Annak ellenére, hogy az ország háborúban áll, az ukrán kormány merész lépést tett, amikor elfogadott egy hároméves költségvetési nyilatkozatot, amely nem csak a főbb makrogazdasági mutatókat, hanem az elkövetkező évek költségvetési kereteit is rögzíti. De milyen gazdasági mutatókra számíthatunk?
Bujdosó Ivett
Június végén a kormány jóváhagyta a következő három évre vonatkozó költségvetési nyilatkozatot. Ez a dokumentum a középtávú költségvetési tervezés alapján, és kiindulópontként szolgált az 2025-2027 közötti időszak költségvetéseihez.
Ez a második ilyen nyilatkozat Ukrajna történetében, noha a kormánynak évente kellene ilyet készítenie 2019 óta. A középtávú költségvetési tervezés megvalósítását politikai okok, a pandémia és a háború is akadályozták.
A nyilatkozat tartalmazza a kormány előrejelzéseit a GDP növekedésére, a minimálbér és nyugdíj mértékére, valamint a hrivnya árfolyamára vonatkozóan. A dokumentumot még májusban kellett volna benyújtani a parlament elé, ám a támogatókkal folytatott konzultációk miatt ez nem történt meg.
Makrogazdasági mutatók változása
A gazdasági minisztérium várakozásai szerint a nominális GDP 2025-ben 8,5 billió hrivnyát tesz majd ki, és 2027-re 11,8 billió hrivnyára nő. Ez a növekedés a beruházási kereslet növekedésének, a romokban heverő létesítmények helyreállításának lesz köszönhető.
A reál GDP az előrejelzések szerint az energetikai infrastruktúrában történt pusztítás miatt 2025-ben csupán 2,7 százalékkal nő. Azonban a növekedés üteme felgyorsul: 2026-ban 7,5, 2027-ben pedig 6,2 százalékkal nő, köszönhetően a biztonsági kockázatok csökkenésének, a teljes logisztika helyreállításának és a gazdaság fokozatos, stabil növekedésének.
A 2025-2027 közötti időszakban az infláció átlagosan 8,6 százalékos lesz. Az áremelkedés várhatóan a bonyolult biztonsági és migrációs helyzet, valamint a nemzetközi segítséggel kapcsolatos bizonytalanság miatt következik be.
A kereskedelmi mérleg hiánya előreláthatólag megmarad a jelentős importigény és az exportlehetőségek korlátozottsága miatt. Azonban a kormány radikális egyensúlyjavulást vár: 2025-ben 40,7 milliárd dollárról 2027-re 21,1 milliárd dollárra csökkenhet a hiány.
A kormány tervei szerint a hrivnya árfolyama fokozatosan gyengül: 2025-ben 45 hrivnya/dollár, 2027-re pedig 46,4 hrivnya/dollár lesz.
A költségvetési nyilatkozatban a megélhetési minimum és a minimálbér mértékét a következő három évre a 2024 végén érvényben lévő mutatón rögzítették. Ez a döntés a megtakarításra irányul, de a magas infláció figyelembevételével csökkentheti a legsebezhetőbb rétegek vásárlóerejét.
Honnan lesz pénz?
A kormány előrejelzése szerint a költségvetési bevételek 2024-ben 1,8 billió hrivnyáról 2027-re 3,1 billió hrivnyára nőnek. A javak nagy részét az adók biztosítják majd, amelyek szerepe fokozatosan növekszik. 2025-2027-ben az állam a GDP 22 százalékát szedné be adó formájában, szemben a 2023-as év 18,5 százalékával és a 2024-es 20,6 százalékkal.
Az adóbevételek növelését a jövedéki adókulcsok emelésével és a személyi jövedelemadó egy részének önkormányzati büdzséből államiba történő átvezetésével tervezik megvalósítani. Ezen kívül szigorítani kívánják az alkohol- és dohánytermékek forgalmának ellenőrzését, bevezetnék az üdítőitalokra kivetett jövedéki adót, és megreformálnák a katonai adót.
A kormány a főbb adók (általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, társasági adó) kulcsait változatlanul hagyta a költségvetési nyilatkozatban. Ugyanakkor bejelentettek egy „további intézkedéscsomag kidolgozását, amely évente körülbelül 340 milliárd hrivnyával támogatná az államháztartást”. Ezek az intézkedések magukba foglalhatják a főbb adókulcsok növelését, amelyek jelenleg nincsenek a dokumentumban.
Az állam emellett minden évben 218,6 milliárd hrivnya nem adójellegű bevételre is számít.
Védelmi és újjáépítési kiadások
A költségvetési kiadások 2025-2027 között átlagosan 4 billió hrivnyát tesznek ki, szemben a 2024-es 3,3 billió hrivnyával. Ebből körülbelül 50 százalékot a biztonsági és védelmi szektorra, 23,9 százalékot az általános kormányzati funkciók fedezésére és 12,2 százalékot a szociális szférára fordítanának.
2025-ben a védelmi kiadások az összes kiadás 57,2 százalékát, azaz 2,2 billió hrivnyát tesznek ki. Közvetlenül a védelmi minisztérium számára 1,56 billió hrivnyát különítenek el, ami 34 százalékkal több, mint a 2024-es terv (amely még változhat).
A védelmi kiadások növekedése elsősorban a magasabb mobilizációs intenzitással (a védelmi minisztérium teljes finanszírozásának 60 százaléka a katonák bérére megy) és a katonai technika és fegyverek potenciálisan aktívabb beszerzésével függ össze. A 2025-ös évben a legtöbb védelmi struktúra esetében megfigyelhető a finanszírozás növekedése.
2026-2027-ben az alapvető nem védelmi kiadások a 2025-ös szinten maradnak. Azonban vannak kivételek, ilyen a helyreállítási alap és az infrastrukturális minisztérium számára tervezett összegek. Ezek a változások arra utalhatnak, hogy a kormány 2026-2027-ben a háború végére vagy legalábbis a harcok intenzitásának csökkenésére és az újjáépítés megkezdésének lehetőségére számít. Ugyanakkor marad némi mozgástér: szükség esetén az úthálózat kiadásait átirányíthatják védelmi célokra.
Egyre kevesebb jut szociális kiadásokra
Az elkövetkező három évben a kormány a szociális védelmi rendszer, a veteránok támogatása, az oktatás és tudomány, az egészségügy, az ifjúság és sport, valamint a kultúra finanszírozásának csökkentését tervezi. Ezek a változások a háború és a nagyszabású migráció által okozott gazdasági és demográfiai kihívásokat tükrözik.
A kormány 2025-ben a szociális kiadásokat 9,6 százalékkal, 425 milliárd hrivnyára csökkentené. Ez az összeg nem változna 2026-2027-ben sem.
A Nyugdíjalap továbbra is függ majd az állami költségvetéstől, bár a kormány tervezi a finanszírozásának csökkentését és saját bevételeinek növelését. Emellett tervezik a nyugdíjrendszer igazságosabbá tételét célzó reformok végrehajtását és egységes elvek bevezetését a nyugdíjak számítására.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
