Az ukrán lakosság jelentős része, csaknem 44 százaléka úgy véli, hogy itt az ideje a béketárgyalások megkezdésének Oroszországgal – derül ki a Razumkov Központ felméréséből. Az eredmények azt mutatják, hogy egyre többen támogatják a diplomáciai megoldást, bár a feltételek körüli viták továbbra is élesek. Legutóbbi KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, alternatív reakciógombos véleményszavazásunkon ugyanerre a kérdésre vártuk a választ olvasóinktól Facebook-oldalunkon.
Szabó Sándor
Nem reprezentatív felmérésünk teljesen más eredményt hozott. A válaszadók 99,6 százaléka (526 Facebook-felhasználó) elérkezettnek látja a béketárgyalások megkezdését, mindössze 0,4 százalék, azaz két olvasónk gondolja úgy, hogy folytatni kell a háborút.
A Razumkov Központ felmérése szerint az ukránok körében növekszik a tárgyalások iránti igény. 2023 májusában még csak 23% támogatta a béketárgyalások megkezdését, mostanra ez az arány majdnem megduplázódott.
A felmérés adatai alapján regionális eltérések is megfigyelhetők. A dél-ukrajnai válaszadók 60 százaléka támogatja a tárgyalásokat, míg Nyugat-Ukrajnában ez az arány 35 százalék, míg Kelet-Ukrajnában a válaszadók egyharmada ért ezzel egyet. Bár sokan támogatják a tárgyalásokat, a válaszadók túlnyomó többsége (83 százalék) ellenzi az ukrán csapatok kivonását Donyeckből, Luhanszkból, Zaporizzsjából és Herszonból – ezek azok a területek, amelyeket Oroszország 2022 októberében illegálisan annektált.
Emellett a megkérdezettek 76 százaléka úgy véli: Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját feltételei szerint lenne hajlandó békemegállapodást kötni.
A válaszadók jelentős része továbbra is abban hisz, hogy Ukrajna katonailag győzedelmeskedhet Oroszország felett. Több mint fele (51 százalék) szerint az 1991-es határokhoz való visszatérés – amely magában foglalná mind a négy részben megszállt régiót és a Krímet – lenne a békemegállapodás minimális feltétele.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérése szerint egy év alatt háromszorosára nőtt, és immár 32 százalék azoknak az aránya, akik hajlandók lennének területi engedményekre a háború mielőbbi befejezése érdekében. A kutatás során három potenciális békecsomagról kérdezték a résztvevőket. A felmérés adataiból kiderült, hogy jelenleg megszállt területek felszabadításának és a NATO-csatlakozás elhalasztásával, de az EU-csatlakozással járó lehetőséget 38 százalék támogatja, viszont a többség (54 százalék) számára ez a lehetőség kategorikusan elfogadhatatlan. Ha ehhez a csomaghoz Ukrajna NATO-tagsága is párosul, akkor 47 százalékra nő a támogatók száma. Amennyiben pedig Herszon és Zaporizzsja megye is visszakerülne Kijev ellenőrzése alá, akkor 57 százalék beleegyezne egy ilyen forgaókönyvbe (bár többnyire „nehéz kompromisszumként”, hiszen a többi terület továbbra is orosz kézen maradna).
Aktuális KISZó-kérdésünk:
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
