„Nyugi dagi nyugi, nemcsak foci van a világon” – mondta Kazal László (1911– 1983) színész, énekes, dalszerző, a múlt század egyik legkedveltebb komikusa a hatvanas évek közepén egy kabaré magánszámban.
Csupán azon szerencsés futballimádók miatt, akiknek a XX. század azon időszaka már (sport)történelem, idézem fel: abban az időben , az Aranycsapatot követő generációban, olyan játékosok varázsolták el a fekete-fehét képernyők előtt őrjöngőket, mint Albert, Göröcs, Fazekas, Ihász, Zámbó, Rákosi… S a válogatott az 1966-os foci világbajnokságon, Angliában ugyan Portugália ellen vereséggel kezdett, de ( Bene, Farkas és Mészöly találatával ) 3:1-re verte a brazilokat, majd a bolgárok legyőzése negyeddöntőt ért. Ott a szovjetek elleni 1:2 a menetelés végét jelentette. Igaz, akkor még senki nem sejthette, hogy pontosan két évtized múltán a magyar labdarúgás olyan mélyre jut, hogy Végh Antal meghatározhatatlan műfajú kötetében azt a diagnózist állította fel: Gyógyít6atlan.
Szerencsére a látlelet tévesnek bizonyult, hisz a magyar foci az utóbbi évtizedben határozottan a gyógyulás jeleit produkálja.
„A foci a világon a legfontosabb nem fontos dolog” – állapította meg egy interjúban Kele János. A futballelemző ezt a következtetést akár az ukrán válogatott Európa-bajnoki szerepléséből, illetve az azt követő szurkolói és szakmai berkekben elhatalmasodó már-már lincshangulatból is levonhatta volna. Pedig a kék-sárgák a csoportmérkőzéseken négy pontot szereztek, amivel akármelyik négyesből vígan bemasírozhattak volna az egyenes kieséses szakaszba…
Annyi, álláspontom szerint, igaztalan bírálatot, amennyit a szakmai stáb és a játékosok kaptak, régen hallott a világ sporteseménnyel kapcsolatban.
Úgy tűnik, hogy az ukrán média egy része valahogy nem vevő a sikerekre. Ezért tisztelettel felhívom a figyelmet: Jaroszlava Mahucsih, a budapesti atlétikai világbajnokságon győztes magasugró, megjavította a sportág majdnem 37 éves világrekordját. A 22 éves ukrán versenyző 2,10 métert ugrott a párizsi Gyémánt Liga versenyen. Ezzel megdöntötte a bolgár Sztefka Kosztadinova 1987. augusztus 30-án, a római Olimpiai Stadionban, a második atlétikai világbajnokságon felállított 2,09 méteres csúcsát.
Szóval. Nemcsak foci, magasugrás is van a világon.
No meg sok más egyéb.
