Nem minden elvárás teljesült
Tíz éve fogadta el az ukrán parlament a decentralizációról szóló koncepciót. A közigazgatási rendszer szervezeti reformjának célja a helyi költségvetések pénzügyi támogatásának olyan modelljét vetítette előre, amely bizonyos fokú autonómiát biztosít a közösségeknek. A decentralizáció eredményeként csökkentet a települések függősége a járási közigazgatásoktól, javították a adminisztratív szolgáltatások minőségét, növelték döntések hatékonyságát, és előrelépést értek el a közösségfejlesztés terén. Ám mindez jelentős anyagi teherrel is jár, amit saját költségvetéséből kell kigazdálkodniuk az önkormányzatoknak. A koronavírus-járvány, majd a teljes körű invázió is próbára tette az új közigazgatási berendezkedés működését.
Szabó Sándor
Az ukrán törvényhozás 2015-ben szavazta meg az Önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló törvényt mellyel kezdetét vette az ukrán közigazgatási, más néven, decentralizációs reform. A reform következtében a helyi, városi és települési önkormányzatok úgynevezett kistérségekbe szerveződtek.
Az önkormányzati reform első koncepciója 2014 áprilisában látott napvilágot. A tervezet előrevetítette, hogy – az európai önkormányzati rendszer mintájára – milyen jogkörökkel ruházzák fel a kistérségeket. Az eredeti elképzelések szerint a településeknek önkéntesen kellett volna egyesülniük a kormány által lefektetett kritériumok alapján, mint például az iskolába járó gyermekek száma, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés vagy épp a költségvetés lehetősége alapján.
A parlament 2020. július 17-én szavazta meg A járások létrehozásáról szóló rendeletet, mellyel a decentralizációs folyamat jogi szabályozása lezárult: a korábbi 490 járásból az egybevonások nyomán 136 új járás alakult. A 2020. október 25-én megtartott helyhatósági választások már az új közigazgatási felosztás szerint zajlottak. Kárpátalján 13 járásból 6 (Ungvári, Munkácsi, Beregszászi, Huszti, Técsői és Rahói járás) maradt, míg a korábbi 337 helyi önkormányzat 64 kistérségbe egyesült. Az átalakítás Kárpátalján nem ment zökkenőmentesen, 2019-es tervek szerint először 54, majd 60 kistérségi társulás került be Kárpátalja perspektivikus (távlati) tervébe. Ez később 64-re módosult, melyet a Miniszteri Kabinet véglegesített. Az első ilyen hromada Kárpátalján técsői és irhóci (Vilhivci) központtal alakult meg. 2019-re már öt kistérség működött a megyében.
Az újonnan alakult közigazgatási egységekben a magyar nemzetiségűek és anyanyelvűek aránya jelentősen csökkent. A decentralizációs reform következtében kialakult Beregszász központú járás a korábbi Beregszászi járás, két korábbi munkácsi járási település, illetve az ukrán többségű Nagyszőlősi járás, valamint az Ilosvai járás néhány településének összevonásából jött létre, ezzel megszűnt az egyetlen magyar többségű járás. A kárpátaljai magyarlakta települések számára fontos cél volt, hogy magyar kistéségek alakuljanak. Így a Beregszászi járásban Beregszász, Bátyú, Nagybereg, Nagybégány, Kaszony Tiszaújlak és Tiszapéterfalva központtal, az Ungvári járásban pedig egyebek mellett Nagydobrony, Szürte, Homok és Csap központtal alakultak kistérségek. A Felső-Tisza vidéken Visk központtal jött létre kistérség.
A kormány idén márciusban hagyta jóvá az új decentralizációs ütemtervet. A dokumentum 2024-2027-re határozza meg a reform végrehajtásának további lépéseit. A vonatkozó dokumentumot először 2023-ban mutatták be. Az infrastrukturális minisztérium ezzel kapcsolatban akkor azt közölte, hogy a koncepció kidolgozásába szakértők széles körét, nemzetközi partnereket, az önkormányzati szövetségek képviselőit vonták be, hogy minden álláspontot figyelembe vegyenek.
Olekszandr Kubrakov miniszter szerint a decentralizációs reform „lendületet adott a demokratikus társadalom hatékony és leginkább emberbarát hatalmi intézményének, a helyi önkormányzatnak a kialakításához”.
„Az elmúlt két évben Ukrajna történelmének legnagyobb kihívásaival nézett szembe, s a kistérségek bizonyították hatékonyságukat és ellenálló képességüket. Ezért a decentralizáció még egy teljes körű háború idején is nagyon fontos marad. Az egyik prioritásunk a reform folytatása és elmélyítése” – mondta a tárcavezető.
Az infrastrukturális minisztérium tájékoztatása szerint, a cselekvési terv kulcsfontosságú lépéseket határozott meg a cselekvőképes hromadák kialakításához, többek között: jogszabályi változások (törvénytervezetek a területi közösségek jóváhagyására és közigazgatási központjaik meghatározására vonatkozó szabályozás javításáról; a megszűnt területeken a közhatalom helyreállításának sajátosságairól; a helyi önkormányzatok és a végrehajtó hatóságok közötti hatáskörmegosztásról; a hatóságok és a helyi önkormányzatok társulásai közötti konzultációkra vonatkozó jogalkotási eszközök javításáról; a helyi statisztikákról stb.); a helyi önkormányzati szervek intézményi és pénzügyi kapacitásának javítása; a demokratikus folyamatok fejlesztése és a lakosok széles körű bevonása a helyi döntéshozatalba.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
