A Kárpátaljai Magyar Mentálhigiénés Társaság (KMMT) elsődleges célja, hogy terjessze, népszerűsítse a mentálhigiénés szemléletet Kárpátalja-szerte, segítséget nyújtson a magyarság lelki egészségének fenntartásában és megőrzésében. Mentálhigiénés Tanácsadó Központot működtet, ahol pszichológus, mentálhigiénés szakember áll a rászorulók rendelkezésére. A szervezet kardinális hangsúlyt fektet a felnövekvő nemzedékre, az idősekre és a nagyfokú kivándorlás, illetve idegen országokban új munkalehetőséget kereső családok itthon maradt tagjaira és azok segítésére. A KMMT figyelemmel kíséri az oktatói-nevelői munka mentálhigiénés jellegének alakulását az óvodákban, iskolákban és felsőfokú tanintézményekben. Kiemelt jelentőséggel bír a tanárokkal, a pályakezdőkkel és a kiégés szélén álló pedagógusokkal való munka.
Hegedűs Csilla
Megannyi program mellett az elmúlt két évben egy igen kényes téma kapcsán látogattak el Kárpátalja iskoláiba. Most épp a harmadik turnus zajlik. Az eseményt Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze, a KMMT kulturális programokért felelős alelnöke és dr. Berghauer-Olasz Emőke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense, pszichológus, a KMMT elnöke vezeti.
– Miről szól a program? – kérdeztük Gál Natáliát.
–A „bullying” kifejezés magyar szinonímái: megfélemlítés, megalázás, szekálás, zaklatás, bántalmazás. Ez az a téma, amely köré fonódik ez a program. Sajnos az iskolai erőszak nem új keletű, mindig is jelen volt, s ez ma sincs másképp. Tabu téma. Megjegyzendő, ezen tabu témákból igencsak sok van. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy gyakran nem veszünk róla tudomást, nem tartjuk problémának, nem akarunk róla beszélni, várjuk, hogy magától megoldódjon. Az effajta stratégia jellemző gyermekre, felnőttre egyaránt. Pedig a bullying minden oktatási intézményben jelen van, bár az iskolai erőszak megnyilvánulási formái (szóbeli, pszichikai, fizikai) és azok súlyossági foka sok eltérést mutat. Gyakori probléma, hogy a tanulók nincsenek tisztában vele, hol húzódik a diákcsíny és a bűncselekmény határa, nem képesek, vagy nem hajlandóak mérlegelni cselekedetük súlyát, következményeit. Gyakran a pedagógus, a szülő nem is tud a gyerekek közötti konfliktusokról, hiszen oly sok minden mással kell foglalkoznia, illetve gyakran e konfliktusok túlságosan rejtettek a felnőtt előtt.
– Hogyan kell elképzelni a felvilágosítást, illetve az informálást, beszélgetést a diákokkal?
– Ez egy prevenciós-segítő program, melynek során kiutazunk a magyar iskolákba, s ott egy-egy osztályközösséggel dolgozunk. Két diák is besegít a munkába: Sass Eszter, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum diákja és Ferku Szilveszter, a Rákóczi-főiskola hallgatója. A foglalkozás elején négy szituáció kerül bemutatásra, melyek során a gyerekek különböző helyzeteket láthatnak erőszak témakörben (mivel az előadók diákok, így a korosztály közelebb áll egymáshoz, vagyis hitelesebb a probléma, melyet a jelenet felvet). Ezután közösen beszéljük meg a látottakat és keresünk megoldásokat. A feldolgozó foglalkozást dr. Berghauer-Olasz Emőkével közösen vezetjük. A foglalkozáson a gyerekek őszintén és kendőzetlenül beszélhetnek mind a gondolataikról, mind az érzéseikről a témával kapcsolatban, és társaságunk pszichológusa kellő segítséget tud nyújtani, ha azt tapasztalja, hogy a bullying jelen van a gyerekek életében. De megküzdési stratégiákat és lehetőségeket is ajánl arra vonatkozólag, ha közülük bárki a jövőben segítségre szorulna. Megismertetjük őket a bullying formáival, és azzal, mit lehet ilyen helyzetben tenni, mi a következménye a bántalmazásnak, és azzal is, mi jelent bántalmazást. Fontos a megelőzés, hiszen nagyon sok lelki problémával küzdő felnőtt gyermekkorában bántalmazás résztvevője volt akár bántalmazó, akár szemlélő, akár áldozat, ezért meg kell erősíteni a gyermekeket abban, hogy értékesek és fontosak. Nincsenek egyedül és nincs olyan helyzet, amelyből nem lenne kiút. Így lett az Értékes vagy! a program mottója.
A kutatások szerint sokkal eredményesebb a konfliktus-megelőzés, az elfogadóbb iskolai légkör megteremtése, a valódi közösségek kialakítása, a kooperatív módszerek alkalmazása. Erre az oktatási intézményekben sokszor nincs lehetőség és kapacitás, ám mégis törekedni kell rá. A program megelőzésen és felvilágosításon alapul, ám a segítségnyújtás és problémamegoldás is jelen van, a szakemberek ugyanakkor egy bővebb felmérést is tudnak készíteni a mai helyzetről.
– Mely tanintézményeket keresték fel?
– A harmadik turnus eddigi helyszínei a Beregdédai Gimnázium, a Bátyúi Líceum és a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum volt. Ezeken a helyszíneken 15 osztályközösséggel sikerült megtartanunk a foglalkozásokat, és még további 15 foglalkozást tervezünk Kárpátalja más helyszínein. Ezúton is köszönjük a gyerekeknek az aktív és lelkes részvételt, valamint erőt, kitartást kívánunk a pedagógusoknak hivatásuk betöltéséhez. A program Magyarország Kormánya és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósul meg, amiért nagyon hálásak vagyunk.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.