A háború kezdete óta jelentősen emelkedtek a személyi jövedelemadóból befutó összegek. Az illetékesek „bérfehérítésről” beszélnek. Valóban így lenne? 2023 negyedik negyedéve kellemesen meglepte az adóhivatal tisztviselőit: rekordösszegű, 140 milliárd hrivnya folyt be a személyi jövedelemadó állami költségvetésbe történő befizetéséből. Az Openbudget adatai szerint ez kétszer annyi, mint amennyit 2021-ben – a háború előtti évben – átlagosan negyedévente gyűjtöttek. Mi lehet az oka ennek?
Bujdosó Ivett
2023 végén rekordot döntött a személyi jövedelemadó
Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője biztos abban, hogy a fizetések hivatalosítása zajlik, amit az üzleti szektor a negatív következmények elkerülése érdekében tesz. A politikus kijelentésében minden bizonnyal a munkaadók nem tervezett ellenőrzésének megújítására célzott.
Szavai alátámasztására Hetmancev a következő adatokat közölte. 2023 első negyedévében 31 600 gazdálkodó szervezet fizetett személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási adót a megyei átlagnál alacsonyabb bérek után. Június és október között 19 600 cég emelte meg a fizetéseket, közülük 3 ezren a régió átlagos szintjére hozta fel a munkavállalók bérét.
„Ezzel további 2,29 milliárd hrivnya személyi jövedelemadó beérkezését tették lehetővé” – hangsúlyozta a képviselő.
A háború kezdete óta a személyi jövedelemadó befizetések volumene valóban gyorsabban nőtt, mint korábban. Úgy tűnik azonban, hogy az összeg növekedésének fő oka nem a fiskális szervezetek hatékonyságában, hanem a katonaság monetáris támogatásának stabil növekedésében rejlik.
A parlament szociálpolitikai bizottsága már a háború kezdete előtt az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia közgazdaságtudományi intézetének kutatásaira hivatkozva arról számolt be, hogy a gazdaságilag aktív állampolgárok 26,5 százaléka kap borítékban fizetést, bérkiegészítést. Különböző becslések szerint a fizetések mintegy 45 százaléka lehet „árnyékban”.
Mekkora a probléma?
Annak érdekében, hogy felbecsülhető legyen az adózásmentesen átadott fizetések összege, az Ekonomicsna Pravda (EP) összehasonlította a minimálbérből fizetendő társadalombiztosítási összeget az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az álláskereső oldalakon, különösen a work.ua ajánlataiban feltüntetett fizetésekből levonandó mutatóval.
A Nyugdíjalap szerint 2023 közepén 1,474 millió ember kapott 6700 hrivnya minimálbért.
Ez a hivatalosan foglalkoztatottak 19,93 százaléka. Az EP által gyűjtött munkaerő-piaci adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az elemzett 72 ezer betöltetlen állás közül csak minden tizedikben kínálnak kevesebb mint 6700 hrivnyát. Szinte minden ilyen ajánlat az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól származik.
A 6,7 ezer és 100 ezer hrivnya közötti fizetési tartományba a piacon lévő összes üresedés körülbelül 90 százaléka tartozik, ugyanakkor az összes fizetés 79 százalékából fizetnek csak adót. Ez arra utalhat, hogy a fennmaradó körülbelül 10 százalékot hivatalosan minimálbérért foglalkoztatják.
A felmérés a legmagasabb fizetések esetében is megtévesztő lehet, ugyanis a Nyugdíjalap szerint a befizetések körülbelül 1 százalékának megfelelő összeg 100 ezer hrivnya feletti bérből származik. Az álláskereső oldalakon azonban csak a hirdetések 0,19 százalékában kínálnak ilyen fizetéseket. Ennek legvalószínűbb oka az lehet, hogy a legmagasabb fizetések az interjúk során derülnek ki, azokat nem tüntetik fel a hirdetésekben.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
