A felmérés szerint a Litvániában tartózkodó ukrán menekültek 75 százaléka tervezi, hogy visszatér Ukrajnába, amikor az biztonságos lesz. További 17 százalékuk bizonytalan a döntést illetően – derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) vilniusi irodája által 2023-ban végzett felmérésből, melyet az Ukrinform szemlézett.
A tanulmány résztvevői elmondták, hogy a fő kihívás számukra továbbra is a pénzügyi instabilitás (25%), a nyelvi akadály (21%), a hosszú távú lakásbérlési gondok (19%) és a foglalkoztatás hiánya (19%).
Eitvydas Bingelis, az IOM vilniusi irodájának vezetője szerint a háború két éve alatt az alapvető szükségleteket az integrációval kapcsolatos kihívások váltották fel.
„Manapság egyre többet hallani litván nyelvtanfolyamokról, ami azt jelenti, hogy az emberek úgy döntöttek, hogy Litvániában élnek, miközben az országukban veszélyes. Az ukránok többsége azonban azt tervezi, hogy hazatér, amikor ez lehetséges lesz” – mondta Bingelis.
A szervezet szerint a Litvániába érkezést követő első hónapokban az ukránok jelezték, hogy különösen pénzügyi segítségre és egészségügyi szolgáltatásokra van szükségük, az első év után pedig az álláskeresés és a litván nyelvtanfolyamok váltak aktuálissá. Ezért lehetőséget kaptak a litván nyelv ingyenes elsajátítására. A hírek szerint 400 ukrán vett részt a tanfolyamokon.
A tanulmány kimutatta, hogy a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is aktuális a gyógyszerek (19%), a személyes higiéniai termékek (16%) és a ruhák (14%) vásárlásának kérdése.
Ez idő alatt 2000 utalványt osztottak ki az ukránoknak gyógyszervásárlásra, 160 család kapott 150 euró értékű kupont különféle háztartási cikkek vásárlására, az IOM pedig 330 ezer eurót különített el az első évben a háztartási kiadások fedezésére.
A lakásbérleti díj kifizetésére is jutott pénz, tavaly pedig megnyílt a MICenter információs és integrációs központ, ahol különféle órákat tartanak az ukránoknak.
„Ami az ukrán menekültek más balti országokba való beilleszkedését és a kapcsolódó kihívásokat illeti, itt nincs különösebb különbség. Litvániában és Lettországban a pénzügyi stabilitás az első, Észtországban a nyelvi akadály, a hosszú távú bérleti díj problémája és a foglalkoztatással kapcsolatos kihívások állnak az élen” – mondta Eitvydas Bingelis.
Mint ismert, az ukrajnai háború kezdete óta eltelt két év alatt csaknem 84 ezer ukrán érkezett Litvániába.
Az Ukrinform beszámolója szerint a litván kormány a magyarországihoz hasonlóan egy évvel – 2025 márciusáig – meghosszabbította az ukránok ideiglenes védelmét. Meghosszabbították azt az időszakot is, amely alatt az Ukrajnából érkező menekülteknek nem kell tudniuk a litván nyelvet a munkavállaláshoz.
