Mozgalmas heteken vagyunk túl az orosz–ukrán háború geopolitikai megközelítésének szempontjából. A svájci békeértekezlet, a magyar miniszterelnök békemissziója, a washingtoni NATO-csúcs, a Donald Trump elleni merénylet, Joe Biden visszalépése, Boris Johnson volt brit miniszterelnök legújabb béketerve és Volodimir Klicsko kijevi városvezető hatalommal szembeni kritikus hangvételű nemzetközi interjúja mind-mind hatással vannak arra, hogy mik történnek a háttérben, a kulisszák mögött.
A svájci békecsúcs ugye nem hozott áttörést. Abban állapodtak meg, hogy még az idén folytatják a diplomáciai erőfeszítéseket, s a második ilyen találkozón szeretnék Oroszországot is az asztal mellett tudni, de Moszkvában elsőre elutasították ezt az invitálást.
Orbán Viktor kijevi, moszkvai, pekingi és washingtoni körutazását sokan kritikával illették, holott a szemben álló felek közötti kommunikációs csatornák fenntartása létfontosságú ahhoz, hogy elkerülhető legyen a mostaninál is vészesebb eszkaláció. A magyar kormányfő elemzésének legijesztőbb pontja az, amiben leszögezi: jelenleg sem Moszkva, sem pedig Kijev nem érdekelt a háború lezárásában.
Az idei NATO-csúcs Ukrajna szempontjából ugyanazt hozta, mint a tavalyi vilniusi összejövetel. Szépen becsomagolt ígéreteket. Erre mondják: nesze semmi, fogd meg jól…
Az amerikai elnökválasztási kampány súlyos történései már jóval izgalmasabb témát jelentenek az elemzőknek. Miután Donald Trump életére törtek, a vele szemben helyezkedő demokratáknak nem maradt más esélyük, mint visszaléptetni a fáradó Joe Bident. Egy új jelölttel friss lendületet vehet a kampány. A kijevi vezetés nehéz helyzetben van. 2020-ban dobták Trump csapatát, s teljesen behódoltak Bidenéknek, az elnöki família viselt ukrajnai dolgait is elfedték a jó kapcsolatok érdekében. Ám mi lesz, ha fordul a kocka, és visszatér az a Trump, aki folyamatosan azt hangsúlyozza, megválasztása esetén még azelőtt véget vet az ukrajnai háborúnak, hogy ismét beköltözne a Fehér Házba. A kijevi elnöki irodában komolyan készülnek erre az eshetőségre. Ezt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a múlt héten tető alá hoztak egy telefonbeszélgetést az ukrán államfő és a fülön lőtt milliárdos között. Joe Biden visszalépése valahol jól is jött most Kijevnek. A sajtó tele volt olyan hírekkel, hogy Ukrajnának nyár végén, ősz elején egy erőteljes ellentámadással kellene segíteni Biden kampányát, de ez a megállapodás most okafogyottá válhat, s a Trumphoz való közeledés sem lesz olyan kínos, mintha az „öreg” versenyben maradt volna.
És akkor elérkeztünk ahhoz a volt brit miniszterelnökhöz, akinek számottevő szerepe volt abban, hogy 2022 áprilisában zsákutcába futott az isztambuli békekeresés. Boris Johnson akkor arra biztatta az ukrán vezetést, hogy harcoljanak a végsőkig. Bő két évvel később már másként látja a helyzetet. Legújabb dolgozatában arról értekezik, hogy a 2022. február 24-i határok visszaállítása lehetne a kiindulópont a béketeremtés szempontjából. Javaslata szerint Ukrajnának vissza kellene adni az orosz kisebbséget korábban megillető nyelvi jogokat, cserébe Kijevet felvehetnék az EU-ba és a NATO-ba, ami komoly biztonsági garanciákat jelentene számára a jövőben. Adódik a kérdés, ha Ukrajna lemond saját területeiről, akkor miért kellett meghalnia több tízezer embernek?… Merthogy a johnsoni javaslatot
azonnal a háború kitörése után életbe lehetett volna léptetni.
Ezt a témát boncolgatja az a Klicsko-interjú is, amit a profi bokszbajnokból lett főpolgármester adott az olasz Corriere della Serának. Ebben arra emlékeztet, hogy a területek feladása sokak számára megengedhetetlen, egy ilyen döntést az államfő egymaga nem hozhat meg, a tárgyban referendumot kellene tartani. Szerinte egy ilyen döntés politikai öngyilkossághoz vezet. Azt se feledjük el, jelenleg egyetlen ukrán vezető sem bocsátkozhat semmilyen tárgyalásba az agresszor állammal, mert ez Ukrajnában törvényileg tilos és államellenes cselekménynek minősül. Volodimir Klicsko az elnök kezében összpontosuló brutális hatalmat is kifogásolta, szerinte Izraelhez hasonlóan Ukrajnában is egységkormányt kellett volna életre hívni, miután Oroszország hadüzenet nélkül megtámadta az országot.
S hogy a fentebb vázolt nagypolitikai rezdülések után mi várható a harctéren? Továbbra sincs senki, aki ezt pontosan tudná. Ám ha a diplomácia tétlen marad, akkor garantáltan tovább sodródunk majd a harmadik világháború irányába. A november elejére kitűzött amerikai elnökválasztás kimenetele döntően befolyásolhatja a háború alakulását, de hogy az addig hátralévő hónapokban mi történik majd, az nagyon nem mellékes. Legyen béke!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
