Hornung Ágnes: egy nemzethez tartozni olyan, mint egy családban élni.
A Kárpát-medence a magyarok közös otthona, de az otthon nemcsak földrajzi terület, hanem családi közösség is, nemzethez tartozni ugyanis olyan, mint családban élni, amelyben támogatjuk egymást és odafigyelünk egymásra – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára az Országházban.
A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) tagjai immáron tizedik alkalommal vehettek részt a budapesti Országházban rendezett hagyományos Családi napon. Kövér László, az Országgyűlés elnöke fővédnökségével rendezett eseményre több százan érkeztek Magyarországról és a határon túlról, számolt be az eseményről a Felvidék.ma.
A székely Himnusz közös eléneklését követően a Felsőházi teremben megkezdődött „A család XXI. századi kihívásai – Párválasztás, házasság, családgondozás” című konferencia.
A jelenlévőket Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke köszöntötte.
Megjegyezte: „Mi, magyarok, az ezeréves Kárpát-medencei történelmünk során azt tanultuk meg, hogy számunkra az állam, a nemzet és a család ügye egymástól szétválaszthatatlanok”.
Hornung Ágnes azt hangoztatta, hogy Magyarország 2010 óta a családok pártján áll, mert családok nélkül nem létezik magyar jövő, ezért a kormány mindent megtesz a családok boldogulásának segítése érdekében az országhatárokon belül és azokon túl is. Ezt a célt szolgálja többek között az oktatási intézmények és a magyar nyelven tanuló gyerekek támogatása. Tavaly az Erzsébet-táborokba több mint háromezren a határokon túlról érkeztek.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kifejtette: az elmúlt évek egyik legnagyobb nemzetpolitikai eredménye, hogy végre egységes Kárpát-medencében gondolkozhatnak, ha oktatásról, kultúráról, családokról vagy vállalkozói szféráról van szó, de ezt nem tudták volna elérni, ha a nemzeti összetartozás érzését nem erősítik meg.
Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke elmondta, hogy a 21. század teljesen új kihívásokat hozott a családok életébe, és a konferencia, illetve a meghívott előadók ezekre keresik a válaszokat, a lehetséges megoldásokat.
Elsőként Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke tartott előadást a családgondozás történetéről. Kiemelte: a védőnői családgondozás 2015-től hungarikum – az egészségügyi ellátórendszerben több ágazat ellátásához kapcsolódva a védőnői rendszer is biztosít családgondozást.
Bárdos Nóra kárpátaljai mentálhigiénés szakember az Y generáció tagjai körében tapasztalt párválasztási és családalapítási nehézségekről beszélt. Mint elmondta, az Y generáció az 1980 és 1994 között született fiatalok, az a generáció, amely a Disney-filmeken nőtt fel, abban a korban, amikor a digitális forradalom globális méreteket öltött. Digitális bennszülötteknek is nevezik őket – fogalmazott.
Fiatal felnőttként ma nagy kihívásokkal néznek szembe: családalapítás, karrier, pénzügyi bizonytalanság.
A szakember szerint ennek a generációnak a tagjai nehezen maradnak meg egy munkahelyen, mivel nagy elvárásaik vannak. Magánéletükben is nehezen köteleződnek el, viszont nagyon kreatívak, innovatívak, a véleményformálás terén inkább visszafogottabbak és átgondoltabbak.
„Az Y generáció nehézségei, hogy bekerülnek az elvárások csapdájába, türelmetlenek, sokat stresszelnek, a kiégés nagy arányú ennél a generációnál” – jegyezte meg. A párválasztás tulajdonképpen egy elköteleződési krízis, amelynek okozója az izoláció vagy elszigetelődés. Nehezen tudnak elköteleződni, félnek tőle, döntésképtelenek és nagyon nehezen vállalnak gyermeket.
„Inkább építik a karrierjüket, divatos a szingli lét és előtérbe helyezik a kényelmi szempontokat” – vázolta.
Bárdos Nóra aláhúzta: a szingli élettel ellentétben a „szabadságot a házasságban lehet megélni, egyedül pedig csak a magányt.” A párválasztás során 30 éves korukig szeretnének mindent elérni, közben megváltoztak az ismerkedési szokások, kiszorult az online felületekre – ez is nehezíti a komoly párkapcsolat kifejlődését.
Hangsúlyozta, a fiatal felnőttkor nagyon fontos életszakasz. Ekkor dől el, hogy az egyén megtalálja-e helyét a társadalomban, hasznos tagjává válik-e. „Egy egészséges fejlődés esetén megtalálja párját, családot alapít, hivatása lesz, kapcsolatokat létesít, megvalósítja önmagát” – fogalmazott. Zárógondolatként elmondta, a háború sújtotta Kárpátalján a családok 80-90 százaléka szétszakított. Példaként megemlítette, a 25-30 ezer fős Beregszászon tavaly mindössze egy református és két katolikus esküvőt tartottak.
Harmadik előadóként Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője a közösségi média használatának családi életre való hatásairól és veszélyeiről tartott előadást. Mint mondta, a problémák megoldásának kulcsa a szülők kezében van, náluk van a lehetőség a változtatásra. Nekik azonban szükségük van ehhez segítségre, őket kell képezni és a pedagógusokat – ebben segít az MCC.
Az előadásokat követően Márton Iringó, a KCSSZ önkéntesének előadásában hallgathatták meg A három árva balladája című dalt, majd Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke, Lévai Andrea, a KCSSZ alelnöke, Pásztor Csaba, a KCSSZ felvidéki elnökségi tagja és Tarpai József, a KCSSZ kárpátaljai elnökségi tagja köszöntötték a kerek évfordulót ünneplő házaspárokat.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
