Újabb fejlemények a mozgósítási törvényről: letiltják a mozgósítást elkerülők számláit?

A mozgósítási törvény elfogadása után a parlament arra készül, hogy erősítse az elkerülésért való felelősségre vonás mértékét. Április 10-én a parlament megvizsgálta és elfogadta a katonai bűncselekményekért való felelősség megerősítéséről szóló törvénytervezetet (10379. sz.). Ezt követően a képviselők belekezdtek annak finomításába: összesen 526 módosítást nyújtottak be a dokumentumhoz. Ezeket a szakbizottság tagjai már tárgyalták.

Jelenleg a második olvasathoz készült összehasonlító táblázatot a rendészeti tevékenységgel foglalkozó bizottság május 1-i határozatával jóváhagyta, nyilvánosságra hozta és az ülésteremben megfontolásra készen áll. Ez azt jelzi, hogy a törvényjavaslatot a közeljövőben szavazásra bocsátják.

Tehát mire kell felkészülni?

Kezdjük a pozitívummal. A képviselők teljesen megszüntették a büntetőjogi felelősséget a katonai orvosi bizottság előtti megjelenés megtagadása miatt. Az összes rendelkezést, amely lehetővé tenné az állampolgárok három napos letartóztatását, törölték. Emellett a kormány által javasolt változathoz képest jelentősen csökkentek a mozgósítási jogszabályok megsértéséért kiszabott bírságok összegei.

Így a törvénytervezet második olvasatra előkészített változatának elfogadása esetén 17 000-től 25 500 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal sújthatják az állampolgárokat a mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt.

Ugyanezen cselekményekért a tisztviselők 34 ezer és 59 500 hrivnya közötti pénzbírságot fizethetnek.

A törvénytervezet lehetőséget ad arra, hogy a meghatározott normákat ne alkalmazzák abban az esetben, ha az Oberih nyilvántartásban szereplő állami nyilvántartásokból elektronikus úton elérhető az információ.

A meghatározott bírság a bűncselekmény felderítésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb az elkövetéstől számított egy éven belül szabható ki.

A második olvasatra javasolt törvénytervezet negatív aspektusai közé tartozik, hogy a hadkiegészítő parancsnokságok tisztségviselői a közigazgatási szabálysértési törvénykönyv 210. és 210-1. cikkében meghatározott közigazgatási szabálysértések ügyében

a felelősségre vonandó személy részvétele nélkül is kiírhatják a bírságot, ahhoz nem lesz szükség magára a jegyzőkönyvre, amely a közigazgatási szabálysértési ügyekben a legfontosabb bizonyítási forrás.

Ennek értelmében a pénzbírság kiszabásáról szóló határozat azonnal végrehajtó okiratnak minősül, melynek nem fizetése esetén a végrehajtó szolgálat zárolhatja a számlákat, lefoglalhatja az ingatlant és értékesítheti azt.

Ez a gyakorlat egyébként nem új keletű, gyorshajtás miatti bírság kiszabásakor a szabálysértésekről készült fényképfelvétellel alátámasztva is használatos.

Forrás:
KISZó

Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!

Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó