2022. február 24-én Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Az offenzíva súlyos csapást mért az ukrán gazdaságra, amely a megpróbáltatások ellenére ezt túlélte. Bár a fizetések és a nyugdíjak emelkedtek, ez nem mindig követte a közüzemi díjak, az élelmiszerek és az üzemanyag drágulását. Annak ellenére, hogy a gazdaság már kilábalt a kezdeti sokkból, a megélhetési költségek jelentősen megemelkedtek az országban.
Bujdosó Ivett
Hogyan változott a gazdaság?
A pénzügyminisztérium összegzése szerint a teljes körű háború első éve a gazdaság meredek hanyatlásához vezetett: a nemzeti össztermék egy év alatt csaknem harmadával esett vissza. A legnagyobb csökkenés 2022 második negyedévében következett be, amikor Kijev megye egy része és Ukrajna északi területei átmeneti orosz megszállás alá kerültek. Ezután a GDP 36,9 százalékkal csökkent. Ugyanezen évben a Világbank a gazdaság 45 százalékos csökkenését jósolta. Számos ukrán szakértő végzett hasonló számításokat, akár 50 százalékos visszaesést is feltételezve.
Azonban a legpesszimistább előrejelzések nem igazolódtak be. A gazdaság már a harmadik negyedévtől a fellendülés jeleit mutatta, melynek eredményeként a GDP „mindössze” 29 százalékkal csökkent.
A múlt év a gazdaság fellendülésével indult, 5 százalékos növekedést mutatott.
„2023-ban a növekedés fő mozgatórugója az üzleti élet és a lakosság háborús körülményekhez való alkalmazkodása volt. Az év első felében ezt a lakossági fogyasztás élénkülése, a második felében a jó termés, az áramszolgáltatás helyreállítása és a tengeri kikötők forgalmának gyarapodása támogatta” – magyarázta a növekedés okait Olena Bilan, a Dragon Capital elemző osztályának igazgatója.
Vitalij Vavriscsuk, az ICU csoport makrogazdasági kutatási osztályának vezetője szerint az idén gazdasági növekedés bár lassul, de folytatódik, hacsak nem jelennek meg újabb jelentős biztonsági kockázatok.
Annak ellenére, hogy az ország GDP-je fokozatos fellendülést mutat, van egy probléma, amiről kevesen beszélnek – a gazdaság szerkezetének változása. Az összképben egyre nagyobb volument foglalnak el az állami kiadások.
Míg 2021-ben még csak 7 százalék volt a közigazgatás részesedése a gazdaságban, ez tavaly már megközelítőleg 26 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a kitermelőipar részesedése a felére, 8-ról 4 százalékra, a mezőgazdaságé 12-ről 8-ra, míg az IT és a távközlés 5-ről 3 százalékra esett vissza.
Nőtt az államadósság
Az államháztartás folyó évi hiánya eléri az 1,5 billió hrivnyát. A jelenlegi hivatalos árfolyam szerint ez körülbelül 39 milliárd dollár. Az államadósság már most is a GDP 85 százaléka, bár a 2021-es eredmények szerint meglehetősen szerény – kevesebb, mint 49 százalék – volt. Ilyen gyors változást a gazdaság egyidejű hanyatlása és a hitelfelvétel növekedése idézett elő.
Az államadósság teljes összege ez év elején elérte a 145,3 milliárd dollárt, ami körülbelül 5,6 billió hrivnya.
Az IMF előrejelzései szerint Ukrajna államadóssága tovább fog növekedni, és 2025-ben eléri a GDP 100 százalékát.
Ugyanakkor, amint azt a Concorde Capital elemzési osztályának vezetője, Olekszandr Parascsij megjegyezte, a helyzet nem tűnik katasztrofálisnak, mert az adósságok törlesztése hosszú ideig húzódik. A szakember kifejtette, hogy a következő 5 évben az államadósság törlesztési ütemezése (a tavalyi GDP-hez viszonyítva) gyakorlatilag nem tér el a háború előtti időszaktól, és csak 6 év múlva lesz észrevehető különbség.
„Idén ismét sok hitelt kell felvennünk – de ez az adósság, reméljük, többnyire hosszú lejáratú lesz, és nem holnap kell visszafizetni” – fogalmazott Parascsij.
Költségvetési bevételek
Az Ukrajnának nyújtott külföldi segélyek miatt úgy tűnhet, hogy az ukrán költségvetés bevételei összeomlottak. A valóságban azonban nem ez a helyzet. Míg a háború előtt elfogadott 2022-es költségvetés 1,32 billió hrivnya bevételt irányzott elő,
2023-ban ez a mutató már 1,42 billió hrivnyára nőtt. Az idei becslések szerint a bevétel közel 1,77 billió hrivnya lesz, azaz körülbelül 450 milliárddal, vagyis 34 százalékkal több mint a teljes körű invázió előtt.
