A háború óta Ukrajnában jelentős növekedést tapasztalnak a doktori képzésre jelentkezők számában. Különösen magas a 30 év feletti férfiak aránya. Ez a jelenség az oktatási minisztériumban is felvetette a kérdést, hogy milyen motivációk állhatnak a háttérben, ezért változásokat eszközöltek a felvételi szabályokban.
„A statisztikák szerint 2022-től kezdve az addig átlagosan évente 7-8 ezer főre tehető doktori hallgatói létszám hirtelen megugrott. Akkor még a hadköteles korú férfi jelentkezők száma nem haladta meg a 33 százalékot. A háború első évében azonban több mint 15 ezer jelentkezőt regisztráltak, ebből 9,7 ezer volt a 25 év feletti férfi, közülük 7 ezren pedig 30 felettiek.
2023-ban ez a szám tovább nőtt, 18,8 ezer jelentkező közül 13,5 ezer esett ebbe a kategóriába.
Az idén az egységes felvételi vizsgákra (amely a mesterképzésre jelentkezőknek is kötelező) több mint 246 ezer személy jelentkezett. 79 százalékuk férfi. Doktori képzésre 91 561 ember pályázik. Ezt a minisztérium „minden idők rekordjának” nevezte.
A többség a doktori képzést „használta” a katonai szolgálat elkerülésére. Erre reagálva az oktatási minisztérium az idén bevezette, hogy
esti vagy levelező képzésre csakis önköltségen lehet jelentkezni, amely nem jogosít fel a katonai szolgálat alóli felmentésre.
Annak érdekében viszont, hogy ne vegyék el a „valódi”, motivált jelentkezők kedvét és lehetőségét a felvételire, az állami ösztöndíjas helyek számát jelentősen, 3 200-ról 7 000-re növelték. A jelentkezőnek kötelező egységes felvételi vizsgát is le kell tenni, amely ponthatárát szintén felemelték: legalább 160 pontot kell szerezniük a felvételin, hogy bejussanak, ami biztosítja, hogy csak a legmotiváltabb és legtehetségesebb jelentkezők kapjanak helyet (és felmentést). Az új rendelet szerint tehát már csak a doktori képzésben nappali tagozaton és állami ösztöndíjasként részt vevők kapnak felmentést.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
