2024. szeptember 2-án elindult Ukrajnában a Nemzeti cashback program, amely az ukrán állampolgárok számára 10 százalékos visszatérítést biztosít a hazai gyártású termékek vásárlása után. A program célja nemcsak a fogyasztók megtakarításainak elősegítése, hanem az ukrajnai termelők támogatása és az ország gazdaságának fellendítése a háború okozta nehézségek közepette. A kormány az intézkedést gazdaságélénkítő eszköznek szánja, ugyanakkor a program bevezetésével kapcsolatos vélemények megoszlanak.
Bujdosó Ivett
A program céljai és felépítése
Az állami pénzvisszatérítési program célja, hogy növelje az ukrán gyártású termékek iránti keresletet, miközben támogatja a helyi vállalkozókat is. A fogyasztók a készpénzmentes vásárlásaik után 10 százalékos visszatérítést kapnak, amelyet külön bankszámlán gyűjtenek, és bankkártyás fizetésekre használhatnak fel. A vásárlók akár 3000 hrivnyát is visszaigényelhetnek havonta. A program ösztönzi a készpénz nélküli tranzakciók elterjedését, és célja, hogy növelje a pénzforgalom átláthatóságát.
Ugyanakkor a program önkéntes a termelők és a kereskedők számára, akiknek regisztrálniuk kell a termékeiket a rendszerben. Az állam célja, hogy minél több árucikk és szolgáltatás legyen elérhető a cashback rendszeren belül, és ezáltal minél szélesebb körben járuljon hozzá a gazdaság élénkítéséhez.
Szakértői vélemények és kockázatok
Bár a program jelentős lehetőségeket kínál a hazai termékek támogatására, több szakértő és gazdasági elemző is aggodalmát fejezte ki. Egyesek szerint a kezdeményezés túlzottan optimista előrejelzéseket ad a gazdasági hatásokkal kapcsolatban. A szakértők, mint például Vjacseszlav Cserkasin és Ilja Neszhodovszkij, hangsúlyozzák, hogy a programnak számos „buktatója” van, és a várt gazdasági növekedés elmaradhat a kormányzati előrejelzésektől.
Neszhodovszkij szerint a rendszeres túlzottan bonyolult a vásárlók számára, és nehezen megvalósítható.
„A cashback előnyei csak azoknak lesznek kézzelfoghatók, akik jelentős összegeket költenek havonta, míg a szegényebb rétegek alig részesülnek a visszatérítésekből” – véli az elemző. Ezen kívül arra is felhívja a figyelmet, hogy a program kevésbé vonzó, mivel a visszatérített összegeket csak korlátozott célokra lehet felhasználni.
Korlátozások és a program hatékonysága
A programot érő legnagyobb kritika az, hogy csak bizonyos termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik. A kisvállalkozások és magánvállalkozók (FOP-ok) például nem vehetnek részt a programban, mivel a cashback csak a teljes adózási rendszeren belül működő kereskedők számára érhető el. Ez a döntés kizárja a piacon és kisboltokban dolgozó kereskedőket, ami sokak szerint jelentősen csökkenti a hatékonyságot.
Vjacseszlav Cserkasin kiemelte, hogy a program egyes esetekben a banktitok megsértéséhez is vezethet.
„Bár a program maga nem nyúl bele a banki tranzakciókba, az állam mostantól láthatja a fogyasztók vásárlási szokásait és kiadásait. Ez potenciális veszélyeket hordozhat a pénzügyi biztonság szempontjából” – magyarázza Cserkasin.
Kétségek az eredményekkel kapcsolatban
A program várható gazdasági növekedésre gyakorolt hatását illetően szkeptikusok is megszólaltak. Szerintük a kormány által várt plusz 0,25 százalékos GDP-növekedés nem reális célkitűzés. Ilja Neszhodovszkij szerint az ukrán gazdaság számára a cashback programnak valószínűleg csak minimális hatása lesz. Mint mondta, a program költséges, de a várt növekedés elmaradhat a kormány optimista előrejelzéseitől.
Alternatívák és jobb megoldások
Szakértők úgy vélik, hogy a cashback helyett más, hatékonyabb intézkedések is hozzájárulhatnának a hazai gazdaság támogatásához. Neszhodovszkij szerint például az importvámok növelése jobb megoldás lehetne, mivel az közvetlenül gyarapítaná a költségvetési bevételeket, és elősegítené az ukrajnai termelők versenyképességét. Emellett a Elérhető hitelek program, amely a hazai vállalkozások kedvezményes hitelhez jutását segíti, szintén hatékonyabb eszköz lehetne, ha annak kivételeit megszüntetnék, és szélesebb körben elérhetővé tennék a hazai vállalkozások számára.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
