Lassan két éve tart a katonai mozgósítás. A háború kezdetét követő első hetekben, hónapokban tömött sorokban álltak a katonai szolgálatra önként jelentkezők a toborzóirodáknál. Ukrajnában mostanra gyakorlatilag elfogytak az önkéntesek, aki teheti, az elmenekül, aki nem, az bujkál. A mozgósítás elutasítottsága és társadalmi igazságtalansága egyre nagyobb méreteket ölt és hatalmas indulatokat gerjeszt. Az ukrán politika és katonai vezetés egy ideje már feszegeti az egykori elitéltek és a jelenleg büntetésüket töltők mozgósításának kérdését. Vannak érvek pro és kontra is. A mozgósításról szóló törvényjavaslat új változatába bekerült egy passzus, amely engedélyezné a büntetett előéletű és a büntetésüket töltő személyek mobilizálását.
Szabó Sándor
Legutóbbi KISZó-kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink támogatnák-e az elítéltek mozgósítását? A Facebook-oldalunkon indított, reakció gombos, nem reprezentatív felmérésben részt vevők 63 százaléka nem szívesen látna priuszost, vagy elítélt személyt a hadsereg berkein belül. Ezzel szemben 37 százalék helyesli ezt az elképzelést. Az egyik kommentelő például úgy fogalmazott, hogy előbb meg kell tőlük kérdezni, hogy mennének-e…
Ami a hatályos törvényeket illeti, jelenleg nem mozgósíthatók a hadseregbe a börtönbüntetésüket töltő elítéltek, valamint azok sem, akik már letöltötték azt, és szabadlábon vannak. Amennyiben a parlament második olvasatban megszavazza az új mozgósítási törvényt ez megváltozna. Jegor Csernyev, a nemzetbiztonsági bizottság helyettes vezetője szerint ez lehet az Ukrán Fegyveres Erők feltöltésének egyik eszköze. Ám ezt a lehetőséget nem kötelező, hanem önkéntes jelleggel vezetnék be. Ezenfelül szerinte még szükséges, hogy legyenek olyan parancsnokok, akik ebbe beleegyeznek, és csak olyan elítélteket kell toborozni, akikkel készek együtt harcolni. Elmondta, hogy személyesen ismer olyan parancsnokokat a terepen, akik készek rá, hogy elítélteket vegyenek fel az egységeikbe. És vannak olyan elítéltek is, akik készek harcolni.
Kiszivárgott sajtóinformációk szerint Valerij Zaluzsnij, Ukrajna Fegyveres Erőinek főparancsnoka a törvénytervezet korábbi változatának vitája során a fogvatartottak és elítéltek mozgósítása ellen szólalt fel.
Fakti című országos napilap által megkérdetett szakértők szerint is kételyeket vet fel az elítéltek megbízhatósága. Szerhij Sztarenkij, az ukrán Állami Büntetés-végrehajtási Szolgálat volt vezetője szerint a fogvatartottak tömeges mozgósítása több problémához vezetne, mint előnyhöz a fegyveres erők számára. Sztarenkij úgy látja, hogy a jelenleg büntetésüket töltő elítéltek 10 százaléka lenne hajlandó harcolni. Többségük többszörösen büntetett előéletű, kábítószer hatása alatt követett el bűncselekményt, TBC-ben, hepatitis C-ben szenvedők. A büntetés-végrehajtási szolgálat volt vezetője azt is elárulta, hogy az Oroszországi Föderáció teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta Volodimir Zelenszkij 363 elítéltet részesített elnöki kegyelemben. Olyan elítéltekről van szó, akik korábban részt vettek a terrorellenes hadműveletekben, és kérelmükben jelezték, hogy ismét hazájuk védelmére kelnének. Ugyanakkor Ihor Levcsenko katonai szakértő szerint ez egy formája lehet a kiszabott büntetés elkerülésének.
Az Orosz Föderációban 2022 óta küldenek elítélteket a frontra. Korábban hat háborús hónap után kaphattak kegyelmet, de most a média szerint a háború végéig maradnak szolgálatban.
Kapcsolódó:
Tizedszerre is meghosszabbították a hadiállapotot és mozgósítást Ukrajnában
Aktuális e heti KISZó-kérdésünk:
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
