Augusztus 20-án a beregszászi Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus plébániatemplomban minden évben Szent István-napi misét tartanak, és az új kenyeret is megszentelik, megszegik. Az ünnepi misén Molnár János plébános, püspöki helynök apostoli szent királyunkról szólt.
Hegedűs Csilla
– Mi nem csak államalapítóként gondolunk Szent István királyunkra, hanem apostoli királynak, egyházszervezőnek is nevezzük őt. Ugyanis amikor elkezdte az ő uralkodását, és Rómában megkapta a koronát, azzal a szentszéktől megkapta a jogot és megbízást arra is, hogy országában megszervezze az egyházat. Tehát Szent Istvánra hárult az a feladat, hogy az egyházmegyéket, az egyház struktúráit, kolostorokat, monostorokat kialakítsa, és ez által a keresztény élet elinduljon az ő országában. István király negyven évig tartó uralkodása alatt tíz egyházmegyét szervezett, a magyar népet kereszténnyé tette – hangsúlyozta Molnár János. – Ezer év telt el azóta, és lám, a kereszténység még mindig fennmaradt.
Erre a magyarázatot és a választ a mai evangélium adja, amikor az okos emberről beszél. Arról az okos emberről, aki mielőtt elkezdi építeni a házát, erős alapot választ, és arra húzza a falakat.
Amikor István király építette az országot, ehhez neki is alapot kellett találnia, ő ezt az alapot az evangéliumban, a krisztusi tanításban és a keresztény erkölcsökben találta meg. Ezekre helyezte és építette az ő országát, és ezeknek az örök értékeknek köszönhető az, hogy mindaz, amit ő képviselt, amit fontosnak tartott, az ma is megvan.
Tehát ezer év igazolja azt, hogy amikor Szent István az evangéliumot választotta, egy olyan biztos szikla alapot választott népe számára, amely hisszük, hogy a következő évezredekben is megőriz.
A szentmise második részében megáldásra és megszegésre került az új kenyér. Molnár János plébános ezzel kapcsolatban elmondta, a Szent István-napi ünnepélyhez hozzátartozik a hálaadás az új kenyérért.
– Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kenyér valamiképpen a nemzetünket is jelképezi, hiszen a búzát megőrlik, a lisztet összegyúrják és megsütik.
A búzaszemek külön-külön gyengék, viszont a kenyérben egységet alkotnak.
Magyar népünket a szentlélek vize itatott át, a megpróbáltatások, a történelem viharai összegyúrtak, a szenvedés sokszor kiégetett, megsütött, és így lettünk egy néppé, egy egységgé, tehát a kenyér csodálatosan szimbolizálja a népünket is – fogalmazott a püspöki helynök.
Akármilyen szép, hagyományos ünnepet ülünk, nem feledkezhetünk meg jelenlegi helyzetünkről. A fogyatkozás, az elvándorlás sajnos Isten házában is látszódott, foghíjasak a sorok, üresebb a tér…
– Sajnos sokan elmentek, hiányoznak a közösségünkből. De úgy érzem, mindmáig
egyetlen üzenete van a Szent István-napi megemlékezésnek, mégpedig az, hogy soha nem szabad feladni.
Valóban nehéz helyzetben van a népünk, mint ahogy számos alkalommal volt már a történelem folyamán, de amíg hittel kitartott, és a Szent Istváni értékekhez ragaszkodott, addig mindig sikerült újjá születni. Mert hisszük azt, hogy a Golgota keresztje után ott van a feltámadásnak az öröme, és biztos, hogy a mostani nehéz, Golgotai kereszt időszaka után felvirrad majd ránk a feltámadás öröme – zárta szavait a plébános.
Az ünnepi szentmise végén Molnár János megszentelte, majd Isten áldását kérte a nemzeti szalaggal átkötött új kenyérre, amely az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. A beregszászi Szerb pékség által biztosított kenyérből mindenki kapott egy szeletet.
A hívek a templom előtt együtt elénekelték a Himnuszt, s a templomkeret díszítő Szent István király mellszobrát is megkoszorúzták.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
