Célegyenesbe fordult a makkosjánosi hulladékfeldolgozó kivitelezése│KISZó-háttér

Több évtizedes probléma oldódik meg Kárpátalján

Befejezéséhez közeledik a Makkosjánosi határában, európai uniós és részben magyar állami forrásból épülő szemétfeldolgozó üzem kivitelezése – közölte Babják Zoltán közösségi oldalán. A Beregszászi kistérség polgármestere arról számolt be, hogy a munkálatok végső szakaszához érkeztek. Közölte, hogy munkamegbeszélést tartott a tervezőkkel, a kivitelezők képviselőivel, az illetékes szakemberekkel és műszaki felügyeleti szakértőkkel a komplexum építése során fellépő esetleges hiányosságok feltárása érdekében.

Szabó Sándor

A találkozón megállapodás született egy bizottság létrehozásáról, amely a felmérést követően előkészíti a projektet az üzembe helyezésre. A létesítmény a Beregszászi kistérség tulajdonába kerül, ezért fontos, hogy minden eleme működőképes legyen a használat során, fejtette ki a polgármester, aki hangsúlyozta, hogy a városi tanács a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy a komplexum mielőbb üzemképes legyen.

Szakértők becslése szerint az Ukrajnában termelődő hulladék 90-95 százaléka vegyes telepeken végzi. Ráadásul csupán a háztartások 78 százaléka számára biztosított a szemételszállítás szolgáltatása. A teljes ukrajnai hulladékmennyiség nagyjából hat százalékát hasznosítják újra. A helyzet Kárpátalján sem jobb. Megyénkben évtizedek óta komoly problémát jelent a lakossági hulladék elhelyezése, kezelése. A régióban 62 hulladéklerakó működik, ezek közül 59 a települési szilárd hulladék befogadására szolgáló lerakóhely. A megyében az Ungvári és a Munkácsi járásban van a két legnagyobb hulladéklerakó. A Börvingesen lévő tároló 3,7 hektáron terül el. Ide szállítják a megyeszékhelyen és a környező településeken összegyűjtött háztartási szemetet. A Kárpátaljai Megyei Ökológiai és Természeti Erőforrások Főosztály nemrég kiadott jelentése szerint az objektum jelenleg 95,2 százalékban megtelt. A háború előtt Ungváron a lakossági hulladék mindössze 10 százalékát gyűjtötték szelektíven. Munkácson sem sokkal jobb a helyzet, a városi szemétlerakó telítettsége meghaladta a 90 százalékot. A háború kitörése után Kárpátalján talált menedéket több tízezer belsőukrajnai lakos, akiknek nincs hová, vagy veszélyes lenne visszatérniük. Ez tovább növelte a keletkező kommunális hulladék mennyiségét, a hosszú ideje fennálló, megoldatlan probléma súlyát. A többi lerakó befogadóképessége is elérte már a 80-85 százalékot.

Kárpátalján a központi hulladékgyűjtést és -kezelést 36, erre szakosodott vállalat végzi, köztük a legnagyobb az AVE Ungvár, az AVE Munkács, az AVE Nagyszőlős és a Bereg Vertikál. A felsorolt vállalatok a régió 199 településéről szállítják el a szilárd háztartási hulladékot. Viszont a megye 608 településéből csak 491-ben van szervezett hulladékbegyűjtés, ami azt is jelenti, hogy a falvak 20 százalékában nem gyűjtik be a hulladékot. Ezeken a településeken illegális lerakókba, vagy a természetbe kerül a szemét. Az ott keletkező hulladék jelentős része a folyókban végzi. Ez éves szinten több ezer tonna hulladékot jelent. A háztartási hulladékot a lakosságtól függetlenül gyűjtik a vállalkozások, szervezetek, egyes magánvállalkozások vagy önkormányzati fenntartású kommunális szolgálatok. A főosztály adatai szerint a megye 193 kistérségében működik szelektív hulladékgyűjtés.

