Az ukrán vezetés hatalmas várakozásokkal tekint a június közepén Svájcban rendezendő békekonferenciára. Kijev mintegy 160 ország részvételére számít, az elnöki iroda minden tőle telhetőt elkövet, hogy az ún. globális Dél képviselői is jelen legyenek, különösen igaz ez Kínára, Indiára és Brazíliára. A fórum fő célja, hogy a konferencia résztvevői rábólintsanak Volodimir Zelenszkij ukrán államfő jó ideje belengetett 10 pontos béketervére, melynek legfontosabb pontja, hogy Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajna teljes területéről, s vissza kell állnia az 1991-es határoknak. Moszkva persze hallani sem akar erről, ott azt hangoztatják, hogy a diplomáciai rendezés érdekében figyelembe kell venni a mára kialakult realitásokat.
Zelenszkij elképzelése szerint Svájcban elfogadnának egy közös nyilatkozatot, melyet a világ vezető államai ultimátumszerűen Moszkva elé tárnának, és annak végrehajtása céljából minden lehetséges módon nyomást gyakorolnának a Kremlre. Ezzel szemben Kína azt hangoztatja, hogy a háború mihamarabbi befejezése érdekében minden előfeltétel nélkül, a mostani frontvonalak mentén szükséges fegyverszünetet hirdetni, és ezek után lenne célszerű a tárgyalóasztalhoz ülni. Peking szerint csak olyan tárgyalások vezethetnek el a békéhez, amelyen Ukrajna és Oroszország is ott van. Erről azonban az ukrán fővárosban hallani sem akarnak, a közvetlen tárgyalásokat jelenleg törvények is tiltják Ukrajnában, s a mostani ideiglenes határok mentén történő fegyverszünetet Kijev vállalhatatlan kapitulációként értelmezi. Bár sokan Ukrajna szemére vetik, hogy nem hajlandó tárgyalni a Kreml uraival, a helyzet ezzel szemben az, hogy Moszkva sem érdekelt ebben, nem hiába tették körözési listára az ukrán államfőt. Patthelyzet a javából…
Tárgyalásokra márpedig szükség van, ezt nagyjából már minden fontos szereplő elismeri. Egyre világosabb, a harcmezőn egyik fél sem képes megnyerni ezt a háborút. Valerij Zaluzsnij volt vezérkari főnök ezt már tavaly ősszel kimondta, igaz, a pozíciójával fizetett őszinteségéért. Legutóbb Vadim Szkibickij értekezett ugyanerről. Az ukrán katonai hírszerzés főnökének helyettese a brit The Economistnak nyilatkozva elismerte, hogy egyre fokozódik az oroszok katonai nyomása, ezért is életbevágóan fontos, hogy minél hamarabb megérkezzenek az országba a nyugati fegyverszállítmányok. Prognózisa szerint az oroszok az idén megpróbálhatják teljes mértékben bekebelezni a Donbászt, és a nyár elején egy másik frontot is nyithatnak az Oroszországgal közvetlenül határos Harkiv és Szumi megyében. Szkibickij információi szerint az agresszor mintegy félmillió katonával van jelen Ukrajna területének közel egyötödén, s fokozatosan növeli az északi körzetben állomásoztatott alakulatainak a számát, de ez sem lesz elég számukra, hogy bevegyék Ukrajna második legnépesebb városát, Harkivot, vagy akár a jóval kisebb Szumit. A katonai hírszerzés helyettese elismeri, hogy jelenleg csúcsra járatják az orosz hadiipart, de szerinte már jövőre csökkenhet ez az ütem, párhuzamosan viszont Ukrajna fegyverellátása növekedhet, ezt saját kapacitások is segíthetik, s ezek együttvéve elvezethetnek oda, hogy 2025 második felében érdemi diplomáciai-politikai alkudozások kezdődjenek a béke megteremtése érdekében. Ebből a megközelítésből pedig létfontosságú lehet a svájci csúcs sikere, hogy az Ukrajna által vázolt béketervet egységes nyugati álláspontként tárhassák a későbbiekben a Kreml elé.
Ebben a folyamatban legalább két kulcsfontosságú választások is szerepet játszhatnak. Nagyon nem mindegy, hogy a júniusi európai parlamenti választások nyomán miként rendeződnek át a brüsszeli erőviszonyok, lesz-e egyáltalán bármilyen érdemi változás az EU-s külpolitikában, valamint fogas kérdés az is, hogy a november 5-i amerikai választások után, hogy hívják majd az Egyesült Államok elnökét. Addig azonban még hosszú hónapok telnek el, az aktuális helyzetképet pedig nagyban árnyalhatja a frontvonal mindenkori állása, ami az elmúlt hetekben, hónapokban sajnos nem Ukrajnának kedvezett…
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
