Nincs fegyvere az Európai Uniónak, hitelt venne fel Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
„Kétévnyi nagy intenzitású háború után a meglévő készletek kimerültek, és a konfliktus a készletek háborújából termelési háborúvá fejlődött” − írja Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Mint mondta, a szektor földrajzilag erősen koncentrált: néhány tagállam adja a teljes európai védelmi ipar 90 százalékát. Ennek az iparágnak az éves forgalma 70 milliárd euró és 500 ezer embert foglalkoztat.
„Az európai védelem szükségleteinek mintegy 40 százalékát fedezi, ami azt jelenti, hogy hadseregeink az általuk használt fegyverek és felszerelések többségét importálják. Az elmúlt két évben ez az arány még jóval magasabb is volt a képességeink gyors növelésének szükségessége miatt: az orosz támadóháború kezdete és 2023 júniusa között az EU-tagállamok védelmi beszerzéseinek 78 százaléka az EU-n kívül történt. Ugyanakkor az európai védelmi ipar termelésének 40-50 százalékát nem uniós országokba is exportálja. Az általunk importált és exportált termékek természetükben meglehetősen eltérőek” − írja.
„A közelmúltban vita indult egy közös uniós hitelfelvételről, hogy megbirkózzunk a védelmi képességeinkbe és védelmi iparunkba való befektetéshez szükséges jelentős feladatokkal” − írja Borrell. „Közös kölcsönt vettünk fel, hogy sikeresen kezeljük a Covid–19 világjárványt, nem értem, miért ne tegyük meg, amikor Oroszország éppen a biztonságunkat fenyegeti, és sürgősen meg kell erősítenünk védelmi képességeinket és védelmi iparunkat” − fűzte hozzá Borrell.
Ezzel szemben a török elnök a fegyverkezési verseny helyett mihamarabbi békét szorgalmazott:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.