Mint arról korábban már cikkeztünk, a Makkosjánosi határában Kárpátalja első és egyben legmodernebb hulladékszelektáló üzeme a tervek szerint több mint 200 ezer ember kommunális, szelektív és zöldhulladékát lesz képes feldolgozni, ami éves szinten több mint 30 ezer tonna szilárd hulladék kezelését jelenti. Tíz éve húzódó projektről van szó. Az alapkőletételre 2014 nyarán került sor, másfél évvel később egy próbaüzem keretében át is adták az objektum első elemét, a szelektáló sort. Ám a gépsor azóta sem üzemel. Három évvel később a Beregszászi járás önkormányzatai azzal keresték meg a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulást (Tisza ETT), hogy pályázati úton találjanak forrásokat a beruházás befejezéséhez. A Tisza ETT 2018-ban sikeresen pályázott a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 keretében, ZeroWaste HUSKROUA/1701/LIP/006 elnevezésű projekt 7 millió euró helyett a Monitoring Bizottság döntése alapján 5 millió euró támogatást ítélt meg a hulladékfeldolgozó megvalósítására. Az elmúlt évek során folyamatos volt az egyeztetés Magyarország Kormányával a hiányzó forrás biztosításáról. Hosszas tárgyalást követően 2022 decemberében született meg az a kormányhatározat, ami rendelkezésre bocsátotta a projekt sikeres megvalósításához szükséges hiányzó forrást. 2022. december 21-én került sor a támogatási szerződés aláírására, ezt követően új lendületet vettek a kivitelezési munkálatok.

A projekt teljes költségvetése meghaladja a 7,8 millió eurót. Az 5 millió eurós uniós pályázati forrás mellett Magyarország Kormánya támogatásának köszönhetően az energiaügyi minisztérium további 916 millió forintot meghaladó összeget biztosított a sikeres megvalósításhoz, melyet kiegészített a magyarországi nemzeti társfinanszírozás, valamint a partnerek által hozzáadott önerő. Vezető kedvezményezett a projektben a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás, ukrajnai partner a Kárpátalja Regionális Fejlesztési és Határmenti Együttműködési Ügynökség, magyarországi partner pedig a nyíregyházi székhelyű Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. Az üzemcsarnok mellett, ahol a hulladékválogató sor található, az elmúlt fél évben lerakóudvar, azaz a depónia, kiszolgáló épületek, mérlegház, tűzivíz tározók, komposztáló tér, veszélyeshulladék-gyűjtőpont, rakodótér, szivattyúház és számos kapcsolódó közmű létesült.

Seszták Oszkár, a Tisza ETT elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy a Makkosjánosi határában megépülő üzem környezetvédelmi szempontból nagy előrelépés mind Kárpátalja, mind Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye számára. Az említett Kistérségi Társulás azoknak a kistérségeknek a képviselőiből áll, amelyek területéről a makkosjánosi feldolgozóba szállítják majd a szemetet. Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, egyben az EU-s fejlesztési támogatásra pályázó Tisza ETT társelnöke mérföldkőnek nevezte az üzem beindításának egyik feltételét, a Kistérségi Társulás megalakítását. Rájuk egyes jogszabályi kérdések tisztázása és szervezési feladatok várnak, az üzem pedig üzleti alapon fog működni. Maga az üzem felépülése egy lépés a felé, hogyan lehet civilizáltan és tervszerűen feldolgozni a szilárd háztartási hulladékot. Ez pozitív jelzés a külföldi befektetők számára is. Hiszen ha az Európai Unió sikeresen megvalósított egy beruházást, akkor ez azt jelenti, hogy Kárpátalján kedvező a befektetési klíma és érdemes ide beruházni – mutatott rá a megyei tanács elnöke.

Korábban Jevcsák Judit, a Tisza ETT igazgatóhelyettese lapunknak adott interjújában azt nyilatkozta a projekttel kapcsolatban, hogy a két ország – Magyarország és Ukrajna – és így a két szomszédos megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye és Kárpátalja kölcsönös érdeke, hogy mielőbb megoldást találjon a jelenlegi legnagyobb gondot okozó problémára, a hulladékkezelésre. Napjainkban a Tisza szennyezésének egyik legfőbb oka, hogy Kárpátalján nem megoldott a hulladékgazdálkodás. A Tisza ukrajnai szakaszán keletkező szemét Magyarországra történő beáramlása mindennapos környezetvédelmi problémát jelent.

A tervek szerint a Kárpátalja Regionális Fejlesztési és Határmenti Együttműködési Ügynökség hulladéklerakó szigeteket alakít majd ki a Beregszászi járás területén, összesen 27 ponton, ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei valósulnak majd meg. A hulladékgazdálkodás szervezését, magyarországi és EU-s mintára a Beregszászi járás kistérségei által létrehozott önkormányzati társulás fogja irányítani, ami teljes mértékben megfelel a jelenlegi európai normáknak. A projekt eredményeként megépülő hulladékválogató üzem és depónia beindítása a térségben élők számára hosszú távú megoldást nyújt majd a szilárd háztartási hulladék kezelésére. A tervek szerint Makkosjánosiban 41 település 88 ezer lakosának hulladéka kerül itt feldolgozásra a jövőben. A hulladékkezelés mellett fontos cél, hogy az üzem gazdaságosan működjön és önfenntartóvá váljon.