Ukrajnában javában zajlik a gabonafélék, a hüvelyesek és az olajos növények betakarítása. Az agrárminisztérium adatai szerint július 18-ig Ukrajnában 4 403,25 ezer hektáron arattak már le gabonát, hüvelyes és olajos növényeket. Összesen 15,7 millió tonna új termést takarítottak be. A háborús viszontagságok és a kedvezőtlen időjárás azonban negatív hatással voltak az idei terméshozamra. Ukrajna idei kukoricatermése például 20-21 millió tonnára csökkenhet a tavalyi mintegy 30 millió tonnáról a szárazság miatt.
Varga Brigitta
A Kárpáti Igaz Szó közösségi oldalán feltett kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink szerint megérte-e az idén vetni és aratni. Válaszadóink többsége nemmel felelt reakciógombos szavazásunkra. Arról, hogy miként alakul az idei vetési szezon, illetve milyen termésre számíthatunk Kárpátalján, Molnár Ildikó, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ falugazdásza, a Pro Agricultura Carpatika munkatársa számolt be.
– A háború miatt sokak számára veszteségessé vált a gazdálkodás. A hrivnya gyengélkedése miatt az árak az egekbe szöktek. Ennek következtében sokan nem tudtak megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmagot beszerezni, vagy épp a növényvédő szereken takarékoskodtak, ami bizony meglátszik az idei termésen. A 2021-ben több mint 70 százalékkal emelkedett műtrágya ára. Ráadásul ezek többsége mind orosz vagy fehérorosz szer volt, amit most szinte lehetetlenség beszerezni. Két évvel később ugyan stabilizálódott az ára, a korábbi 2000 hrivnya helyett már 900 és 1000 hrivnyáért is kapható volt egy zsák fehérműtrágya, ennek ellenére a termelők már nem tértek vissza ennek a használatához, hanem egyéb olcsóbb tápoldatokat és műtrágyapótló szereket használtak. A helyi gazdák konkrétan kizsigerelték a termőföldeket. Ez leginkább a terméshozamban mutatkozik meg.
A szakember elmondta, az időjárási viszonyok is borzolták a gazdák kedélyét. Bár tavasszal a földek, a gyakori esőzések miatt, elegendő vízhez jutottak, most a hőség miatt nagy szárazsággal kell megküzdeniük. Emiatt jóval alacsonyabb lett a terméshozam. A várt hét tonna helyet kevesebb mint két tonna gabonát tudtak csak a gazdák betakarítani egy hektáros földterületről.
– Ha mindez nem lenne elég, a terményárak is nagyot estek. Míg 2020-ban például a búzáért és a kukoricáért kilón ként 5-6 hrivnyát fizettek, a háború kitörését követően volt olyan időszak, hogy csupán 1,20 hrivnyát adtak érte. Most már ennek ára is stabilizálódik, ugyanis megoldódni látszanak a korábban fennálló logisztikai problémák. Most ismét hat hrivnyát kínálnak érte, de ez nem kifizetődő, hisz az infláció miatt a befektetett összeg jóval magasabb. Arról nem is beszélve, hogy az állam jelentősen megemelte a termőföldek után járó adót, míg korábban a gazdáknak pár száz hrivnyát kellett fizetniük egy hektáros földterületért, ennek minimális összege jelenleg 1500 hrivnya. A határsáv engedély bevezetése pedig már úgymond a végső csapás volt, ami visszafogta a termelőket, hisz a magyarság zöme az államhatár 20-30 kilométeres körzetében él. Sokan emiatt teljesen felhagytak a gazdálkodással és csak akkor fognának bele újból, ha beköszöntene a béke.
Molnár Ildikó elárulta, meglátása szerint a kárpátaljai farmerek közel 70-75 százaléka hagyott fel a szántófölfi termesztéssel.
– Ismerek olyan beregszászi családot, mely korábban közel 150 hektáros területen gazdálkodott, ám az idén ebből csak 30 hektár lett bevetve. Sokan elmentek vagy váltottak, kalászosok helyett szóját és napraforgót vetnek, hogy ne álljanak parlagon a földek. Némi reményt ad, hogy az ország belső területeit sokkal nagyobb mértékben sújtja az aszály, mint bennünket, így a mi portékánk talán kelendőbb lesz. Ám amennyiben folytatódik a szárazság, akár 50-60 százalékos termésveszteség is lehet.
Jóval kisebb lehet az idei ukrán kukoricatermés az aszály miatt
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
