sokkal nehezebb dolgunk van. Ám ne feledjék: ha támogatás kell, mi, illetve még sok más szakember, itt vagyunk, hogy segítsünk!