Huszonöt évvel ezelőtt Beregszászban még sőt, alig volt egy-két szépségszalon. Egyikük a Cleopátra, amely mit a sok-sok nehézség ellenére is fennmaradt, és mind a mai napig tárt karokkal várja vendégeit. A negyed évszázad tanulságairól Oszuszki Anikó tulajdonost kérdeztük.
Hegedűs Csilla
– Annak ellenére, hogy gyakorlatilag nem volt konkurenciánk, sok akadályt kellett leküzdenünk. A szépségipar még nem igazán érte el Beregszászt, hiányoztak a szakemberek, és igény sem volt például a szemöldökszedésre, arcápolásra, a manikűrre-pedikűrre. De rövid időn belül minden megváltozott, egyre több vendégünk lett, bővítettük és fejlesztettük a szolgáltatásainkat – emlékezett vissza Anikó.
Senkinek nem mondunk újat azzal, hogy napjainkra nagyot fejlődött a szépségipar. Ma már nem elég a sima körömfestés vagy egy egyszerű arctisztítás. A Cleopátra csapata haladva a korral, mindig igyekezett az igényeknek megfelelően, a legújabb szolgáltatásokat nyújtani a vendégeknek, legyen szó kozmetikáról, manikűrről vagy frizurakészítésről.
– Ügyes lányaim megragadva a lehetőségeket számos továbbképzésen, tanfolyamokon vesznek részt. Ami a manikűrt illeti, a sima lakkozást a porcelán, majd a zselés köröm követte, s ma már még modernebb körömdíszítések jöttek divatba, ami hozzáértő és türelmes munkát igényel. A kozmetikában is jelentős fejlődés tapasztalható. Míg 25 évvel ezelőtt csupán szemöldökszedésre és szempillafestésre vagy arctisztításra tértek be hozzánk a vendégeink, ma már számos gép igénybevételével, megannyi kezelés közül választhatnak. Ezek a kezelések pedig csodát tesznek. És nem szabad megfeledkeznünk a fodrászatról sem. Mivel ez a szakma is folyamatos tanulást igényel, fodrászaim szintén tanfolyamokon képezik magukat, legyen szó hajhosszabbításról, keratinos vagy botox kezelésről. Így a fodrászok is felkészülve fogadják igényes vendégeiket – jegyezte meg a tulajdonos.
25 évvel ezelőtt a Cleopátra csupán egy 20 négyzetméteres helyiségben szerénykedett három szakemberrel, ma már 350 négyzetméteres épületben összesen 24 szakember (kozmetikusok, fodrászok, manikűrösök, masszőrök) dolgozik nap mint nap a gyerekek, hölgyek és az urak ápolásán, szépítésén.
– Gondolom, az évtizedek alatt változott a munkatársak köre.
– Igen, valóban így van, sok új kollégánk lett, arra viszont büszke vagyok és boldogsággal tölt el, hogy például Szeles-Sass Nikolett kozmetikus az első perctől itt van, Kádár Piroska manikűrös is legalább húsz éve, és Rácz Bimba Tímea, aki szintén manikűrös, és 16 éve tevékenykedik itt. Ő már néhány éve oktatja is a szakma csínját-bínját.
Hosszú évekig minden jól ment, aztán nagy fordulatot hozott a Covid, sajnos rossz irányba. Nehéz időszak volt ez számunkra is, hiszen sok szakember elment, persze a helyükre újak kerültek.
Aztán, a háború kitörése még nehezített a dolgokon, megint elmentek a kiváló szakemberek, helyükbe ismét újak jöttek, és ez mindannyiszor átszervezést igényelt.
Két évvel ezelőtt két, Harkivból menekült hölgyet vettem fel, egy fodrászt és egy manikűröst, akik nagyon hálásak azért, hogy munkát adtam nekik, és megbíztam bennük. Nemrég családi körben ünnepeltük meg a negyed évszázados születésnapunkat, és egyikőjük megható szavakkal köszönte meg, hogy befogadtuk, hogy nemcsak kollégaként, de barátként tekintünk rájuk.
A vendégek közül is nagyon sokan az első perctől hűséges látogatói a Cleopátrának, árulta el Anikó.
Sokan ideiglenesen éppen Magyarországon laknak, de visszatérnek rég megszokott szakemberükhöz, hiszen olyan ez, mint a családorvos, akit ha megszokunk, nehezen cseréljük le. Olyan idős vendégük is van, akinek már nehézséget okoz felmenni a lépcsőn, őhozzá a szakember jön le, és tesz eleget a kérésének.
– Tulajdonosként hogy látja, mi lehet a titka, hogy fenn tudtak maradni 25 éven keresztül?
– Mindenki felé szeretettel kell fordulni, a munkatársak között nem szabad kivételt tenni, mindenki fontos, és mindenkire egyformán szükség van. Nálam a kollégák a maguk urai, úgy osztják be az idejüket, ahogy nekik a legjobb, nincs nyolcórás munkaidő. Nincs konfliktus, s ami nagyon fontos: csak a szeretet, a csapatmunka marad.
Nekem a munkatársaim, bátran mondhatom, a barátaim is egyben. Hálás vagyok a Mindenhatónak, hogy minden nehézség ellenére megtartott bennünket.
