Volodimir Zelenszkij államfő hamarosan az Egyesült Államokba utazik, hogy személyesen adja át Joe Biden leköszönő elnöknek az új ukrán győzelmi tervet. Annak részleteiről semmit sem tudni, de mindenki biztosra veszi, hogy egyik legfontosabb pontja az a követelés, miszerint engedjék meg Kijevnek a nagy hatótávolságú rakéták bevetését orosz mélységi célpontok ellen.
Kijevben úgy látják, csak akkor tudják rávenni Moszkvát az Ukrajna elleni katonai agresszió befejezésére, ha a pusztító háborút átviszik orosz területekre. Nyugaton azonban sokan tartanak ettől a tervtől, nem győzik hangsúlyozni, nem szeretnének nyílt és közvetlen konfrontációba keveredni Vlagyimir Putyinnal. Zelenszkij környezetében viszont azzal érvelnek, ettől nem kell félni, a Kreml ura inkább csak riogat, a korábbi „vörös vonalak” átlépésekor sem történt semmi rendkívüli. Az, hogy olyankor az oroszok rendre szétbombázzák az éppen csak megjavított-foldozgatott ukrán energetikai létesítményeket, mondhatni, már megszokott járulékos veszteségnek számít. Ukránok milliói a legkülönfélébb túlélési trükkökkel küzdenek a sokszor brutális áramkorlátozások ellen, azzal biztosan nem lehet térdre kényszeríteni őket…
Az elmúlt napokban azonban nem csak Zelenszkij győzelmi tervéről lehetett olvasni. Donald Trump amerikai elnökjelölt kijelölt alelnökjelöltje pontokba szedve ismertette a republikánusok vezetőjének tervét. Ennek leglényegesebb pontja, hogy most kell még megállítani ezt a háborút, mert az könnyen a harmadik világháborúhoz vezethet. A német sajtó eközben Olaf Scholz kancellár béketervéről írt. Kína és Brazília közösen dolgozott ki egy rendezési tervet. Ezekkel csak az a baj, hogy mindegyiket kapásból elutasítják Kijevben. Az ukrán államfő környezetében nem győzik hangsúlyozni, az ő megítélésük szerint ezek nem béketervek, sokkal inkább kapitulációs tervek, melyekbe soha, semmilyen körülmények között nem egyeznek bele. Tény, ezek a frontvonalak jelenlegi befagyasztásából indulnak ki, márpedig a hivatalos ukrán terv változatlanul az 1991-es határok visszaállítását szorgalmazza.
Hogy melyik elképzelés az életszerűbb, arról alaposan megoszlanak a szakértői vélemények.
Az elmúlt két és fél év folyamatos eszkalálódását látva úgy gondolom, Ukrajna meg fogja kapni az engedélyt a brit és idővel az amerikai rakéták bevetésére. Ám, hogy ezzel rábírják-e Putyint az elfoglalt területek visszaszolgáltatására, azzal kapcsolatosan már jóval szkeptikusabb vagyok. Egyvalami azonban biztos, a jövő évi ukrán költségvetés tervezésekor a kormány a háborús kiadásokat úgy szabta meg, hogy egész évben folytatódni fog a háború. Ezért nem emelnek sem minimálbért, sem szociális kifizetéseket. Az állami büdzsé a választásokra sem irányoz elő semmilyen fejezetet, azt hiszem, ez is eléggé beszédes…
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