Az optimista előrejelzések alapja a személyi jövedelemadóból származó bevétel jelentős növekedése, ami a minimál- és átlagbérek emelkedése miatt következik be. A társasági adóból és a jövedéki adóból származó bevételek is várhatóan növekedni fognak – ehhez hozzájárul a cigaretta és valószínűleg az üzemanyag árának emelkedése is.
Érdemes megemlíteni azokat a jogszabályi változásokat, amelyek révén a katonák személyi jövedelemadójából származó bevétel a helyi költségvetésből átkerül az állami költségvetésbe, ami a tervek szerint csaknem 94 milliárd hrivnyát vonz majd be.
A hatalmas költségvetési hiányt és a szövetségesek segítségének szükségességét a katonai kiadások indokolják. A költségvetés bevételi része megközelítőleg annyi, mint amennyit a hadseregre kell fordítani.
Kordában tartott áremelkedés…
A teljes körű invázió első évét a gyors, 26,6 százalékos infláció jellemezte. Ez a helyzet több tényező miatt alakult ki: az országon belüli logisztika és az import nehézségei, a termelés nagy részének leállása, a hrivnya mélyrepülése, valamint az energiaárak emelkedése.
A hrivnyakérdés fontos tényező volt az áremelkedésben. 2022 első felében az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 225 milliárd hrivnya értékben katonai kötvények vásárlásával finanszírozta az állami költségvetést.
Az NBU és az IMF a 2023-as inflációt valamivel alacsonyabb, 21-22 százalékos szintre jósolta.
A valóság azonban jobbnak bizonyult, és az árak mindössze 5,1 százalékkal emelkedtek.
Idén az infláció némileg még gyorsul az előző évhez képest. A kormány a fogyasztói árak 9,7 százalékos emelkedésére számít, és az IMF is nagyjából ugyanezt prognosztizálja.
Mennyit keres a lakosság?
A 2022-es magas infláció a reáljövedelmek meredek, 14 százalékos csökkenéséhez vezetett. A szakértők értékelései még pesszimistábbak voltak. Hanna Szahno, a Gazdaságstratégiai Központ közgazdásza szerint a reáljövedelmek abban az évben 21 százalékkal estek vissza. A valós munkanélküliség ugyanakkor elérte a munkaképes korú lakosság 30 százalékát.
Az átlagjövedelem még jobban csökkent volna, ha nem jelentek volna meg a katonai kifizetések.
Tavaly ugyanis a reáljövedelmek növekedni kezdtek. A Work.ua weboldal szerint 2023-ban az átlagkereset 23 százalékkal emelkedett. Az Ukraine Economic Outlook szakértői a béremelést elsősorban a mozgósítás és a menekültek millióinak külföldre távozása miatti munkaerőhiánnyal kötik össze. Idén várhatóan a fizetések is emelkedni fognak, és az év végéhez közeledve átlagos nagyságuk eléri a havi 24 ezer hrivnyát.
A nagy számú kényszermigráns miatt két év alatt jelentősen csökkent Ukrajna lakossága. Becslések szerint jelenleg körülbelül 32-33 millió ember él az országban.
Védelmi ipar
Az orosz invázió miatt Ukrajnának drasztikusan meg kellett növelnie védelmi költségvetését. Idén a fegyveres erőkre, a belügyminisztériumra és más nemzetbiztonsági szervekre fordított kiadások elérik az 1,6 billió hrivnyát. Ez az állami költségvetés mintegy fele, a GDP 21,6 százaléka. Összehasonlításképpen: 2021-ben a védelmi kiadások a GDP körülbelül 3,2 százalékát tették ki.
Idén a fegyver- és lőszergyártás jelentős növekedését várják Ukrajnában. Erre 56 milliárd hrivnyát különítettek el. További 48 milliárdot fordítanak drónok és drónellenes rendszerek gyártására, így összességében az állam 104 milliárd hrivnyát tervez költeni fegyverekre. 2021-ben még csak 7 vállalkozás foglalkozott ezzel, jelenleg azonban számuk eléri a 100-150-et.
„2023-ban megháromszorozódott az ukrán hadiipar termelési kapacitása. Az idei évre új célt tűztek ki: hatszoros növekedést” – hangsúlyozta Denisz Smihal miniszterelnök.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
