Legutóbbi KISZó-kérdésünk megfogalmazásakor arra voltunk kíváncsiak, vajon hozhat-e áttörést a kétoldalú kapcsolatokban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijevi találkozója. Olvasóink nem bizonyultak túl optimistának. A válaszadók többsége (78%) nem számít arra, hogy belátható időn belül normalizálódnak a Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatok. A kérdésre válaszolók közül mindössze kilencen(!) bíztak a problémák gyors és pozitív rendezésében.
Szabó Sándor
Mint ahogy arról már korábban is beszámoltunk, az ukrán elnök és a magyar miniszterelnök a közös sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kétoldalú kapcsolatokról szóló megállapodás kidolgozásában egyeztek meg, ami megoldja a közös problémákat. A kijevi találkozó után mindketten hangsúlyozták, hogy a találkozó fontos lépés volt a hosszú időn át felhalmozódott problémák megoldásában.
– Minden, amiről ma beszéltünk, alapjául szolgál egy államaink közötti jövőbeli kétoldalú dokumentumnak, amely kapcsolatunk minden szegmensét szabályozni fogja, és kölcsönösen előnyös lesz mindkét országnak – fogalmazott az ukrán elnök. Hozzáfűzte, ez a megállapodás lehetővé fogja tenni, hogy az európai egység minden pozitívumát Ukrajnában is élvezhessék.
Orbán Viktor azt mondta, olyan megállapodást kötnek Ukrajnával, amilyet Magyarország más szomszédokkal már megkötött. A magyar miniszterelnök üdvözölte az ukrán kormány erőfeszítéseit, amit a magyar kisebbség diszkriminációja ellen tett. A magyar vezető konstruktívnak értékelte a tárgyalásokat a kétoldalú kérdésekről, hozzátéve, ideje volt, hogy megtörténjen a találkozó, mert számos olyan ügy van, amely rendezést kíván, és amelyről sokat tárgyaltak és vitatkoztak az elmúlt években.
– A múlt vitáit megpróbáljuk magunk mögött hagyni, és az előttünk álló időszakra összpontosítunk – hangsúlyozta Orbán Viktor a találkozó után. Volodimir Zelenszkij egy sajtótájékoztatón is kitért Orbán Viktor ukrajnai látogatására. Az ukrán elnök pozitívan értékelte a magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat és a két ország közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát hangsúlyozta. Zelenszkij előrelépésnek nevezte, hogy a találkozóra Ukrajnában került sor. Hozzátette azt is: Szomszédok vagyunk. Nem állunk háborúban a magyarokkal. Kiemelte, erős, baráti viszonyt kell kialakítania a két országnak, de legalábbis pragmatikusat. Zelenszkij véleménye szerint Orbán Viktor ukrajnai látogatása korrekt volt.
A témával kapcsolatban a kárpátaljai születésű Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját kérdeztük.
– A nemzetközi környezet változása sok szempontból hozzájárult ahhoz, hogy a két ország kapcsolata javulni kezdett
– fogalmazott a kutató. – Úgy tűnik, akár elérhető közelségbe kerülhet Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása, Kijev szempontjából pedig most különösen nagy jelentősége lehet annak, hogy eredményeket tudjon felmutatni a nemzetközi színtéren. Így érthető, ha az ukrán vezetés igyekszik mielőbb elhárítani a formális akadályokat európai integrációja útjából, és hosszú évekig tartó viták után végül hajlandó teljesíteni Budapest nemzetiségi jogokkal kapcsolatos elvárásait. Magyarország szempontjából pedig az Európai Unió soros elnökségének átvétele jelentett olyan változást – Ukrajna növekvő kompromisszumkészsége mellett –, ami indokolttá tette az eddig elmaradt legmagasabb szintű találkozót.
Kosztur András kiemelte, hogy
a kárpátaljai magyarság számára kétségkívül az lenne a legnagyobb hozadéka a két ország közötti viszony javulásának, ha Ukrajna jelzett szándékainak megfelelően helyreállítaná a közösség oktatási és nyelvi reformok előtt élvezett jogait.
– Ezek egy részére már korábban, több lépésben sor került, így még ha most gyorsan rendeződnének is a kárpátaljai magyarságot érintő problémák, valójában egy hosszú folyamat zárószakaszáról beszélhetünk – közölte a szakértő. Hozzátette: a két ország közötti bizalmi viszony helyreállítása szempontjából is ennek lehet döntő jelentősége, hiszen az elmúlt években a magyar–ukrán viszony elmérgesedéséhez elsősorban a kárpátaljai magyarság helyzetét érintő viták vezettek. A problémák rendeződése után természetesen még maradnak nyitott kérdések, hiszen Ukrajna EU-hoz való közeledése gazdasági természetű nézetkülönbségeket is felvet majd, a nemzetiségi jogok helyreállítása azonban az elvi akadályokat elháríthatja a kétoldalú kapcsolatok rendezésének útjából.
Kosztur András továbbá megjegyezte, hogy nem elhanyagolható a két ország háborúval kapcsolatos álláspontját érintő különbség sem, amely szintén okot ad a kölcsönös bizalmatlanságra, a legutóbbi találkozó azonban ezen a téren is javulást hozhat, hiszen – mint fogalmazott – a felek nyíltan, személyesen tudták egymás elé tárni szempontjaikat. Az utóbbi időben ráadásul mind az ukrán vezetés, mind az ukrán társadalom nyitottabbnak tűnik az Oroszországgal való tárgyalások felé.
– Az ukrán–magyar kétoldalú viszonyt illetően annak lehet jelentősége, hogy Kijev elfogadja-e potenciális közvetítőként Magyarországot, ez ugyanis valóban a bizalom helyreállításáról tanúskodna. Az ukrán vezetés egyelőre elzárkózik ettől, azonban közvetítőként csak olyanok tudnak fellépni, akik mindkét féllel megtartották a kommunikációs csatornákat. Ukrajna és Magyarország jövőbeli kapcsolatát illetően pedig természetesen a háború kimenetele, a háború utáni Ukrajna helyzete is meghatározó lehet, ezzel kapcsolatban azonban jelenleg csak találgatni lehetne
– jegyezte meg Kosztur András.
Aktuális KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
