Az előző hét legfőbb belpolitikai témája a kijevi kormánykeringő volt, élén Dmitro Kuleba külügyminiszter lemondatásával. Denisz Smihal miniszterelnök (egyelőre) megúszta a tisztogatást. Mi értelme volt a minisztercseréknek, miért kellett távoznia Kulebának, mit várhatunk az utódjától?
A kormány átalakítása érdemben aligha változtat meg bármit is. Igazából csak a figyelem elterelésére, az elégedetlenkedő hangok bizonyos szintű csitítására alkalmas. No és persze arra, hogy tovább erősödjék az elnöki iroda már így is nagyon széles körű befolyása. A megüresedett miniszteri posztokra többeket is az elnöki hivatalból „ernyőztettek” át. Például azt az Andrij Szibigát, aki Kulebát váltotta. Szibigát már áprilisban kinevezték Kuleba helyettesének, s azóta várta, hogy megkaphassa a posztot.
A brüsszeli Politico arról ír, hogy Andrij Jermak elnöki irodavezető már hónapok óta készült Kuleba eltávolítására, amiért az túl jó viszonyt ápolt amerikai hivatali partnerével, Anthony Blinkennel. Ám éppen Kuleba szoros beágyazottsága az amerikai külügyminisztériumba akadályozta őt abban, hogy ezt megléphesse. Most azonban, amikor Joe Biden gyakorlatilag már csak egy béna kacsa, s a demokratáknál mindenki az elnökválasztási kampány finisére összpontosít, meglehetett ezt húzni.
A Politicóval szemben a brit The Economist másként okoskodik. Ott úgy látják, hogy Kulebának azért kellett mennie, mert nem volt hajlandó „összepiszkítani a kezét”. Az elnöki irodában úgy ítélték meg, hogy Kuleba túl kimért külpolitikát folytat, szerintük sokkal agresszívabb hangot illet volna megütnie. Azt róják fel neki, hogy a júniusi svájci békecsúcs nem hozott semmiféle áttörést, másrészt pedig nem tudta mindmáig elérni, hogy a nyugati nagyhatalmak adják meg végre az engedélyt a nagy hatótávolságú rakéták bevetésére orosz mélységi célpontok ellen.
Ami a további kormányátalakítást illeti, úgy is jellemezhetnénk: fából vaskarika. Irina Verescsuk, a belső menekültekért is felelős miniszterelnök-helyettes ugyan ment, de nem túl messzire, az elnöki irodába költözik át. Olekszandr Kamisin stratégiai iparminiszter ugyanúgy Jermaknál folytatja. Olga Sztefanisina EU-integrációért felelős kormányfő-helyettes igazságügyi miniszter lett. Több tárca élére is az elnöki irodából ültettek be új minisztert. Az állami vagyonalap éléről leváltott Vitalij Kovalból agrárminisztert csináltak. Az is beszédes, hogy a kormánycserék első napján a hét személyi kérdésből négy is megbukott, ezért még aznap este Zelenszkij elnök személyesen vett részt a kormánypárt frakcióülésén, ami után másnap már minden flottul ment. Az is megér egy misét, hogy a nagy átalakítás kellős közepén sem a házelnök, sem az államfő, sem pedig a miniszterelnök nem volt ott a törvényhozás üléstermében. Olekszij Honcsarenko, Porosenko-párti ellenzéki képviselő bohózatba illőnek nevezte az egészet…
Hogy aztán mi változik a kormánycserével, meglátjuk. Javul-e a gazdasági-szociális helyzet, több pénz lesz-e a büdzsében, kevesebb katonánk hal meg a fronton, javul-e az áramellátás, biztonságosabban és jobban élhetünk-e ezek után? Nem szívesen vállalkoznék ezen kérdések megválaszolására… Én csak azt szeretném, hogy legyen béke!
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
