A háború kitörése óta több, mint 1,3 millió ukrán menekült érkezett Magyarországra. A nagy részük továbbutazott, de még így is több ezren maradhattak a szomszédos országban. Több százezer ukrajnai menekült érkezett Záhonyon keresztül Magyarországra a közúti határátkelőn, vagy vasúton. A magyaron nagyfokú szolidaritásról tettek tanúbizonyságot. Összefogtak a lakosok, civil és egyházi szervezetek, az önkormányzatok a háború elől menekülőkért. A napokban a vasútállomás közelében Miniszobrot avattak, tisztelegve a magyar nép előtt, amiért a nehéz időkben segítették az Ukrajnából érkezett menekülteket.
Szabó Sándor (Záhony-Ungvár)
A miniszobor egy gyermekjátékot ábrázol – egy homokkőből faragott bőröndön ülő plüssmackót, ahogy a mancsai közé szorítja, így védelmezi kölyök bocsát. A két mackó azokat a felnőtteket és gyermekeket szimbolizálja, akik többnyire nagyon rémülten és elcsigázva, mindössze egy bőrönddel a kezükben érkeztek a városba, ami az első biztos pont volt a számukra. Az alkotást Roman Murnik ungvári szobrászművész készítette, aki továbbviszi az Ungvárról Magyarországra áttelepült Kolodko Mihály szobrászművész által megálmodott miniszobor-kultuszt. A szobrot a Kárpátaljai Jócselekedetek Jótékonysági Alapítvány adományozta Záhony városának.
A szobor felállítását – amelyen az alábbi szöveg szerepel: „Nagy hálával a MAGYAR NÉPNEK, hogy a nehéz időkben sajátjává fogadott minket… …HÁLÁS UKRÁNOK Ungvár – 2024 – Záhony” – Fegyir Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora, a kijelölt budapesti ukrán nagykövet kezdeményezte. A lövészárok professzorként elhíresült egyetemi tanár az avatóünnepségen elmondta, hogy szimbolikus időpontot választottak a szobor leleplezésére.
– Két nappal vagyunk augusztus 20-a, a magyar államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe után és két nap múlva Ukrajnában augusztus 24-én ünneplik az ország függetlenné válásának évfordulóját – emlékeztetett a professzor. – Vitathatatlan, hogy mindkét nemzet számára ez az egyik legfontosabb nemzeti ünnep. A mai alkalom egy kicsinyke hidat szimbolizál a két baráti nép között. Lengyelországban hét város kapta meg a védelmező város státuszt Ukrajnától, amelyek több mint 2 millió ukrán menekültet fogadtak be a teljes körű háború kitörését követően. Ezzel szemben egyetlen magyarországi város nem kapott ilyen kitüntető címet, holott Magyarország több mint 1,3 millió menekültet fogadott. Záhonyba és Budapestre érkezett a legtöbb ukrán menekült. A polgármesterrel folytatott megbeszélés során jeleztem, kezdeményezni fogjuk, hogy Záhony is megkapja ezt a címet.
Fegyir Sándor emlékeztetettet arra, hogy a menekültek és a kárpátaljai katonák továbbra is számos magyarországi támogatásban részesülnek. Rámutatott arra, hogy miközben az Európai Unió számos országában eltörölték az ukrajnai menekültek ingyenes utaztatását, a Budapesti Közlekedési Központ legutóbb 2024. szeptember 30-ig meghosszabbította ezt a lehetőséget közösségi közlekedési járatain az Ukrajnából érkező személyek számára. Az ukrajnai helyzet miatt állampolgárságtól függetlenül díjmentes, úgynevezett szolidaritási jeggyel utazhatnak tovább Záhonyból azok, akik egyértelműen Ukrajnából érkeztek és más magyarországi állomásra tartanak. Hozzátette: a budapesti bejegyzésű Kárpátaljai Sárkányellátó Alapítvány több mint 280 millió forintnyi adománnyal támogatta eddig az ukrán hadseregben szolgáló kárpátaljai magyar nemzetiségű katonákat.
– Ezért is fontosnak tartottuk, hogy a mai avatáson jelen legyen az alapítvány három alapítója Trautmann Balázs, Oláh Mihály és Kerekes-Nagy Gáspár – fogalmazott Fegyir Sándor.
Helmeczi László, Záhony város polgármestere elmondta, hogy a háború kitörését követő első 2-3 hónapban a város egységes közösségként fogadta a menekülteket, a nehéz idők összekovácsolták az itt élőket. Mint megjegyezte ez a tenni akarás mind a mai napig él.
– A vasútállomás mellett jelenleg is működik a menekülteket befogadó központ – mondta a polgármester. – Elsődlegesen nekünk az volt a dolgunk, hogy megnyugtassuk az ide érkezőket, jelezzük, biztonságban vannak és segítsük őket abban, hogy eljussanak az úti céljukhoz. Úgy láttam, hogy ezt minden ide érkező megérezte és bizalommal fordult hozzánk. Remélem ezt a tevékenységet a jövőben is tudjuk folytatni.
Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja azzal kezdte ünnepi beszédét, hogy több mint három évtizede Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét. A diplomata kiemelte, azóta a magyarok és az ukránok jó szomszédként és partnerként tekinthetnek egymásra.
– Az első miniszobrot 14 éve avatták fel Ungváron, akkor az alkotók még nem tudhatták, milyen folyamatokat indítanak el – mondta a főkonzul. – Azóta több mint hatvan alkotás került elhelyezésre a kárpátaljai megyeszékhelyen, de vannak miniszobor Lembergben, Csernovicban és Magyarország több városában. Budapesten számos ilyen alkotás található. Ma Záhony ennek a népes városi közösségnek a sorába illeszkedik ezzel az apró alkotással. Az adományozók célja, hogy emléket állítsanak annak, hogy 2022-ben a magyar emberek nyitott szívvel és szélesre tárt karokkal várták az ukrán menekülteket, mint ahogy teszik ezt mind a mai napig – fogalmazott Bacskai József, aki hozzátette, a menekültek befogadása mellett az ukrán gyermekek táboroztatásából és a sebesült ukrán katonák gyógykezeléséből is kiveszi a részét a magyar állam. Záhony nem csak befogadta a menekülteket, de ebből a városból 22 kamionnyi segélyt indítottak Kárpátaljára, amely nagyban segítette a menekültek ellátását.
Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője, magyar-ukrán baráti csoport vezetője beszédében rámutatott arra, hogy Záhony mellett a lónyai, a beregsurányi, a barabási és a tiszabecsi határátkelőn is érkeztek az ukrán menekültek. Kiemelte, a felsorolt települések minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy megfelelően fogadják az ide érkezőket.
– A határ menti településeken tapasztalt segítségnyújtás az összefogás kiemelkedő példája volt, kellett hozzá az önkormányzatok, a helyi közösségek, a járási hivatal, a megyei kormányhivatal, az egyházi és karitatív szervezetek, valamint természetesen a magyar kormány segítsége – hangsúlyozta a képviselő. – Köztudott, hogy mi, magyarok mindig segítünk a bajbajutottakon, kiváltképp, ha azok a szomszédban élnek. Bizonyítottuk ezt már korábban is, hiszen a nagy tiszai árvizek idején, megtanultuk mit jelent az összefogás ereje. Mindannyiunk számára fontos a szomszédos jó viszony és talán jelképes, hogy pont Záhonyban avathatjuk fel a térség első ilyen alkotását. A két ország közötti megbékélés, a békés együttélés szimbóluma ez a szobor.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
