Február végén történelmi rekordot döntött a dollár hivatalos árfolyama Ukrajnában, amikor is azt 38,62 hrivnyában határozták meg. Ez azután vált lehetségessé, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) októberben felhagyott a több mint másfél évig tartó fix árfolyam politikájával.
Bujdosó Ivett
Általában tavasszal erősödik az ukrán fizetőeszköz, ám most ez nem befolyásolta az árfolyamot. A háború, a nemzetközi partnerek anyagi támogatásával kapcsolatos problémák, a lengyel–ukrán határ blokádja a hrivnya szezonális erősödésének megzavarását okozta. Éles leértékeléstől azonban még korai lenne tartani.
Költségvetési kérdés
A háború kezdete után a nemzetközi partnerektől kapott hitelek és támogatások váltak az ukrán gazdaság fő devizaforrásává. Az ukrán pénzügyminisztérium szerint 2022-2023-ban Ukrajna 73,57 milliárd dollár támogatást kapott, ami lehetővé tette a költségvetési hiány felszámolását és az összes nem katonai kiadás finanszírozását.
2024-ben a tervek szerint körülbelül 37 milliárd dollár érkezik. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna átlagos havi külső forrásigénye körülbelül 3 milliárd dollár. 2024 első két hónapjában azonban az állami büdzsé csak mintegy 1,2 milliárd dollár nemzetközi finanszírozást kapott – Japántól és Norvégiától.
A nemzetközi támogatás hiánya kettős hatással van a devizapiacra. Egyrészt mindez az NBU arany- és valutatartalékának gyorsabb csökkenéséhez vezet, másrészt azonban a nemzetközi partnerektől származó költségvetési bevételek kisebb volumene pozitív hatással lehet a hrivnya árfolyamára, hiszen a korlátozott források mellett a kormány bekapcsolja a gazdaságos módot, és csak a kiemelt költségvetési kiadásokat finanszírozza.
A többi kifizetést vissza kell utasítani. Így például a kedvezményes vállalkozási hitelek program keretében az államnak adóssága keletkezett, február végén pedig a költségvetésnek alig volt lehetősége finanszírozni az exportőrök áfa-visszatérítését.
A költségvetési kiadások közvetlenül érintik a devizapiacot: azokban a hónapokban, amikor magas a költések szintje, megnő a devizakereslet, emelkedik az árfolyam. Ám amikor ezek a kiadások csökkennek, a valuta iránti kereslet is csökken, ami lehetővé teszi a hrivnya erősödését. Ezt a függőséget a jegybank is megerősíti.
„Decemberben szezonális és pszichológiai tényezők hatására nőtt a deviza iránti kereslet. Mindezt különösen a költségvetési kifizetések 2023 végi rekordnövekedése idézte elő, ennek hatásai január első felében is folytatódtak. Ennek elmúltával viszont ismét megfordult a trend: január közepétől és február első felétől jelentősen csökkent a nettó kereslet, így a hrivnya erősödött” – mondták.
Jelenleg Kijev nem biztos abban, hogy 2024-ben megkapja a nemzetközi segélyek jelentős részét. Még nem szavazták meg ugyanis az USA támogatási csomagját, amely mintegy 8 milliárd dollár elkülönítését irányozta elő. Emellett a kormány mintegy 18 milliárd eurót vár az Európai Uniótól, ám a tényleges bevétel 2 milliárd euróval kevesebb lesz.
A nemzetközi segélyek csökkenése a hrivnya további leértékelésére késztetheti a Ukrán Nemzeti Bankot. Egy ilyen lépés lehetővé teszi a magasabb arányban elnyerhető nemzetközi segélyek átalakítását, így több költségvetési igény finanszírozását. Emellett nőni fognak a vámbevételek.
A leértékelés alternatívája a „hrivnyanyomtatás”, ami sokkal veszélyesebb a pénzügyi és árfolyam-stabilitás szempontjából.
„Mind a leértékelés, mind a kibocsátás alapú finanszírozás jelentős inflációs tényező, így nem valószínű, hogy a jegybank ezek közül választana. A hiány leértékelés alapú finanszírozása azonban biztonságosabb az NBU számára, ami nem mond ellent a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni kötelezettségeinknek” – fejtette ki Olekszandr Parascsij, a Concorde Capital elemzési részlegének vezetője.
Szezonális tényező
A háború előtt a gazdaság alakulásának rendjébe az agrárszektor is beleszólt. Mivel ez az ágazat az ukrán exportban vezető helyet foglalt el, a mezőgazdasági termelés ciklusa is befolyásolta az árfolyamot.
Az agrárium tavasszal általában növelte a terményexportból származó valuta volumenét. Ezeket az összegeket a terepmunkák elvégzésébe fektették be, aminek köszönhetően nőtt a devizapiaci kínálat volumene, erősödött a hrivnya.
A szezonális tényező a háború kitörése után is hatással van a devizapiacra. 2023-ban tavasszal és nyáron csökkent a dollár árfolyama a készpénzpiacon. Igaz, akkoriban az Ukrán Nemzeti Bank rögzítette a hivatalos értéket.
A szezonális tényező hatását ugyanakkor gyengíti, hogy a nagygazdák által értékesített valuta jelentős része import üzemanyag és műtrágya vásárlása során visszakerül a devizapiacra. Korábban az ilyen termékek behozatalának volumene kisebb volt az országon belüli kapacitások miatt.
Határblokád
A lengyel határon zajló tiltakozások szintén befolyásolják a devizapiacot.
„A lengyel–ukrán határ lezárása hatással van az export és az import volumenére, a logisztika lassulása mérsékli a készpénzáramlást” – fogalmazott Jurij Krohmal, az Avangard Bank kincstári termékek értékesítési részlegének vezetője.
Ugyanakkor a tengeri folyosó létrehozása után a nyugati határ kereskedelmi jelentősége csökkent. Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter bejelentette, hogy az ukrán export mindössze 5 százaléka lépi át a lengyel határt.
„Az importblokád nettó hatása az első negyedévben körülbelül 400 millió dollár lesz. Ehelyett az export veszteségeit teljes mértékben kompenzálja a más logisztikai útvonalakra való átirányítás” – számolt be az Ukrán Nemzeti Bank.
Mi a következő lépés?
A jegybank által rögzített árfolyamrendszer felszámolása után alkalmazott stratégia meghozhatja gyümölcsét. Legalábbis a tekintetben, hogy a hivatalos dollárárfolyam rekordértékei már nem gyakorolnak pszichológiai nyomást a piacra.
Miután a dollár hivatalos árfolyama február 22-én 38,62 hrivnyás új rekordot döntött, erre a készpénzpiac alig reagált. Ráadásul az elmúlt öt hónapban, amikor Ukrajnában az irányított rugalmasság politikája érvényesül, a készpénzes és nem készpénzes árfolyamok közötti különbség a dolláronkénti 2 hrivnyáról 20-30 kopijkára csökkent.
A dollár árfolyamát befolyásoló kulcstényező tehát továbbra is a nemzetközi segély. E hónapban 4,5 milliárd eurós részlet megérkezése várható, emellett Ukrajna 900 millió dolláros részletet vár az IMF-től.
E források megszerzése segíthet enyhíteni a hrivnyára nehezedő nyomást, ám a halasztott költségvetési kiadások finanszírozása révén növelheti a valuta iránti keresletet is. A Concorde Capital előrejelzése szerint a dollár átlagos éves árfolyama 39 hrivnya körül alakul, az év végére pedig 40-41 hrivnya körülire emelkedhet az értéke.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
