Így előzzük meg az ételmérgezést! ● Kárpáti Igaz Szó

A nyári melegben indokolt az óvatosság, ugyanis sok emésztőszervi megbetegedést a romlott ételek elfogyasztása okoz. Megyénkben hetente több tucatnyian fordulnak orvoshoz szalmonella-fertőzéssel, illetve ételmérgezéssel. Idén fokozott veszélyben vagyunk, hisz a forróságon kívül az áramkorlátozások kapcsán sok helyütt használhatatlanná váló hűtőszekrények miatt még nagyobb az esélye annak, hogy ételeink megromlanak és súlyos mérgezést okoznak.

Magyar Tímea

– A nyári hónapokra jellemző betegségek között első helyen áll a szalmonella, amelyet leggyakrabban fertőzött tyúk-, vagy kacsatojás fogyasztásakor kaphatunk el. Ezért a meleg évszakban érdemes kerülni a nyers tojást is tartalmazó ételek fogyasztását. Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva ugyancsak gondot okoz a nagy melegben a vérhas, a rotavírus- és enterovírus-fertőzés – mondta el lapunknak Szvitlana Giba, az egészségügyi minisztérium Kárpátaljai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ veszélyfigyelő és elhárító osztályának megbízott vezetője. – Az akut bélfertőzések mérgezés jeleivel és a gyomor-bél traktus károsodásával jelentkeznek.

Kórokozói sokáig megmaradnak a talajban, vízben, bútorokon és egyéb tárgyakon, élelmiszerekben, magas hőmérsékletnél rendkívül gyorsan elszaporodnak a tejtermékekben, a darált húsban, zselében, a vízben.

A szakember elmondása szerint a bélfertőzések kórokozói élelmiszerrel, vízzel vagy piszkos kézzel jutnak be az egészséges ember szervezetébe. Leggyakrabban a készételek, a tej és tejtermékek, a félkész édesipari termékek a bélfertőzés okozói. Például vérhas nyers, forralatlan tej, sajt vagy tejföl elfogyasztása után fordulhat elő. A coli baktérium rossz minőségű kefirrel vagy joghurttal együtt jut az emberi szervezetbe, a staphylococcus fertőzés jól érzi magát a romlott, krémes süteményekben, a szalmonellózis kórokozói bármilyen szennyezett termékkel – csirkehús és tojás, főtt kolbász, virsli, rosszul mosott vagy szennyezett vízzel mosott zöldségek – bejuthatnak. Azért veszélyesek ezek a kórokozók, mivel szaporodásuk során nem befolyásolják a termék ízét.

– Az ételmérgezés többnyire hirtelen csap le. A legtöbb csoportos fertőzés és ételmérgezés vendégségek, ünnepségek után következik be. Az akut bélfertőzések előfordulásának fő oka a személyi higiénia, a főzési technológia, a nyersanyagok és készételek alapvető tárolási feltételeinek be nem tartása, a kórokozót tartalmazó, rossz minőségű élelmiszerek fogyasztása. Az ételmérgezés és az akut bélfertőzések megelőzése érdekében a következő megelőző intézkedéseket ajánlom betartani:

• ne fogyasszunk olyan termékeket, italokat, amelyeknél felmerül a gyanú, hogy rossz minőségűek, lejárt a szavatosságuk;
• ne vigyünk magunkkal romlandó terméket utazásra, nyaralásra (kolbász, tejtermék, kulináris, cukrászkrémtermék vagy egyéb, tárolás közben hűtést igénylő termék);
• a romlandó termékeket csak hűtőszekrényben tároljuk, ezek szavatossági idejét feltétlenül tartsuk be;
• élelmiszerek vásárlásakor ügyeljen a tárolási feltételekre. Az élelmiszereket csak a csomagoláson feltüntetett módon és hőmérsékleti viszonyok között, valamint a gyártó által meghatározott időtartamon belül tároljuk;
• a piacon vásárolt tejet felhasználás előtt fel kell forralni, előzetes hőkezelés nélkül ne használjunk saját erjesztésű tejet és sajtot belőle;
• ne fogyasszunk olyan gombákat, erdei bogyókat, gyógynövényeket és egyéb növényeket, amelyeket nem ismerünk;
• kerüljük a több alapanyagból álló, kellően nem hőkezelt ételek készítését (pástétomok, hússaláták stb.);
• ne készítsünk egyszerre nagy adag ételt, célszerű az elkészített ételeket azonnal felhasználni (a készételek hideg nélküli tárolása nem haladhatja meg a két órát);
• zöldségek, gyümölcsök, bogyók fogyasztásakor azokat alaposan le kell mosni, gyermekeknek adva, előbb forrásban lévő vízzel öntsük le;
• ne használjunk folyókból, tavakból, ismeretlen földalatti vízforrásokból származó vizet ivásra, főzésre és mosogatásra,
• iváshoz és főzéshez csak központi vízhálózatból származó vizet, forralt vagy palackozott ivóvizet használjunk;
• mindig mossunk kezet szappannal az étel elkészítése és elfogyasztása előtt;
• az ételeket, közvetlenül fogyasztás előtt forraljuk, pároljuk és süssük meg. Az ételmaradékot felhasználás előtt másnap fel kell főzni vagy párolni kell;
• a nyers és a főtt termékeket az étel elkészítéskor külön kell feldolgozni, az asztalt, vágódeszkákat, késeket, húsdarálót (turmixgép, konyhai robotgép stb.) alaposan le kell mosni, és a nyers termékekkel végzett munka után forrásban lévő vízzel le kell forrázni;
• csak hivatalosan kijelölt rekreációs területeken és megfelelően felszerelt strandokon ússzunk; ha víztározókban és medencében fürdünk, kerüljük el, hogy a víz a szánkba jusson.
• védje az élelmiszereket a rovaroktól, rágcsálóktól és más állatoktól. A termékek megbízható védelme érdekében tárolja azokat szorosan lezárt dobozokban (konténerekben).

Ezen egyszerű szabályok és tippek betartása segít elkerülni a betegségeket, megőrizni saját és szeretteink egészségét – hívja fel a figyelmet a szakember.

Mikor kell ételmérgezésre gyanakodnunk, kérdeztük Elvira Turjanica ungvári gasztroenterológust.

– Az ételmérgezés különböző tünetekkel jelentkezhet. Pár órával az étel elfogyasztása után enyhébb esetben hasfájás, gyomortáji görcsök, hányinger, súlyosabb esetben hányás, láz jelzi. Bizonyos csak a beleket bántják: ilyenkor általában fél, egy nap lappangási idő után jelentkezik a haspuffadás és a hasmenés. A gyengébb immunrendszerű embereknél a fertőzés a véráramon keresztül az egész szervezetet érintheti, és súlyos, akár életveszélyes tüneteket okozhat. Ezen túlmenően a nagyfokú folyadékvesztés, étvágytalanság a nyári hőséggel kombinálva komoly kiszáradást is okozhat, főként csecsemőknél és idős betegeknél – figyelmeztet a szakember.

– Mi a teendő, ha mégis megtörténik a baj?

– Az enyhe hasmenéses tünetek egy-két nap alatt általában maguktól rendeződnek. Gyógyszer szedése nem szükséges, azonban a folyadékpótlásról gondoskodni kell. Súlyosabb tünetek (hányás, láz, gyakori vagy véres hasmenés) esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Enyhe tünetek észlelésekor is javasolt a háziorvos felkeresése, hiszen az egyedi megbetegedés akár egy kiterjedt járványnak vagy tömeges ételfertőzésnek a része is lehet – ajánlja a szakember.